"Az eddigi kezdeményezések nem voltak hatékonyak, ezért állunk elő új javaslatokkal. Az úgynevezett félelmi tényező csökkentése érdekében javítani kell a beszállítók és szuper- és hipermarketek közti kapcsolatot. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy tervezzen új eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Egyenlő jogokat kell biztosítani az élelmiszerellátási lánc minden tagjának" - mondta Edward Czesak (ECR, Lengyelország) jelentéstevő.
Sürgősen tenni kell a jövedelem és az erőviszonyok tekintetében az élelmiszer-ellátási láncon belül fennálló egyenlőtlenségek ellen - mondják a képviselők a 600 igen szavazattal 48 ellenében 24 tartózkodás mellett elfogadott szövegben. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az előállítási költség alatti értékesítés, és az, hogy a nagy forgalmat bonyolító kiskereskedők veszteséggel értékesített, forgalomnövelő termékként használják az alapvető mezőgazdasági élelmiszereket – például a tejtermékeket, a gyümölcsöket és a zöldségeket – veszélyt jelent az ilyen cikkek hosszú távú, fenntartható uniós termelésére.
Léteznek uniós jogszabályok az üzleti vállalkozások és fogyasztók közötti viszonyban felmerülő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen (2005/29-es EK irányelv), de nincsenek ilyen szabályok a mezőgazdasági kereskedelmi lánc szereplői kapcsán. A versenyre vonatkozó szabályok is csak részben fedik le a területet.
- késedelmes kifizetések,
- a piaci hozzáférés korlátozása,
- a szerződési feltételek egyoldalú vagy visszamenőleges megváltoztatása,
- a szerződés váratlan és indokolatlan felbontása,
- az üzleti kockázatok tisztességtelen áthárítása,
- a szállítási és raktározási költségek felszámolása a beszállítóknak.
Szigorú jogalkalmazás a beszállítói "félelmi tényező" ellen
A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek eddig kevés eredménnyel jártak. Ennek oka a megfelelő érvényesítés hiánya, a mezőgazdasági termelők alulreprezentáltsága, az érintett felek közötti összeférhetetlenség és az olyan vitarendezési mechanizmusok, amelyek nem veszik figyelembe a beszállítók „félelmi tényezőjét” és amelyeket nem a teljes élelmiszer-ellátási láncra alkalmaznak. Uniós keretjogszabályok kellenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására és annak biztosítására, hogy a termelők és a fogyasztók is profitálnak a fair viszonyokból - teszik hozzá.
Az EP szerint a hatékony végrehajtási mechanizmusok kiegészítéseként elő kell mozdítani az ellátásilánc-kezdeményezést és más nemzeti és uniós önkéntes rendszereket, mindezt úgy, hogy a panaszokat névtelenül lehessen benyújtani, a szankcióknak visszatartó ereje legyen és a mechanizmus uniós szinten legyen összehangolva. A Parlament azt szeretné, ha a termelők és kereskedők (többek között a mezőgazdasági termelők szervezetei) részt vennének az ilyen kezdeményezésekben.
