A versenytörvény tavalyi módosításának eredményeként a cégek Gazdasági Versenyhivatal (GVH)-engedélyhez kötött tranzakcióikat csak a hivatal engedélyének kézhezvételét követően hajthatják végre. Ha ettől eltérnek, súlyos bírságra számíthatnak.
A vállalkozások korábban – saját kockázatukra – a hatósági döntés előtt is végrehajthatták a tranzakciót, feltéve, hogy az engedély iránti kérelmüket határidőn belül benyújtották a GVH-hoz. „A szabályozás nem okozott különösebb fennakadást” – hangzott el a Baker & McKenzie Ügyvédi Irodának a Vállalati Jogtanácsosok Európai Egyesületével (ACCE) közösen tartott konferenciáján.
„A várakozásoknak megfelelően a törvénymódosítás nem okozott komoly gyakorlati nehézségeket az elmúlt év tranzakciói során. Számos jogrendszerben, ideértve az Európai Unió versenyjogát is, már régóta érvényesült a végrehajtási tilalom e formája, így a tranzakciók nemzetközi vonatkozása miatt, illetve a felek óvatosságának köszönhetően az esetek többségében eddig is megvárták a GVH döntését az ügylet lezárása előtt” – mondta el Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker & McKenzie budapesti irodájának vezetője, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke. (Sok kisebb vállalkozás egyébként jóhiszeműen sérti meg a jogot.)
Hamarosan két éve hatályos ugyanakkor az a szabály, amely lehetőséget ad a kormány számára, hogy egyes tranzakciókat – azok nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánításával – kivegyen a magyar fúziókontroll szabályai alól. A kormány több esetben is élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt időszakban, elsősorban energetikai cégek és bankok állam vagy állami tulajdonú vállalkozások általi megvásárlását minősítve nemzetgazdasági jelentőségűnek. A tranzakciók értéke alapján e felvásárlásoknál is szükség lett volna a GVH jóváhagyására, azonban a minősítéssel már nem volt szükség a hatóság engedélyére, ami felgyorsította e tranzakciók zárását, illetve végrehajtását.
„További jelentős jogszabály-változásokra számíthatunk a versenyjog területén” – hívta fel a figyelmet Vörös Péter, a Baker & McKenzie versenyjogász partnere. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLIV. törvény (Kertv.) legutóbbi, jövő év január 1-én hatályba lépő módosítása alapján, a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi piacán gazdasági erőfölényben lesznek a 100 milliárd forintnál magasabb árbevételű láncok, ez pedig szigorúbb kötelezettségeket ró majd az érintett vállalkozásokra.
„A törvény eddig is tiltotta az úgynevezett jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedők – elsősorban az országos kereskedelmi láncok – számára azokat a magatartásokat, amelyek a beszállítóikkal szemben visszaélésszerűnek minősültek. (Egyébként egy kisvállalkozás is lehet jogilag erőfölényben.) A módosítás folytán azonban az érintett kereskedők még szélesebb körben lesznek kötelesek arra, hogy a piac egyéb résztvevőivel, így például versenytársaikkal szemben tartózkodjanak a versenyjog által tiltott magatartásoktól. E szabály megsértése esetén ugyanis a GVH a kiskereskedelmi lánc, illetve cégcsoport éves árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat” – tette hozzá a szakember.
