A kormány közzétette a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatási rendszerének átalakítását célzó jogszabálycsomag tervezetét. A javaslat alapján a legtöbb megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító termelő számára megszűnik a kötelező átvételre való jogosultság, és a helyét átveszi a prémium típusú támogatási rendszer. A javaslat lényege, hogy az igen alacsonyan meghúzott korlátnál, 0,5 MW termelési kapacitásnál nagyobb erőműegységeknél megtermelt "zöld áramot" a jövőben a szabad piacon kell értékesíteni, az eladási áron felül pedig a termelők előre meghatározott egységnyi kiegészítéshez, azaz prémiumhoz juthatnak.
Dr. Tóth Máté LL.M, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda energetikai csoportjának szenior ügyvédje szerint az új szabályozási koncepció sajátosságai a megújuló villamosenergia-piac lényegi átalakulását hozhatja: a meglévő és a piacra lépést fontolgató szereplőknek az eddigiektől egészen eltérő szempontokat kell majd mérlegelniük a beruházásuk megtérülése kapcsán. Körültekintő végrehajtása esetén azonban az új koncepció alkalmas lehet a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelésére bizonyos technológiák ösztönzőbb támogatásán keresztül, a lakossági energiaárak tartósan alacsonyan tartása mellett.
Viszlát KÁT, hello zöld prémium
A nyilvánosságra hozott jogszabály-tervezetek alapján a jelenleg működő kötelező átvételi rendszer (KÁT) várhatóan a 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőműegységek valamint a demonstrációs, azaz kísérleti projektek esetén működik csak tovább változatlan formában. Az ennél nagyobb teljesítőképességű megújuló energiaforrást felhasználó termelők önállóan, piaci alapon lesznek kötelesek a megtermelt villamos energiát értékesíteni. Az "elvárt" eladási árat a rendszerirányító MAVIR ún. referencia piaci árként fogja meghatározni a magyar villamosenergia-tőzsde, azaz a HUPX árai alapján. Ezzel párhuzamosan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), az előállítás költségeire valamint az adott projekt méltányos megtérülésére figyelemmel meghatározza majd a „zöld áram" támogatott árát. A támogatott ár és a referencia piaci ár közti különbség az, amelyet zöld prémiumként a MAVIR a termelőnek kifizet majd. Ezzel lesz biztosítva a megújuló villamosenergia-termelés jövedelmezősége, egyúttal pedig csökken a konjunktúraciklus-idegen zöldszabályozás piaci áraktól való eddigi távolsága.
A legalább 1 MW teljesítményű termelők az EU elvárásával összhangban a támogatásra való jogosultságot kizárólag olyan tendereztetési eljárás alapján nyerhetik el, amely pályázatok célja a legversenyképesebb projektek kiválasztása lesz. Az 1 MW alatti termelők esetén a támogatott villamos energia mennyiségéről, a támogatás időtartamáról a MEKH kérelemre, adminisztratív úton dönt majd.
A biomasszát vagy biogázt felhasználó már működő erőműegységekre is vonatkozik az új szabályozás: e termelőket ún. barna prémium bevezetésével kívánják majd támogatni. A MEKH által megállapított összegű barna prémium célja, hogy az olcsóbb fosszilis energiaforrást is felhasználni képes termelőt a biogázból/biomasszából történő villamosenergia-előállítás fenntartására ösztönözze. Az eddig nyilvánosságra került tervezeteken felül a nap- és szélerőművek vonatkozásában remélhetően további speciális szabályok kerülnek majd megállapításra.
Mint ismeretes, a szélerőművi kapacitások esetében igen hányattatott volt a szabályozás sorsa, mely részben abból adódott, hogy ezen energiaforrások rendelkezésre állásának időbeli hullámzását (a pótlásuk, az ún. kiszabályozhatóságuk kérdését) a jogalkotó korábban nem kezelte megfelelően. Ráadásul a szükséges korrekciót elvégző jogszabály-változások nem eredményezték a kívánt hatást, hasonlóan például a kapcsoltan termelő gázmotorok sorsához nagyfokú kiszámíthatatlanságot teremtettek. E területeken a piac régóta kivár; a jogalkotó számára az új támogatási koncepció elfogadása alkalom lehet e speciális területek rendezésére is, ami az eddigi szabályozási változások okán kialakult piaci bizonytalanságot, illetve országkockázatot csökkentheti majd. (Az Unió is pont most vette elő a szélenergia szabályozását.)
Magyarország az Európai Unió felé azt vállalta, hogy 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65%-át megújuló forrásokból fedezi. „Az új támogatási koncepcióval ennek elérésére, illetve meghaladására nagyobb lehetőség nyílhat, mivel a tervezet európai léptékű és piacbarát, miközben figyelemmel van olyan korábbi sajnálatos szabályozási deficitekre is, mint az említett kiszabályozhatóság, vagyis az ellátás-biztonság problémája illetve a szabályozás alacsony kiszámíthatósága, az országkockázat. Sok fog múlni azonban a tényleges prémium árakon, illetve a korábban mostohán kezelt területek megnyugtató rendezésén” – mondta el Dr. Tóth Máté.
A megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelése, lényegében az új kapacitások létesítésének ösztönzése a lakosságra nézve nem jelent majd többletterhet, hiszen a támogatási rendszer forrását továbbra is a nem egyetemes szolgáltatás körében ellátott felhasználók (pl. ipari fogyasztók) általi befizetések képezik majd. Ellenkezőleg: a körültekintő prémiumár-képzés a korábbi nagyban konjunktúra-idegen támogatott árak fenntartási, "bekerülési" költségéhez képest alacsonyabb terhet jelenthet, mely érdemben hozzájárulhat az energiaárak tartósan alacsony szinten tartásához is.
