A JP Morgan szerint a közép-európai gazdaságokat sújtó recesszió és a közfinanszírozási rendszerek állapotának ebből eredő romlása a helyi valutákra nehezedő leértékelődési nyomással együtt tovább csökkentette a hármak - Lengyelország, Csehország és Magyarország - hamaros euróövezeti belépésének esélyeit.

A ház most 2014-2016 között valószínűsíti az országcsoport valutauniós belépését, de kiemeli, hogy véleménye szerint Magyarország a másik két térségi országot egy évvel megelőzve bevezetheti az eurót.

A JP Morgan londoni elemzői szerint az euróövezeti belépés "maastrichti" feltételei közül az államháztartási hiányelőírás teljesítése a legnagyobb kihívás. A cég előrejelzése az, hogy a hármak átlagos államháztartási hiánya 2013-2014-ben csökken a hazai össztermék (GDP) arányában mért 3 százalékos felső tűrési szintre. Az átlagon belül viszont Magyarországon - ahol az elmúlt években is megszorító költségvetési politika érvényesült - a deficit már 2012-ben e határra süllyed, feltételezve, hogy a 2010-es választások után megalakuló kormány is fenntartja a megfontolt költségvetési politikát.

Mások szerint is Magyarország a legjobb

Már más nagy londoni házak is arra a következtetésre jutottak elemzéseikben, hogy térségi összehasonlításban Magyarország költségvetési helyzete lesz a legjobb a belátható időben. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének nemrégiben közölt elemzése szerint Magyarország az egész OECD-országcsoporton belül is a legerősebb költségvetési pozícióban kerülhet ki a globális recesszióból, és ciklikus kiigazítással számolva jövőre akár költségvetési többlete is lehet.

A JP Morgan londoni részlegének csütörtöki helyzetértékelésében az áll, hogy a három közép-európai tagállam közül az eurócsatlakozás politikai és gazdasági ösztönzői is Magyarországon a legerőteljesebbek, a leggyengébbek pedig Csehországban, ahol - a magyarországi 65 százalékos támogatottsággal szemben - a lakosság többsége nem pártolja az euró bevezetését.

A magyarországi adóssághelyzetről a cég azt jósolja, hogy a GDP-arányos államadósság valószínűleg 60 százalék felett marad a belátható jövőben, azonban a következő három évben "már meggyőző módon lefelé indulhat".