Cégregisztráció a kamaráknál: a kormánynak tetszik
Megfontolásra érdemesnek tartja a Nemzetgazdasági Minisztérium azt a felvetést, hogy a cégregisztráció a területi kamarákhoz kerüljön át a jelenleg illetékes cégbíróságtól, de előbb egyeztetni akarnak a kérdésről.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint megfontolásra méltó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon kezdeményezése, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához.
A tárca szerint az MKIK felvetése a bürokrácia csökkentését és a gazdaság érdekeit szolgálja, így mindenképpen alkalmas a további egyeztetésre. A döntést természetesen széles körű egyeztetés után, a kamarák és a vállalkozói érdekképviseletek véleményének figyelembe vételével kell majd meghozni.
Adónak érezzük a kamarai regisztrációt
A legtöbb adótanácsadónak és könyvvizsgálónak nincs szüksége a kamarai szolgáltatásokra, a kötelező kamarai díjat adónak érzik. A kamarai nyilvántartást megbízhatatlannak tartják, és még a fizetős adatbázisokat is gyakrabban használják.
Mint azt korábban megírtuk, az MKIK elnöke Parragh László felvetette, hogy érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is – például a kamara – el tud látni. Parragh szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál. Véleménye szerint nagyon ritkán van szükség a munkában bírósági döntésre, csak amikor vitás helyzet áll elő, ami normál jogorvoslatban, a meglévő bíróságon is elintézhető lenne – tette hozzá. Az MKIK elnöke kiemelte, az üzleti élet tisztasága szempontjából fontos, hogy minden cégadat egy helyen legyen, a kamarai rendszer fejlesztése során nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció.
Korábban a kötelező kamarai tagságot szorgalmazta a kamara. Mint a Piac & Profit korábban közölte, az MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lett volna a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat.
