Kép:Pixabay

A vállalkozás alapításával egy időben meg kell választani a vállalkozás fő tevékenységét, amit meg is kell jelölni a cégbírósághoz benyújtandó dokumentációban. Nem mindegy azonban, hogy  milyen irányba indulunk, a Polgári Törvénykönyv kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alaptételét, hogy a gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy korlátoz.

A fentiekből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik:

1. tilos tevékenység
2. korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek
3. feltételhez kötött tevékenységek

Az első pont eléggé egyértelmű, szabálysértésre utal, ilyen a tiltott reklámtevékenység például. A második csoportba azok a tevékenység formák tartoznak, amelyek gyakorlása semmilyen feltételhez nem kötött.

A harmadik, a feltételekhez kötött tevékenységek csoportja hat további osztályra bontható:

1. koncessziós tevékenységek
2. hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
3. képesítéshez kötött tevékenységek
4. formához kötött tevékenységek
5. nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek
6. bejelentéshez kötött tevékenységek

A koncessziós tevékenység a koncessziós szerződés alanyaira vonatkozik. Azaz kizárólagos állami, önkormányzati, vagy önkormányzati társulási tulajdonhoz, vagy kizárólagosan önkormányzati vagy állami hatáskörbe utalt tevékenységekre vonatkozik. Ilyen például a bányászat joga, közutak, vasúti pályák építése, csővezetékes termékszállítás és tárolás, szerencsejáték és a sok vitát kiváltott dohány-kiskereskedelmi koncesszió, alias trafikok szerződései.

A hatósági engedélyek is rögtön két felé bonthatóak, van az un. alapítási engedély. Ha a törvény a gazdasági társaság alapítását, például hitelintézeti és pénzügyi vállalkozások alapítását engedélyhez köti a jog, ezt az engedélyt már a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell, máskülönben a cégbíróság hiánypótlás nélkül elutasítja az iratokat.

Ehhez képest kevésbé rigorózus szabályozás alá esnek a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyek. Ilyen helyzetben a társaság engedély nélkül megalapítható, azonban a működési engedélyt hatósági engedélyekhez köti a jogszabály ezt a típust. A szakértői tevékenység, állatmenhely, állatpanzió például ebbe a körbe tartozik.

A képesítéshez kötött tevékenységek esetében a szakmai ismereteket várja el a jogalkotó a vállalkozástól. nem feltétlen a vállalkozás alapítójának, cégvezetőjének kell rendelkezni az adott végzettséggel, de kell legyen a cégen belül egy olyan ember, aki rendelkezik, például ingatlankezelési jogosultsággal, vagy gyógytornász végzettséggel.

A formához kötött gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában működtethetőek. Például, biztosítási, vagy közraktározási tevékenységet csak részvénytársasági formában lehet végezni.

A nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységeknél a cégjegyzékben szerepelnie kell az adott tevékenységi körnek, mert amíg ez nincs, addig nem kezdheti meg a tevékenységét. Ilyen az ingatlanközvetítői tevékenység, az utazásszervezés és a tolmácsolás is.

A bejelentéshez kötött tevékenységeknél a tevékenység megkezdését a vállalkozásnak kötelessége bejelenteni a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes közigazgatási szervhez. Ilyen bejelentésre kötelezettek a játék-automaták üzemeltetői, és az időszaki lapkiadással foglalkozó cégek.

A vállalkozási tevékenységek megválasztásakor figyeljünk arra, hogy a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy az alapító okiratok csak a főtevékenységet tartalmazzák, míg a ténylegesen végzett tevékenységeket a TEÁOR ’08 alapján a NAV-nak kell bejelenteni.

Az engedély és bejelentés,- köteles tevékenységi körökre az MKIK oldalán lehet keresni.