A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2016. május 1-i hatállyal került sor a jogszabály módosítására. A jogszabály az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátását érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény módosítja. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű.
(Az előterjesztés további részleteit itt olvashatja!)
A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett - ismertette a szabályokat az Adó Online szakértői cikke.
Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).
Rehabilitációs ellátás mellett eddig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került. Ez a szabály változik meg 2016. május 1-vel. A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Egyre többen dolgoznak
Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya: míg ez az érték 2001-ben 12 százalék, 2011-ben pedig 18 százalék volt, 2015-ben már becslések szerint a 24 százalékot is elérte – közölte a Trenkwalder. Bár ez az arány még mindig messze van az EU 40-50 százalék közötti átlagától, komoly előrelépésnek tekinthető, ami több tényező eredménye. (A cégek kezdenek rájönni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók leginkább elkötelezettségben különböznek.) Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.
