Választottbírósághoz a felek csak akkor fordulhatnak ügyükkel, ha szerződésben állapodtak meg arról, hogy az üggyel kapcsolatos jogvitájuk eldöntése választottbíróságra tartozik. Ilyen megállapodás akkor köthető, ha az érintett felek közül legalább az egyik gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos. Tehát a választottbíróság rendszerint nem magánjellegű vitákban, hanem gazdasági jellegű ügyekben vehető igénybe. Bizonyos esetekben pedig maga a törvény zárja ki a válaszottbírósághoz fordulást, pl. házassági perek, munkaügyi perek esetében.
Fontos, hogy ha a felek érvényesen kikötötték a válaszottbírósági utat, akkor az állami bírósághoz nem fordulhatnak jogvitájukkal, mert megállapodásukkal kivonták ügyüket a rendes bíróság illetékessége alól.
A feleknek természetesen nem kötelező teljesen új választottbíróságot létrehozni az ügyük eldöntésére, hanem kiköthetik valamelyik állandó választottbíróság illetékességét is. Ilyen állandó választottbíróság például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság.
A választottbíróság összetétele
A válaszottbíráskodás esetén – szemben az állami bíróságokkal – a feleknek lényegi befolyása van annak a bíróságnak az összetételére, amelyik ügyüket el fogja dönteni. A felek a törvény keretei között szabadon állapodhatnak meg a bíróság összetételéről, azzal a kikötéssel, hogy a bíróság csak páratlan számú bíróból állhat. Külön megállapodás hiányában a válaszottbíróság 3 tagú, amelyből 1-1 bírót a felek jelölnek, és a harmadik bírót a felek által jelölt bírák választják meg.
A válaszottbíráknak pártatlannak kell lenniük. Tehát az, hogy az adott bírót valamelyik fél jelöli, nem jelentheti azt, hogy ez a bíró a jelölő fél érdekeinek megfelelően fog dönteni. Amennyiben egy választottbíró elfogultsága bebizonyosodik, ez az ítélet érvénytelenítéséhez vezethet.
A felek a törvény keretei között szabadon határozhatják meg a válaszottbíróság eljárásának, működésének szabályait. A peres eljárások törvényi szabályai tehát nem alkalmazandók kötelezően a választottbíróságra.
A felek például szabadon dönthetnek az eljárás, tárgyalás helyéről, sőt az eljárás nyelvéről is. Meghatározhatják akár azt is, hogy az eljárás csak írásban zajlik, és a felek szóbeli meghallgatására nem kerül sor. Ha a felek az eljárási szabályokban nem állapodtak meg, az nem akadálya az eljárás lefolytatásának, mert ebben az esetben a választottbíróság fogja saját eljárási szabályait meghatározni. A választottbíróság eljárása - szemben a rendes bíróságokkal – nem nyilvános.
A választottbíróság az ügyet ítéletben dönti el. A legfontosabb különbség az állami bíróságokhoz képest, hogy a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésre nincsen lehetőség.
Előnyök és hátrányok
Sokféle érv szól mind a válaszottbíróságok igénybevétele ellen, mind ezek mellett. A legnagyobb pozitívumként talán azt szokták említeni, hogy ezeknek a bíróságoknak az eljárása lényegesen gyorsabb lehet, mint az állami bíróságoké, és a bírósági eljárás szabályait a felek meghatározhatják. Hátránya leginkább, hogy a választottbíróság döntése végleges, azaz fellebbezésre nincsen lehetőség, és előfordulhat, hogy az eljárási költségek igen jelentősen túllépik egy „normál” bírósági eljárás költségeit.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
