Így írták át a közbeszerzési törvényt

A közbeszerzési törvény módosításáról döntött az Országgyűlés. Az új jogszabály rövidebb eljárási határidőket és új értékelési szempontokat fogalmaz meg, amivel a politikusok szerint teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt.

Kép: Pixabay

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy - döntően uniós előírások alapján - teljesen új alapokra helyezik a közbeszerzés szabályait, növelve az átláthatóságot és a versenyt. Célként fogalmazta meg a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását, emiatt már 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni.(Hasonló célt szolgáltak a tavalyi módosítások is.) A szeptember 22-én elfogadott jogszabály november 1-én lép hatályba.

Változnak az értékelési szempontok: a továbbiakban nem a legolcsóbb ajánlatok kapják a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, az innovatív megoldások alkalmazását, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást. A túlárazás megakadályozása érdekében a jogszabály lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet fölött érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatot.

Rugalmasabb eljárás

A - hazai és az uniós forrásokra is vonatkozó - módosítás rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra. Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel. Egyszerűsített új nemzeti eljárás jön létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni 60 millió forint fölött a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.

Szabályozott árak, szabályozott helyzetek
Az árszabályozás szűkebb értelemben az állami árpolitika azon része, amely az árak alakítására, befolyásolására irányuló állami szabályozó eszközöket foglalja magában. Ennek körébe tartoznak mindazon intézkedések, amelyekkel az állam befolyásolja az egyes árak, az árarányok és általános árszínvonal alakítását. Ugyanakkor szinte ugyanezt a hatást képesek elérni cégek is, akik jó érdekérvényesítő képességük révén kartellba tömörülve szabják meg az ár és a létfeltétel alapjait a piacon megannyi „versenytársuknak”.
Változás az is, hogy építési beruházásoknál 100, szolgáltatásoknál 18 millió forintra mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a négyajánlatos meghívásos eljárás. A törvény rögzíti a kizáró okok körét, így például az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy fel kell mondani a szerződést azzal a társasággal, amelyben 25 százalékot meghaladó arányt szerez a kifogásolt cég.

Kevesebb titok

Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni a döntéshozatali folyamatot, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára. Jelentősen csökken az üzleti titoknak minősülő adatok köre és a pályázók bürokratikus terhei, s gyorsul a jogorvoslati eljárás: fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.

A módosítás összeférhetetlenségi kérdéseket is érint: az új szabályozás szerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok sem tehetnek ajánlatot közbeszerzésekben.

Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak 

Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.
2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia 

Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.
A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak 

Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.
Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump

Kiderült miért vonta vissza vámjait Trump 

A közgazdászok pártállás nélkül visítanak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo