A legfontosabb tudnivalók a tanulmányi szerződésről

Sokszor hallani, hogy egy vállalkozás képzi az alkalmazottait, azok mégis lelépnek – akár a konkurenciához. Ez valós veszély, ám ennél csak az árt többet a cégnek, ha nem képezi a kollégákat, és azok maradnak. (Hogy a cégen belül kit, mire és hogyan érdemes képezni, arról itt olvashat részletesen.)

A munkavállalók képzésének egyik gyakran használt jogi formája, ha a munkáltató tanulmányi szerződés keretében nyújt támogatást a továbbtanuláshoz.A tanulmányi szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a munkavállaló által választott (!!!) – de természetesen általa jóváhagyott – képzés alatt nyújt támogatást a munkavállaló számára. Cserébe a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy a tanulmányok befejezése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés keretében a munkáltató a képzés teljes költségét is átvállalhatja – tandíjat, vizsgadíjat, tankönyvek díját – de valamilyen rész finanszírozásáról is lehetséges megállapodni. A támogatásért cserébe a munkáltató nem csak azt várhatja el, hogy a munkavállaló elvégezze az adott képzést, de arról is rendelkezhet, hogy milyen eredményeket köteles elérni a vizsgákon. Ha a megadott szint alatt teljesíti a képzést a dolgozó, az szerződésszegésnek minősül. Ha a munkavállaló nem, vagy nem megfelelő eredménnyel fejezi be a tanulmányait, a munkáltató – ennek szerződésben való kikötése esetén – kötbérre lehet jogosult. Ez nem csak a munkáltató számára lehet kedvező, hanem a munkavállalónak is, hiszen így nem a teljes támogatás esetleges megfizetésére, csak a kötbér kifizetésére lehet kötelezhető.

Ha a munkavállaló nem tölti ki kötelezett idejét, és utolsó munkabéréből nem tudják a hátralévő fennálló kötelezettségét levonni, akkor fizetési felszólítást lehet küldeni. Ha a munkavállaló szeretne új helyen elhelyezkedni, de még köti a tanulmányi szerződés, a legjobb megoldás, ha átvállalja az új munkáltató a kötelezettségét, azaz kifizeti a munkavállaló helyett a még hátralévő kötelezettséget a régi munkáltatónak.

Adózási oldal

Az átvállalt költségek adózását illetően nem lényeges, hogy lett-e kötve tanulmányi szerződés, viszont annál inkább szem előtt tartandó az, hogy a képzés, amiben a munkavállaló részt vesz, az iskolarendszerű képzésnek minősül-e vagy sem. A személyi jövedelemadóról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezései alapján iskolarendszerű képzésnek tekintjük azt, amikor a képzésen részt vevő személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll a képzést folytató szervezettel. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, iskolarendszeren kívüli képzésről beszélünk. Fontos ezt már az elején meghatározni, hisz ettől függ a továbbiakban a költségátvállalásának az adójogi minősítése. A képzés adózási vonatkozásairól itt olvashat bővebben.

Az új Munka Törvénykönyve a tanulmányi szerződés szabályozásában is hozott változást. Az új szabály szerint ilyen típusú szerződést csak már munkaviszonyban lévő alkalmazottal köthet egy cég, így a belépés előtti betanulásra például nem használható ez a forma. Változás az is, hogy a tanulmányok idejére nem kötelező biztosítani az iskolai rendszerű képzésben résztvevők számára a tanulmányok folytatásához kötelezően kiadandó szabadidőt. A felek azonban a szerződésben megállapodhatnak fizetett, illetve nem fizetett szabadidő biztosításáról.

Felmondás, megszűnés

Az új Mt. változtatott a tanulmányi szerződés megszüntetésének lehetőségein is. A szabályok szerint lehetőség van azonnali hatályú felmondásra is, ha „a körülményeikben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna”. Ebbe a körbe tartozik a munkavállaló esetleges betegsége vagy az, ha a munkáltató felhagy azzal a tevékenységgel, amelyhez az adott képzés kapcsolódna. Ha a felmondás oka a munkáltató, a kifizetett támogatás visszakövetelésére nincs lehetőség. Ha a munkavállaló a ludas, még erre is sor kerülhet.

A tanulmányi szerződés megszűnhet a munkakör módosulásával, vagy azzal is, ha a képzést a munkáltató kötelezővé teszi. Ezzel a munkavállaló mentesül a jogviszony fenntartási kötelezettsége alól, függetlenül attól, hogy a kötelezés ugyanazon tanulmányok végzésére irányul, amelyekre a felek korábban tanulmányi szerződést kötöttek. Ilyen esetben a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján adott támogatást nem követelheti vissza a munkavállalótól.

Szabad döntés

Nagyon fontos elem, hogy a tanulmányi szerződés a munkavállaló saját maga által választott képzések esetén köthető. A jogszabály tételesen kimondja, hogy a munkavállalóval nem köthető tanulmányi szerződés abban az esetben, ha a munkáltató a tanulmányok elvégzésére kötelezte a munkavállalót.

A kötelező továbbképzés és a tanulmányi szerződés közötti alapvető különbség, hogy míg a tanulmányi szerződés a felek közös megegyezésén alapul, addig a kötelező továbbképzést a munkáltató egyoldalúan is elrendelhet – ez esetben viszont eleve minden költség őt terheli. A kötelező képzés esetében előírás az is, hogy arra csak munkaidőben kerülhet sor és idejére a munkavállalót munkabér illeti meg.

Tanulmányi szerződés minta

amely létrejött egyrészről név: székhely: képviselő: mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató)

másrészről név: születési év, hónap, nap:. születési hely: anyja neve: lakcíme: mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

A Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Munkáltató - szakemberszükségletének biztosítása érdekében - a 2-4. pontban részletezett módon támogatja a Munkavállalónak a …..-én a … iskola neve ….. szakán levelező tagozatán megkezdett tanulmányainak az elvégzését 201... szeptember időponttól 201... január időpontig.
A Munkáltató a Munkavállalónak ezen félévi tanulmányaihoz az alábbi támogatásokat nyújtja:

201…/201… 1. félévre aktuális tandíj összege: ……….-ft.,

b)…tanulmányi szabadság ….. nap/tanév……………………………… c)…a tanítási napok és vizsgák azon idejére ami a munkaidővel egyidőben történik biztosítja az iskolai részvételt

3. A Munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányainak befejezését követően munkaviszonyát a Munkáltatónál a Munka Törvénykönyvének megfelelően a támogatott félévek számával megegyező ideig fenntartja (1 félév 5 hónap).

4. A megismételt félévekre - az egészségügyi okokból történő félévhalasztást kivéve - nem jár a Munkáltatói támogatás.

5. A Munkavállaló vállalja, hogy megszerzett diplomáját az annak kézhezvételét követő tíz napon belül a Munkáltatónál bemutatja. Vállalja továbbá, hogy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó valamennyi lényeges változást (félévismétlésre utasítás, elbocsátás az egyetemről, főiskoláról stb.) az annak megtörténtét követő tizedik napig bejelenti a Munkáltatónak.

6. Amennyiben a Munkáltató a támogatást nem biztosítja, és nem tud munkát biztosítani vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a Munkavállaló mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.

7. Ha a munkavállaló jelen szerződésben meghatározott időtartamot nem tölti le a Munkáltatónál munkaviszonyban, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a Munkáltató jogosult a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését követelni. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. Ezekben az esetekben a munkáltatói fizetési felszólítást követő 30 napon belül a Munkavállaló köteles a támogatást visszafizetni.

8. A jelen szerződésben nem érintett kérdésekben a Munka Törvénykönyvének (2012. évi I. törvény) a rendelkezései alkalmazandók.

A jelen megállapodás egymással mindenben megegyező 2 példányban készült, melyet a szerződő felek mint akaratukkal mindenben megegyezőt aláírásukkal megerősítenek.

Kelt, ………………………………………..

Munkavállaló Munkáltató