A javaslatnak köszönhetően átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere. Több jogosultságot és végső felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőségellenőrzése valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotásának területén és a kamarai minőségellenőrzések második körét is a hatóság folytatja majd le.
A javaslat beterjesztéséről itt olvashat.
A javaslatot jegyző Varga Mihály szerint a jogszabály a 2014-ben elfogadott uniós könyvvizsgálati reformot építi be a magyar jogrendszerbe. A részletszabályokat két uniós jogszabály határozza meg, ezek átvétele 2016. június 17-ig minden tagállamnak kötelező. Az új szabályokat csak az ezt követően induló üzleti év könyvvizsgálatára kötelesek alkalmazni a tagállamok. A legtöbb vállalkozás esetében tehát az új rendszer a 2017. január 1-től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.
A változások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érinti. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezeteknek.
Az Országgyűlés döntött a könyvvizsgálók kötelező rotációjáról is. Így a hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők 8 évente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (pl. azok a tőzsdén jegyzett vállalatok, amelyek nem tartoznak az előbbi kategóriák egyikébe sem) 10 évente.
