Kép: SXC

Parragh László szerint a bürokrácia csökkentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága szempontjából elérkezettnek látják az időt, hogy a kormány átgondolja, érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is - például a kamara - el tud látni. Parragh szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál.

Nagyon ritkán van szükség a munkában bírósági döntésre, csak amikor vitás helyzet áll elő, ami normál jogorvoslatban, a meglévő bíróságon is elintézhető lenne - tette hozzá. Az MKIK elnöke kiemelte, az üzleti élet tisztasága szempontjából fontos, hogy minden cégadat egy helyen legyen, a kamarai rendszer fejlesztése során nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció.

Korábban a kötelező kamarai tagságot szorgalmazta a kamara. Mint a Piac & Profit korábban közölte, az MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lett volna a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat. Az MKIK nevében Dunai Péter megerősítette, hogy május 28-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves küldöttgyűlésén tárgyalják meg a kamarai rendszer továbbfejlesztésére tett javaslatot, amely tartalmazza a kötelező tagság bevezetésére vonatkozó kezdeményezést. Dunai Péter hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. .(Hogy mit és hogyan kell jelenteni, arról itt találja a részleteket.)