A globalizáció hatására, úgy tűnik, felerősödött a nemzeti piac védelme. A jelenséget sokszor nehéz tetten érni, hiszen leginkább érzelmi alapokon működik, ráadásul az európai integráció egyik legszignifikánsabb jellemzője az egységes belső piac kialakítása, amely az uniós államokat egy gazdasággá olvasztja. A tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások áramlása tekintetében az unió elvileg lebontotta a nemzeti határokat, nincs vám vagy egyéb versenykorlátozó megkötés. Ám az egyes országok egyre komolyabban veszik az új kihívást: a liberális kereskedelempolitika nem járhat együtt a saját érdekekről való lemondással vagy azok fel nem ismerésével.

Az Európai Unió politikájában nem új keletű az energiaügy, ám az elmúlt néhány évtizedben viszonylag háttérbe szorult. A 21. század kihívásai azonban ismét megkövetelik, hogy az unió egységesen lépjen fel a lakosság biztonságos és fenntartható energiaellátása érdekében. A kérdésben a politikai konszenzus, úgy tűnik, megszületett, de az egységes energiapolitika létrejöttéhez ennél sokkal többre lenne szükség.

A válság hatására az Európai Unió tagállamainak többsége, valamint az unión kívüli országok közül is sokan a kereslet ösztönzését helyezték gazdaságpolitikájuk centrumába, akár a költségvetési egyensúly feláldozása árán is. A kormányok egymás után jelentik be a bankok mentését és a konjunktúra élénkítését célzó csomagokat, a jegybankok pedig kamatot csökkentenek. Az Európai Bizottság 200 milliárd eurós élénkítési csomaggal segíti a közösség kilábalását.

Az egyik legfontosabb kérdés a magyar közigazgatás számára most, a csatlakozás után, hogy miképpen tud együttműködni az Európai Unió intézményeivel. Létrejöttek-e a koordináció ellátására alkalmas magyar szervezetek, meg tudják-e oldani a feladatot, avagy kisebbfajta káosz lesz úrrá rajtuk, zaklatott és ideges hivatalnokok átkozzák mindazokat, akik egykoron a csatlakozás mellett szavaztak? Interjúalanyaink szerint az elmúlt évtized jogharmonizációs munkadömpingjét elvégeztük, a szervezetek felálltak. Igaz, a gyakorlatban mindig minden más.

A lobbizás kérdése évek óta napirenden van Magyarországon, ennek ellenére a mai napig nem született meg a tevékenységet szabályozó hazai törvény. Már önmagában ez is sok kérdést felvet, de ma talán ennél fontosabb, hogy sikerül-e a hazai lobbistáknak megfelelő módon beépülniük az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusában aktív szerepet vállaló brüsszeli szervezetekbe.

Sok száz, tavaly sikeres felvételi vizsgát tett reménybeli brüsszeli hivatalnok közül máig meglehetősen kevésnek sikerült állást kapnia. Az Európai Bizottság miután idén már számolhat költségvetésében az új tagállamokból érkezőkkel, az Európai Parlament és a Számvevőszék nyomására kénytelen volt megígérni, hogy év végéig betölti az üres posztokat.

Az Európai Unió messze van attól, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává váljék. Ehhez ugyanis már meg kellett volna tennie azokat a reformintézkedéseket, amelyeket, úgy tűnik, elodáz. Az unió fejlődését nehezíti a világgazdaság jelenlegi helyzete is. Sem az amerikai egyensúlyi gondok, sem az ázsiai országok árfolyampolitikája nem kedvez neki. A problémákról és a lehetséges megoldásokról Barcza Györggyel, az ING Bank közgazdászával és pénzpiaci elemzőjével beszélgettünk

Szeptember elsején a kormány elküldte az Európai Bizottságnak Magyarország konvergenciaprogramját. A dokumentum késői megjelentetését és a benne lefektetett pontokat lehet bírálni, a reformok szükségszerűségéről azonban nem érdemes vitatkozni. Mint ahogyan az is tény, a folyamat pontos kimenetét ma még senki nem látja. Abban viszont a többség egyetért: ez a program a valóság elismerésén alapszik. Talán ezért lehet esélye a sikerre.

Immár közel egy éve érvényben van Magyarországon az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy a közokiratba foglalt követelések az Európai Unió egész területén érvényesek, így közvetlenül végrehajthatók legyenek. Tehát a pórul járt vállalkozó a hosszadalmas és költséges pereskedés helyett alig néhány hét alatt hozzájuthat jogos követeléséhez. Igaz, ma még csak a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozik a jogszabály, árura vagy ingatlanra nem.

Év végén teljesen hétköznapi, hogy aki csak teheti, előre jelez, tervez, jósol. Magának, környezetének, munkahelyének. Ám a mostani évkezdet nem szokványos. Előre tudható, hogy számos dolog szinte programozottan kedvezőtlenebb lesz, mint amilyen akár csak az idén volt: a kormányzat megszorításokra, majd pedig reformokra készül. A Piac és Profit a gazdasági élet több képviselőjét megkérdezte: mire számít 2007-ben? Meglepő, de a restriktív intézkedések ellenére sem számol komoly megrázkódtatással az üzleti szféra, s hiszi, a konvergenciaprogram jót tesz az ország hitelének.

Magyarország válaszút előtt áll: hamarosan dönteni kell a betegbiztosítási struktúráról, a jelenlegi rendszer jövőjéről. Miként a hazai közvélemény, a nemzetközi gyakorlat sem egységes e tekintetben: Európa országaiban sokféle rendszerek létezik. Azt pedig, hogy melyik a jobb, vagy esetleg a legjobb, nincs szakértő, aki meg tudná mondani. Ezt is, azt is lehet ugyanis jól vagy rosszul működtetni.

Az Európai Unió az egész uniós térségre szabott kisvállalati intézkedéscsomagot vezet be hamarosan, amelyről nemrégiben egyeztettek a versenyképességgel foglalkozó európai miniszterek.

Az off-shore megbízások 2002-ben 27 százalékkal nőttek az európai cégek körében, 2003-ban pedig már 40 százalékkal több cég választotta ezt a megoldást költségei lefaragása érdekében. Bár egy feladat kiszervezése mindig hordoz magában kockázatot, a költséghatékony működés iránti fokozódó igény továbbra is az üzletág felfelé ívelését hozza. Az európai vállalatok érdeklődése elsősorban a közép-európai térségre irányul.

Az öregedő társadalom, a szakképzett munkaerő előre jelzett hiánya és a szélesedő termelékenységi szakadék a globális gazdaság mai korántsem fényes helyzetében piacot teremtett a humánerőforrás-outsourcing szolgáltatásoknak. A Yankee Group legfrissebb felmérése szerint a következő években egyre több európai vállalat bízza HR-feladatait külső szakértőcégre. Sőt a szerződések egyre nagyobb számban vonatkoznak majd a magasabb hozzáadott értékű feladatokra is.

A hazai gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések a munkaerő-kölcsönzés, esetleg egy-egy feladat kiszervezésének irányába terelheti a cégeket. Szakértők szerint azonban nem a költségek megtakarítása kellene legyen e megoldások alkalmazásának mozgatórugója, bár kétségkívül lehet ily módon takarékoskodni. Ennek ellenére ma még Magyarországon a kis- és középvállalatok között viszonylag kevés például a kölcsönzött munkavállalóval ellátott feladatok száma.

Az IT-szektor az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, ahol a kiszervezés - az outsourcing -széles körben elfogadott és egyre növekvő népszerűségű üzleti feladatnak számít. A kiszervezés elsődleges célja hagyományosan a költségcsökkentés, de egyre inkább előtérbe kerül az üzemeltetési hatékonyság és a szolgáltatási színvonal növelésének az igénye.

Szinte elsőként a hazai intézmények közül a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság nyitotta meg irodáját Brüsszelben 1997-ben. A korai jelenlétnek mai napig érezhetők az előnyei a különböző lobbi- és szakmai szervezetekben betöltött pozíciók, illetve a kiépített személyes kapcsolatok révén. E szerepvállalás az elmúlt egy évben továbbmélyült, s nem csupán a teljes jogú tagság elnyerésének köszönhetően. Palicskó Csabát, a képviseleti iroda ügyvezető igazgatóját kérdeztük a kihelyezett iroda gyakorlati szerepéről.

Ma már egy cég üzleti sikere legalább annyira függ a közvetlen és tágabb környezetében vállalt szerepétől, mint a gazdasági tevékenységétől. És ahogyan globalizálódott az üzleti élet, a társadalmi felelősségvállalás sem csupán nemzeti kérdés: egy új uniós direktíva a 2005-ös üzleti évtől a közepes és nagyvállalatok számára is előírja, hogy pénzügyi jelentésükön túl a társadalmi felelősségvállalásukról is számoljanak be.

Az uniót meg kell tanulni. A hazai kis és közepes cégek ma is inkább passzív szemlélői, semmint tudatos résztvevői az eseményeknek, pedig egy vállalkozásnak akár a végét is jelentheti, ha nem tud megfelelni az uniós előírásoknak. Ráadásul ezeket befolyásolni is lehet, ha valaki jókor, jó helyen és a megfelelő személynek mondja el megalapozott szakmai indokait.

Nemcsak az Európai Unióban, hanem az egész világon a csökkentés a meghatározó tendencia a társasági adózásban, de tény, hogy ennek a folyamatnak az élén a május elsején csatlakozott országok állnak. Az új belépőkkel azonban a régi tagállamok között is megindult az adóharc. Ám az egyes országokra jellemző tényleges adóteher megállapításához nem elegendő csupán a társasági adók szintjének összehasonlítása.

A jövő évi adóváltozások mintegy 120 milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások élőmunkaterheit a Pénzügyminisztérium számításai szerint - mondta Draskovics Tibor december végén, a KPMG adókonferenciáján. Ám hozzátette: "Nálam sincs a bölcsek köve."

Nem könyöradományokkal, hanem helyben szervezett tehetséggondozással, maguk alakította ipari parkkal, klaszterrel, vállalkozásfejlesztési programmal készítették el saját mentőkötelüket Északkelet-Magyarország legelmaradottabb térségei. Ózdon és más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken is az odatelepült vállalkozások veszik kézbe sorsuk alakítását.

Szeptember elsejétől számos adójogszabály-változást kell a vállalkozásoknak könyvelésükben, adminisztrációjukban végrehajtani. Rengeteg, bonyolultnál bonyolultabb, szinte követhetetlen s még értelmezésre váró jogszabálynak kell megfelelnünk. Zara Lászlóval, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnökével segítünk értelmezni a változásokat, eligazodni az ellentmondásos értelmezésekben.

Adófizetőként jó lenne hinni abban, hogy az adóterhek csökkentése automatikusan magával hozza az adómorál javulását és vele a befizetések növekedését. Ez hosszú távon talán igaz, közép- és rövid távon azonban éppen fordítva van: az adóterheket nem lehet érdemben csökkenteni az adómorál javulása nélkül. Az adómorál pedig - ismerik el egyre többen - a leggyorsabban és a leghatékonyabban az elrettentés fokozásával, a szigorúbb ellenőrzéssel javítható.

Az európai alkotmány elfogadására égető szükség van: meg kell határozni az immár huszonöt tagállam hatékony együttműködésének jogi kereteit. A legfrissebb ígéretek szerint az ír elnökséget lezáró június 17–18-i uniós csúcsértekezletig valamennyi fél részére elfogadható egyezség születik az alkotmánytervezetről, bár számos olyan kérdésben kell még megegyezniük, amelyekről nem is gondolták, hogy ilyen bonyolultak lesznek.

Az alapelvek szerint bármely tagállam állampolgára intézheti ügyeit hazája hivatalos nyelvén - vagyis spanyolul például el lehet járni, baszkul nem - az uniós intézményekben, és jogosult a rá vonatkozó uniós jogszabályokat, dokumentumokat anyanyelvén olvasni. A jogharmonizáció során eddig legkevesebb százezer oldalnyi joganyagot fordíttatott le az Igazságügyi Minisztérium.

A francia–magyar gazdasági kapcsolatok a rendszerváltás kezdete óta szorosak, s Franciaország befektetőként a harmadik, mint kereskedelmi partnerünk a negyedik helyen áll a rangsorban. Eddig elsősorban a nagy cégek jelentek meg hazánkban. Vajon az uniós csatlakozással változik-e a kép, mutatkozik-e érdeklődés Magyarország iránt a francia kis- és középvállalkozások részéről? Többek között erről is kérdeztük Philippe Baudry gazdasági és kereskedelmi tanácsost.

A Magyar Posta modernizációját elindító dr. Szabó Pál vezérigazgatóval a társaság életében bekövetkezett változások kapcsán készültünk beszélgetni, amikor a közvélemény figyelmét hirtelen az ország legnagyobb postalogisztikai beruházásaként emlegetett Országos Logisztikai Központ indulása körüli problémák kötötték le. A sikeres menedzseri pályát befutott vezérigazgató portréjának megrajzolásával így vártunk, amíg lecsillapodnak a kedélyek, s ő is túl lesz szakmai pályafutása egyik legnagyobb megpróbáltatásán.

A gazdaság minden szereplője, de különösen a kis- és középvállalatok számára sorsdöntő, hogyan reagálnak a recesszióra, sikerül-e cégük ügymenetét hozzáigazítani a gyorsan és kedvezőtlenül változó környezethez, megtalálni a működésben rejlő lehetséges tartalékokat, felfedezni új lehetőségeket. Akár olyanokat is, amelyek eddig is kínálták magukat, ám most, a reálfolyamatok kényszerítő hatására talán jobban észrevesszük őket. Összeállításunkban olyan lehetőségekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek minden cég számára rejtenek magukban tartalékokat. Ne feledjük, a válságot mindig fellendülés követi, de az, hogy abból melyik cég fog profitálni, attól is függ, most hogyan dönt!

Méltán pályázhatna a „legbonyolultabb jogi szabályozások klubja” tagsági kártyájára az új közbeszerzési törvény, amely ilyen minőségében a toplista élén van. Már az első lépések megtétele, az egyes eljárási fajták kiválasztása is komoly fejtörést okozhat ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek egyaránt. Most a nemzeti és közösségi közbeszerzések lényegi vonásait, a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze. A kialakuló „új szakma”, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézményének, valamint a közbeszerzések jogorvoslati rendszerének főbb szabályait a következő számunkban boncolgatjuk.

Az új közbeszerzési törvény - amelyet július-augusztusi számunkban a legbonyolultabb jogi szabályozások toplistásaként értékeltünk - paragrafusai közül egy szigorúan szabályozott "új szakma", a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézménye bontakozik ki. A törvény a közbeszerzések kétszintű, immáron az uniós szervekhez is "elágazó" jogorvoslati rendszerének szabályairól is rendelkezik.

Lehet, hogy a maastrichti konvergenciakritériumokat túlhaladta az idő? Azokat ugyanis 1992-ben fektették le, éppen az unió növekedési szakaszában. Azóta a világgazdaság sokat változott, és úgy tűnik, ma az előírt szigorú költségvetési korlátok már kevésbé tarthatók, sőt.

Az Európai Unióba újonnan bekerült Magyarország a parlamenti képviselő-választás után, a posztok elosztásakor bizottsági elnöki pozíciót kapott. Kis ország, és főként új EU-tag ilyen magas pozícióra a pontrendszeres elosztás alapján nem lehetett volna esélyes. Hogyan kaptuk meg ezt a posztot? Milyen feladatokkal, befolyással jár? Jelent-e ez Magyarország számára előnyöket? - kérdeztük Fazakas Szabolcsot, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának vezetőjét.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa egyike azon kevés közszereplőnek, akik az elmúlt tizenöt évben mindig hallatták a véleményüket, és mégsem váltak hiteltelenné, illetve nem sütötték rájuk a valamely párthoz tartozás pecsétjét. A híres közgazdász-kutató nemrég, augusztus 20-a alkalmából átvehette a köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.

Járt utat a járatlanért el ne hagyj, tartja a mondás, de Rotyis József életútja azt mutatja, hogy ő maga sokszor nem tartotta magát ehhez a mondáshoz: 1990-től minden pályaváltása új feladatokkal való szembesülést hozott. A közvélemény előtt a Budapesti Értéktőzsde ügyvezetőjeként ismertté vált szakember most egy állami cég élén próbál köztes szerepben, félig állami, félig vállalkozói gondolkodással üzletet építeni, s a társadalmi felelősségvállalás jegyében újraéleszteni és újraformálni a társadalmi együttműködést.

Az uniós pénzek csaknem harminc százaléka a környezetvédelemre vagy azzal kapcsolatos területre jut, Magyarországon ez a szám egy százalék körül van, hívja fel a figyelmet Olajos Péter európai parlamenti képviselő, aki többek között az EP környezetvédelmi bizottságának is a tagja. Fölemlített példái pedig rávilágítanak a közös felelősségre és arra, hogy az embereknek, országoknak ahhoz, hogy valóban együtt tudjanak dolgozni a közös cél érdekében, tekintettel kell lenniük egymásra, és meg kell érteniük a másik sajátos gondjait is.

A Malév orosz-magyar érdekeltségű új tulajdonosának első célja, hogy nyereségessé váljon a vállalata, a második, hogy jelentős piacon - az AiRUnion természetes szövetségeseként - erősödjön tovább Európában és Oroszországban.

Dr. Fazakas Szabolcs az Európa Parlament elnökségének tagja, questori minőségben. Jól teniszezik, s a sportpályán szövődő sportbarátságokat remekül hasznosítja munkájában. Egyedüli magyarként beválasztották az elnökségbe, ahol jóval nagyobb lehetősége van a stratégiai döntésekbe is belelátni.

Egyre inkább az az érzésem, hogy az ország egyik fele egyfolytában azon van, hogy elkapja, megszorongassa a másikat, megnehezítse az életét, rábizonyítsa sunyi szándékát, miszerint meg akar élni, sőt mi több! Életben akar maradni. S ezek a macskák teszik mindezt abból a pénzből, amit a megszorongatott egerek – az önmagát eltartó és társadalmunk 70 százalékának munkát adó vállalkozói réteg tagjai – megtermelnek és különböző címeken befizetnek az államkasszába.

Önöknek nincs olyan érzésük, hogy a kilencvenes évek eleje körbetartozásainak árnya kísért? Emlékeznek, amikor a fizetésképtelenség, a gazdaság pénzhiányának spirálja bedöntött jó néhány vállalkozást. A gazdaság pénzhiánya mintegy másfél éve ismét érzékelhető, s napjainkra robbanás előtti állapotba került. Ennyi ideje várom, mikor veszik észre gazdaságpolitikusaink, elemzőink, hogy a választások miatt gyönyörűre festett felszín alatt sűrűsödik a baj.

Ez a mottója az E-Magyarország, e-kormányzat 2003 című konferenciának, amely így, önmagában kicsit pátosszal telinek tűnhet. És szokatlannak is. Hiszen világunkban ma a nagy jelentőséget hordozó szavak óvatos használata jellemző, mert félünk, hogy megvádolnak minket küldetéstudattal, demagógiával, naivitással, túlzott optimizmussal. Mi mégis vállaltuk ezeket a szókapcsolatokat, így, együtt.

Amióta a Monetáris Tanács jegybanki kamatemelési döntéséről hallottam, s annak következményeit követem, nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy ezt a mi kis országunkat s annak minden politikusát, közéleti szereplőjét, a médiát, a szavazó állampolgárokat mintha maga A Mester és Margarita ördöge manipulálná hosszú évek óta. Az ő háttérben meghúzódó akaratának és logikájának megfelelően cselekszünk, gondolkodunk, s tetteink, cselekedeteink az ő szigorú logikájának törvényszerűségeit követik. Egyikünk a katonájaként, másikunk az áldozataként, sokunk az ördögi kezében könnyű eszközként része a játéknak. Amely egyenesen vezet bennünket a romlásba. Lassan, de biztosan, az Európai Unióhoz csatlakozás finisében, padlóra küldhetjük a gazdaságunkat.

Már csak pillanatok kérdése, és az Európai Unió tagja vagyunk. Európai állampolgárként ébredünk mindennap, hazánk az európai társadalom tagországa, az európai gazdaság szerves része. Hirtelen a világ legfejlettebb integrált közösségében találjuk magunkat, holott reális esélyünk évtizedek, sőt, talán évszázadok óta inkább a lecsúszáshoz, a fejletlen társadalmak közé kerüléshez volt.

Váltottunk megint. Utálom, ha egy újság küldetéséről, olvasóinak szóló üzeneteiről beszél. Hiszen a jó produktum elmondja azt magyarázkodás nélkül is. Mégis, miért teszem meg, hogy váltásunkról az első oldalon beszéljek? Mert tartok attól, hogy olvasóink, ügyfeleink hullámlovasoknak tartanak bennünket, olyanoknak, akik nem meggyőződésből, hanem a divat által vezérelve működnek, cselekszenek.

Négyből majdnem három munkáltató változatlanul kívánja hagyni a jelenlegi alkalmazotti létszámot a következő három hónapban, ami némi esélyt jelenthet a munkaerőpiac stabilizálódására a negyedik negyedévben - áll a Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzésében. A mezőgazdasági, idegenforgalomi és kereskedelemi ágazatokban a legborúlátóbbak a munkaadók, a legoptimistább várakozásokat pedig az energetikai szektorban találjuk.

Új mutatószámot tervez bevezetni az Európai Unió jövőre, hogy a bruttó hazai terméket (GDP) kiegészítve jobban követni lehessen elsősorban a környezetvédelmi teljesítményt - jelentette be az Európai Bizottság.

Hatodszor rendezik meg az újrahasznosítás egy hónapig tartó magyarországi fesztiválját, az Újrahasznosítási Hónapot. A szervező ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. akciójához idén több zöld kezdeményezés is társult.

Két uniós irányelv miatt elég nagy terjedelemben módosul januártól az áfa törvény, és hozzá kapcsolódva kismértékben változik az eva-, valamint az adózás rendjéről szóló törvény is - a javaslatot a pénzügyminiszter már benyújtotta a parlamenthez, az megtalálható az Országgyűlés honlapján is.