Nyugdíj: hogyan váltsunk pénztárat?

A nyugdíjpénztárak közötti váltás szigorúan szabályozott, nem lehet bármikor átlépni egyikből a másikba. A Tudatos Vásárlók Egyesülete összegyűjtötte, hogy melyek a legfontosabb szempontok, amelyekre mindenképpen figyelnünk kell.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A magánnyugdíjpénztár-váltás (belépési és átlépési) nyilatkozatok kitöltésével kezdődik, hiszen a döntésről mind a jelenlegi, mind a leendő pénztárat értesíteni kell. A szabályozás nem minden feladatot hárít az ügyfélre, hiszen írásbeli felhatalmazás alapján az átlépési nyilatkozatot az átvevő pénztár is benyújthatja helyettünk az éppen elhagyni kívánt pénzügyi szervezethez - számol be a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A tagsági jogviszony minden esetben a hónap utolsó napján szűnik meg, mindössze arra kell figyelni, hogy 10 munkanappal az adott hónap vége előtt jelezzük váltási szándékunkat.

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdése értelmében váltani csak akkor tudunk, ha hat hónapja már tagjai vagyunk az elhagyni kívánt pénztárnak, illetve megfelelünk a jogszabályban meghatározott feltételeknek, így például befizettük az átlépési díjat (ld. alább). Fontos tudnivaló, hogy ha meg is kezdtük a folyamatot, amíg nem írtunk alá minden papírt, még bármikor lemondhatjuk a váltást.

Hogy mindenki tisztában legyen a váltás körülményeivel, az átlépni kívánó tagnak alá kell írnia egy, az átlépési nyilatkozat mellékletét képező útmutatót, amivel tanúsítja, hogy megismerte és tudomásul vette a kockázatokat és szabályokat.

Vissza az állami nyugdíjrendszerbe
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2009. december 31-ig van lehetőségünk visszalépni. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie, mégpedig, hogy önként váltunk a magánnyugdíjpénztár tagjává, valamint 2008. december 31-éig betöltöttük az 52. életévünket. Az igényt annál a magánnyugdíjpénztárnál kell bejelenteni, ahol tagsági viszonnyal rendelkezünk. Aki beletartozik ebbe a kategóriába, annak a PSZÁF legkésőbb szeptember 30-ig értesítőt küld, amelyben részletes tájékoztatást ad a visszalépés lehetőségeiről, előnyeiről, illetve kockázatairól.

Mennyibe kerül?

Az átlépés minden esetben költségekkel jár, amelyet az átadó pénztár az egyén számlaegyenlegéből von le. Amennyiben több mint 2 éve vagyunk az elhagyni kívánt pénztár tagjai, akkor legfeljebb a számlánkon lévő összeg egy ezreléke vonható le ilyen jogcímen.

Más a helyzet, ha az átadó pénztárba történő belépést követő 2 éven belül váltanánk, és a költségek meghaladják az egyéni számlakövetelés (ami a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg, amely tartalmazza a befizetéseket, nettó hozamokat, csökkentve az esetleges kifizetésekkel) egy ezrelékét. Ekkor ugyanis az átadó pénztár az átlépési költségen felül átlépési díjat is felszámol. Ennek összege legfeljebb ötezer forint lehet, amit külön kell befizetnünk, vagyis nem vonhatják le a számlánkról.

Viszont, ha az átlépési költség értéke nem haladja meg a számlánkon lévő összeg egy ezreléket, akkor vagy a megállapított átlépési költséget vagy maximum a számlaegyenlegünk egy ezrelékét vonhatják le.

Fontos tudni, hogy az átadó pénztárban eltöltött két éves tagsági jogviszony megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. július 9-e előtt megtörtént átlépéseket és belépéseket.

Mikor éri meg váltani?

Jelenleg Magyarországon minden magánnyugdíjpénztár háromféle választható portfoliót kínál az ügyfeleinek. Ha magunk nem választunk, úgy az életkorunk alapján sorolnak be a megfelelő portfolióba.

Amennyiben váltásra adjuk a fejünket, érdemes alaposan tájékozódni, mivel az átlépés nem csak pénztár, hanem befektetési portfolióváltást is jelent.

Az átlépésről hozott döntést megelőzően mindenképpen érdemes megvizsgálni mind a jelenlegi, mind a választott pénztár portfolióinak kockázatosságát, befektetési politikáját és egyéb mutatóit. Ugyancsak érdemes utánajárni a befizetések tartalékok közötti megosztásának (tehát, hogy az adott pénztárban a tagdíjakból hány százalékban költenek a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékokra), valamint a vagyon- és letétkezelési díjak mértékének is, hiszen a különbségek jelentősek lehetnek. A magas vagyon- és letétkezelési díj viszont csökkenti a nyugdíjunkat.

A váltásnál fontos szempont lehet, hogy az elmúlt tíz évben (vagy akár csak 2008-ban), mely pénztárnak milyen hozamrátája volt, hiszen a különbség akár 5% is lehet. Az adatokat elemezve szembetűnő, hogy a három portfolió közül a klasszikus adja a legmagasabb hozamot, ezt követi a kiegyensúlyozott és a növekedési portfolió.

Az összehasonlításban jelentős segítséget nyújthat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének táblázata, amelyben az összes magánynyugdíjpénztárról megtalálhatók a fontosabb adatok.

Mikor kaphatunk hozamgaranciát?

Amennyiben a nyugdíjba lépéskor a magánnyugdíjpénztár által vezetett számlánk egyenlege nem éri el a hozamgarantált tőke összegét, úgy azt a Pénztárak Garanciaalapja kiegészíti. 

Más pénztárba való átlépéskor azonban elveszítjük a hozamgaranciát, ha a felhalmozási időszakban az általunk kezdeményezett pénztárváltások között nem telt el legalább öt év - ennek megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. december 31-éig kezdeményezett átlépéseket. Nem kizáró tényező az sem, ha a pénztárak egyesülése vagy szétválása miatt kerülünk új pénztárba.

Szintén elveszítjük a jogosultságot, ha az általunk kezdeményezett portfolióváltások között nem telt el legalább öt év. Beletartozik a váltásokba az átlépéskor az átvevő pénztárban a tag tudatos döntésével bekövetkező portfolióváltás is (de az átvevő pénztár általi kor alapján történő automatikus besorolás nem). Az öt év megállapításakor itt sem kell figyelembe venni a 2009. december 31-e előtt történt portfolióváltásokat.

Mi a hozamgarantált tőke?
A hozamgarantált tőke a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének jogszabályban foglaltak szerint kiszámított legkisebb összege, amelyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor a törvényben meghatározott feltételek szerint garantál. A hozamgarantált tőke a jelenleg hatályos jogszabályi előírások szerint a tag egyéni számláján jóváírt kötelező és kiegészítő tagdíjbefizetéseknek a KSH által közölt, adott hónapra vonatkozó fogyasztói árindexek (infláció) szorzatával növelt összege. Ez a garancia biztosítja a tag befizetései vásárlóértékének megőrzését.

Véleményvezér

Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között

Kitört a háború Magyar Péter és Gulyás Gergely között 

A közélet újabb mélypontjához értünk, persze keresztény szellemben.
Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem?

Mi fontosabb a gyónási titok vagy a gyermekvédelem? 

A pedofília terjedése új kérdéseket vet fel.
Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában

Orosz terrorcselekményektől tartanak Európában 

Csehországban nemrégiben orosz ügynökök próbálták meg hatástalanítani vasúti jelzőrendszereket.
Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben

Ilyen még a világon nem volt, egy fideszes képviselő kétszer mondta el ugyanazt a beszédét a Parlamentben 

Ismétlés a tudás anyja, vagy csak köznevetséget okozott a feledékenység.
Meddig élnek a magyarok?

Meddig élnek a magyarok?  

A várható élettartamot tekintve Szlovénia lekörözte Ausztriát.
Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo