A magyar fővárosban a korszerű irodai bérállomány tavasz végére elérte az 1,366 millió négyzetmétert. A bérbeadatlan területek aránya is csökkent némileg: a tavaly év végi 20,5 százalékról áprilisra 18,9 százalékra. A budapesti bérleti díjak tavaly 8 százalékkal nőttek – miközben a világ fővárosaiban összességében 3 százalékkal visszaestek –, s ezzel a magyar főváros üzleti szempontból a világ élenjáró városainak élcsoportjába került.

Az elmúlt évet akár a megnyugvás esztendejének is nevezhetnénk az ingatlanpiacon, hiszen viszonylag kevés új irodaház épült az országban, a kereslet viszont továbbra is erős maradt, így év végére jelentősen kisebbedett az üresen álló irodák aránya. Ám a tendencia évek óta változatlan: az irodaházak egyre komolyabb engedményeket kínálnak a bérlőknek, amelyek között folyamatosan érkeznek a nagy multinacionális vállalatok szolgáltató központjai. De a kisebb cégek sincsenek rossz helyzetben ezen az egyelőre keresletorientált piacon, hiszen az irodaház-fenntartók egyre inkább törekszenek arra, hogy a nagyok által szabadon hagyott területekre is találjanak bérlőt.

Néhány éve alaposan megcsappant az érdeklődés a hazai üdülőkörzetek ingatlanjai iránt, és ez a tendencia várhatóan az következő egy-két évben is fennmarad. A külföldiek napjainkban a nívós – elsősorban – fővárosi lakásokat vásárolják. Honfitársaink figyelmét pedig az óriási spanyol, horvát, osztrák, török és amerikai ingatlankínálat, a hazainál alig magasabb ár, valamint a kinti kedvező jelzáloghitel-lehetőség a határon túli üdülővásárlás felé fordította, s uniós csatlakozásunk ezt tovább erősítheti. Uniós polgárként ugyanis a korábbinál jóval rövidebb idő alatt s néhány országban kedvezőbb feltételekkel kaphatnak banki hitelt.

Az adatok szerint másfél millióra tehető európai üdülőjog-tulajdonosból több tízezer a hazánkbéli, s ebből arra következtethetünk, hogy nincsenek nagy gondok e konstrukcióval. Mégis, a timeshare-üzletágról megjelent híradásokban általában a tulajdonosok sérelmeiről, panaszairól, s nem a tulajdonlás önfeledt perceiről esik szó.

A használt lakóingatlanok piacán egész évben túlkínálat van. Tavasszal, az uniós csatlakozás időszakában ugyan érzékelhető volt kisebb keresleterősödés, ám jelenleg az eladók többsége, az árakat magasan tartva, továbbra is kivár.

Alacsonyabb árak, kisebb készletek, csökkenő tranzakciós költségek – ezek az elektronikus beszerzés biztos hozadékai a hagyományos beszerzéssel szemben. De hogyan fogjon hozzá a feltételek megteremtéséhez egy középméretű vagy annál is kisebb vállalkozás?

Nehéz elképzelni a liberalizált hazai árampiacot, legalábbis a piac szereplői szerint. A szolgáltatóknak még hosszú évekig érvényes a kötött árú áramvásárlási szerződésük a Magyar Villamos Művekkel, s gyakorlatilag nincs lehetőségük arra, hogy saját maguk vásároljanak a külpiacokon.

 

Pusztán attól nem lesz kisebb a távfűtésért fizetendő számla, mert a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVII. törvény előírja, hogy 2003. június 21-éig át kell térni az átalánydíjas elszámolásról a mérés szerintire. Sőt az is előfordulhat, hogy egy rosszul szigetelt, magas hőveszteséggel fűtött háznak még többe is kerül majd a ténylegesen felhasznált energia, mint amennyit eddig fizettek a szolgáltatónak. De éppen ez az, ami arra ösztönözheti a társasházak lakóit, hogy még most, időben döntsenek a fűtési rendszerük korszerűsítéséről!

Andrew Grove, az Intel elnöke nemrég ama véleményének adott hangot egy európai konferencián, hogy aki talpon akar maradni, annak át kell térnie az e-kereskedelemre, nincs menekvés a változás elől. Sokan még idegenkedünk attól, hogy az áru közvetlen fizikai érzékeléséről lemondjunk a praktikus, gyors vásárlás érdekében. A világ azonban nem áll meg. A kereskedelem rohamlépésben áll át az on-line vásárlói keresletre. Hazánkban is naponta találunk új vásárlási lehetőségeket az interneten. Az on-line vásárlás népszerűsége kétségtelenül bizonyítja előnyeit. Más kultúra, más szokások. Ismerkedjünk meg velük!

A kábelpiac főszereplői egy szinte érintetlen piac meghódításának reményében költenek súlyos pénzeket kábelfektetésre és műholdra. A távbeszélő-hálózat alternatívája a kábeltelevíziós hálózat lehet, amelyen a távközlési szolgáltatások széles skáláját lehet nyújtani. A kábeloffenzíva valódi tétje tehát a háztartások multimédiás bekebelezése, az internetező, interaktív magyar „távháztartásfő” megnyerése. Aki egyelőre csak annyit lát-érez mindebből, hogy ha szinten kívánja tartani eddigi csatornaválasztékát, vagy bővíteni szeretné azt, jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint eddig.

Noha Magyarországon évente megkétszereződik az internet-előfizetők száma, az informatika hazai robbanásszerű fejlődésének gátja a hozzáférés – nemzetközi összehasonlításban is, de főként a jövedelmekhez képest – magas ára. Hiába próbál ugyanis a kicsi magyar piacon osztozó, mintegy tucatnyi internetszolgáltató a külföldi mintákhoz hasonló kedvezményes akciókat hirdetni, egyre olcsóbb – bár ez a tendencia mintha az utóbbi hónapokban megállt volna – és színvonalasabb szolgáltatást nyújtani, ha az internetezés költségeinek nagyobbik részét kitevő telefondíjak változatlanul drágák.

Egyáltalán nem vagyunk még időben messze attól, amikor a magyar cégek vezetőinek magyarázni kellett a marketing nélkülözhetetlenségét. S mire éppen természetes tudássá válna, hogy mi az a marketingmix, hogy miként lehet mérni a reklámok hatását, hogy van megelőző és van követő piackutatás…, addigra mindez a tudás felesleges? Az internet megjelenése és terjedése valóban annyira másfajta értékesítésösztönzési módozatokat kínál, hogy a hagyományos marketing elfelejthető? Az internetes marketingszakemberek állítják: valójában semmit sem ér a tetszetős honlap a lajstromba vett termékekkel a vállalati stratégia kidolgozása nélkül. Az ő szakmájuk ugyanúgy a terméktervezést, az értékesítést, a kommunikációt és az ügyfélszolgálatot jelenti, mint a hagyományos marketingben, csak most mindezt kicsit vagy nagyon másként csinálják, mint korábban.

Az Amazon.com könyváruház 1994-ben robbant be az amerikai és nemzetközi internetes könyvpiacra, és azóta uralja is azt. Szinte beitta magát az on-line vásárlók tudatába, noha helyzete egyre nehezebb. A cég vezetője az előremenekülés stratégiáját választotta.

Az internetszolgáltatók és a telefontársaságok egyaránt versenyeznek a vásárlókért Amerikában és Nyugat-Európában is, s ez természetszerűleg lenyomja az árakat. S miután főképpen az internet-hozzáférés lehetősége ösztönöz számítógép-vásárlásra, a PC-gyártókkal is összefogva különböző vevőcsalogató akciókban próbálják meghódítani az ügyfeleket.

Inkább csak nyűg a számvitel a kis cégek szerint, mint információszerzési és -rendszerezési lehetőség, ezért a legtöbben az új törvénytől adminisztrációs terheik többször beígért csökkentését remélték. Már a törvény tervezetének vitája során kiderült, hogy nem így lesz. A szeptemberben elfogadott végleges törvényszöveg szerint pedig éppen ennek ellenkezője valósult meg. A rövidre szabott türelmi idő lejárta után még azoknak is át kell térniük a kettős könyvvezetésre, akiknek eddig megengedett volt az egyszeres.

A benzinkutak totemoszlopait figyelve egy ideje azt tapasztalhatja a csüggedő vezető, hogy mintha megállt volna az árak brutális növekedése. Sőt egy-két helyen akcióznak is. Tíz évvel a taxisblokád s közel egy hónappal a kormányzat és a közúti szolgáltatók szervezeteinek megállapodása után, az üzemanyagfronton csend honol. De azt, hogy ez vihar utáni vagy előtti csend-e, senki meg nem mondhatja…

Vásárlóként jó tudni, hogy mikor van a legnagyobb tömeg az élelmiszerüzletekben - hogy elkerüljük -, s ha megkívántuk, akár éjszaka is leugorhatunk csokiért, gyümölcsért, italért. Kereskedőként pedig érdemes odafigyelni arra, mit mondanak a jellemző nyitva tartásról és vásárlói szokásokról a piackutatók.

Nagy reklámfelület, magas színvonalú, esztétikus nyomtatás - próbálják hosszú évek óta a csomagoláson spóroló termelési vezetők fejébe verni a tudományt a marketingesek. Mindez felejthető lenne az internettel együtt terjedő csomagküldő kereskedelemben? Legyen kevésbé tetszetős a csomagolás, csak óvja meg a megrendelt árut?

A hazai cégek regionális szerepkörének elemzésekor talán a legcélravezetőbb a világgazdaságban végbemenő áramlatokból kiindulni. Miközben a multinacionális cégek gyarmatosítási reflexein túlvagyunk, piacgazdaságot tanulunk, hirtelen a hálózati kapitalizmus viszonyai között találtuk magunkat. Sokunknak sikerült már alkalmazkodnunk a kettős kihíváshoz: országos méretű tanulási folyamatnak és dinamikus hálózati fejlődésnek lehetünk tanúi. A világban az agy, a szellem vált a legfőbb termelési tényezővé, a termékek egyre intelligensebbekké válnak, a termelés legfőbb erőforrása a tudás, a terméket egyre inkább a fogyasztó testére kell szabni, s csak a rugalmas, folyamatosan változó cég életképes. Ebben a vetületben talán evidencia a globalizálódással ellentétes tendencia: a helyi tudás felértékelődése, a sokféleség tisztelete, az egyéni tudásra, tapasztalatra való építés.

Domainnevet regisztráltatni igazán hasznos és elegáns. Sőt olykor kifizetődő is. Ha a nekünk tetsző szabad volt, sikerült regisztráltatni is, és már él a név, akkor lehet altatni, lehet árverezni, lehet eladni, s lehet tartalommal föltölteni… Kinek, mi éri meg.

Az on-line reklám jóval több, mint a puszta hirdetés, s az on-line PR több, mint a vevő és a nagyközönség puszta tájékoztatása. Mindkettő kapcsolattá alakult, közvetlen visszacsatolási lehetőséget nyújtó kapcsolattá.

Nem volt ingyenes internetszolgáltatás Magyarországon egészen tavaly decemberig, amikor is egyszerre két cég, a Start Communications Kft. és a kiwwi Kommunikációs Kft. is megjelent e piacon. A FreeStart egyelőre csak Budapesten, a kiwwi Net viszont három városban – Budapesten, Székesfehérváron és Győrben – érhető el.

Igencsak felborzolta az internetezők kedélyét a Matáv meggondolatlan(?) bejelentése, miszerint megszűnik a „Mindenkinek” csomag. A telefontársaság ugyan alig tíz nap múlva módosította eredeti szándékát, jó néhány ekkor felmerült kérdés azonban megválaszolatlan maradt. Milyen szabadságot ad az idén még meglévő monopolhelyzete a Matávnak? Milyen változásokat hozhat a távközlési piac liberalizációja? Mi lenne a kormányzat szerepe ebben a helyzetben?

Az energiapiac megnyitását lehetővé tevő törvény részletes vitáját ugyan tavaly márciusban megkezdte a parlament, de annyi kérdés merült fel, hogy a miniszterelnök leállíttatta a munkát. Most úgy tűnik, a tavaszi ülésszakon ismét napirendre kerül.

Az új média felségterületén lelassult az üzlet. Ma megfontoltabban és jóval kisebb mértékben áramlik a tőke a dotkom cégekbe, mint egy-két évvel ezelőtt, így reklámra fordítható dollárjaik is csökkentek. A tartalomszolgáltatók bevételeinek apadását a bannerek vártnál rosszabb hatékonysága és a csalódottság következtében indokolttá vált tarifacsökkentések is magyarázzák. Napról napra újabb létszámcsökkentések, átszervezések, felszámolások és összeolvadások jellemzik az internetes sajtót világszerte. Az optimisták azonban már látni vélik a kiutat.

A hazai építészet mind jobban megfelel az ökológiai elvárásoknak is - bizonyíték erre az elmúlt néhány évben felépült nagyszámú nyugat-európai színvonalú iroda- és üzletház, szálloda- és lakóingatlan is. A minőség éppúgy jellemzi a felhasznált anyagokat, technológiákat és a kivitelezői munkát, mint az épített környezet védelmét. Elégedettek persze csak akkor lehetünk, ha minden egyes új létesítményre igaz lesz ez, amint a létrehozott épület és a benne élők, dolgozók harmonikus kapcsolata is, s az optimális viszony a közvetlen természeti környezettel.

Több mint három éve lépett életbe az a törvény, amelynek célja többek között az, hogy óvja a környezetet, a természetet, s ennek érdekében e szempontok figyelembevételére szorítsa az építtetőket, keretek közé terelje az építkezéseket. A gyakorlat azonban azt mutatja, a törvény betartásával bajok vannak. És a betartatásával is.

Egymás után alakultak meg Magyarországon is az új internetes tartalomszolgáltatók. Többségük elsősorban arra az előrejelzésre alapozta a vállalkozást, hogy a hazai internetezők száma rövid időn belül robbanásszerűen megnő, következésképpen egyre többen tartanak majd igényt magyar nyelven elérhető információkra a hálón, s emiatt a reklámozók fizetni is hajlandók lesznek. A növekedés azonban egyelőre elmaradt, a piac telítetté vált.

Sikert elsősorban nem az információtechnológiai háttér megteremtése hozhat a cégek számára, hanem az, ha kialakítják internetstratégiájukat. Hiszen a következő néhány évben mindegyikőjük életére egyre erőteljesebben hat majd az internet, és ezt mára maguk is felismerték.

Amikor az egyik nagy nemzetközi biztosítótársaság pár évvel ezelőtt azt találta mondani, hogy nem tervez előrelépést az internetes szolgáltatások terén, hirtelen leesett a részvényeinek az árfolyama. Ma már biztosan nem nyilatkozna így. A hazai piacon működő huszonegy biztosítótársaság közül viszont van, amelyiknek még internetes felülete sincs, míg mások már kifejezetten internetre kitalált termékeket is bevezettek.

Gyorsabb és olcsóbb, mint elődje, a direkt marketing. Hetek, hónapok helyett napokon, sőt olykor órákon belül jelentkezik a hatása. Ám az e-mail marketingnek is megvan a maga (n)etikettje. Kéretlenül elektronikus levelet küldeni a nettársadalom szerint megbocsáthatatlan tett, s nemcsak kiközösítést, hanem egyéb, akár jogi szankciókat is maga után vonhat. Nálunk még nem, de például az USA-ban hamarosan már igen.

Valamikor nehéz volt elképzelni - akkor még valóban tárcsával kellett tárcsázni s nem nyomógombokkal -, hogy a telefonszolgáltatásban is létezhet verseny. Akkoriban még a reménybeli fogyasztó versengett - vagy inkább esengett - az egyetlen szolgáltató (?) kegyeiért. Ez szerencsére a múlt. Ma már többé-kevésbé szabad a választás, sőt hamarosan beköszönt a teljes liberalizáció, s kialakulhat a verseny azokon a területeken is, ahol eddig országos vagy regionális monopóliumok működtek. A szabályozási alapot a parlament előtt lévő – és várhatóan még a májusi ülésszakban végszavazásra kerülő – egységes hírközlési törvény adja majd. A versenypálya és a játékszabályok fő vonalai ezzel elnyerik formájukat. A kérdés most az: milyen előnyöket hozhat a liberalizáció nemzetgazdasági szinten, kik a lehetséges szereplők, és mit remélnek a fogyasztók a versenytől.

A távbeszélő-szolgáltatás nyújtására kötött koncessziós szerződésekben foglalt kizárólagos jogok 2001 végén - illetve egy-két esetben 2002. november elsején - lejárnak, s a teljes hírközlési piacra kiterjedhet az egyes területeken már megindult verseny. Az előrejelzések szerint a liberalizációval a nemzetgazdaság és a fogyasztók is nyernek. A szolgáltatók pedig… Majd a piac dönt.

A hazai távközlés fejlődésének és a jövő év január elején életbe lépő liberalizációnak egyik kulcseleme a parlamenti vita alatt levő egységes hírközlési törvény, amely tulajdonképpen kerettörvény, s majd a számos végrehajtási rendelet tölti meg igazi tartalommal. Nemcsak az lényeges tehát, hogy mit mond majd ki, hanem az is, hogy mennyire gumiparagrafusok útján teszi ezt meg: a végrehajtási rendeletek ugyanis ettől függően akár a törvényalkotó eredeti szándékával ellentétes hatást is kiválthatnak.

A dotkom cégek területén tapasztalható válság nem érintette a kenyérkeresetet fürkésző vállalkozásokat. Sőt! Ezek a világon mindenhol egyre nagyobb felhasználói körre építhetik kínálatukat. Amerikában az álláshirdetések 70 százalékát az internet segítségével töltik be, a hagyományos, nyomtatott hirdetés a pozíciók 30 százalékában eredményes. Magyarországon egyelőre fordított az arány.

Ön 29–49 év közötti férfi, az ország északkeleti részéről? Akkor nagy valószínűséggel kedveli és kedvvel issza is a sört, igaz, ritkábban és kisebb mértékben, mint tette azt tíz évvel ezelőtt. És ha jön a kánikula…!

A kereskedelmi televíziózás térhódítása után most az internetes hirdetések és szolgáltatások nehezítik a nyomtatott sajtó versenyhelyzetét - összegezhető a magazinok piaci pozíciójának erősítése érdekében rendezett párizsi konferencia fő mondanivalója. Ám a magazinok mint márkatermékek értéke az olvasók még jobb megismerésével-kiszolgálásával és a megjelenő hirdetések hatékonyságának bizonyításával növelhető.

A cégek versenyképessége elsősorban a vezetők versenyképességén múlik, amit képzéssel lehet erősíteni. A tudás folyamatos megújításának kényszerében élő üzletemberek, cégvezetők ma már széles piaci kínálatból választhatnak. Az állami felsőoktatási intézmények posztgraduális képzései mellett az oktatásban vállalkozó magáncégek is helyet szorítottak maguknak a jó üzletnek bizonyuló felsőszintű továbbképzés piacán.

Nem sokkal azután, hogy kipukkadt a dotkomlufi, nem kis merészség azt állítani, hogy „az internet egészséges”. Daniel Janal – az Online marketing című kézikönyv neves szerzője – mégis így kezdte a Perfekt-Power menedzser-szemináriumsorozat keretében tartott előadását az ELTE Gömb aulájában. Ő már csak tudja, hiszen tagja volt annak a PR-csoportnak, amely megalkotta és útjára indította az America Online-t (AOL). Janal szerint a lufi kidurranása bebizonyította, hogy a hagyományos gazdaságban helytálló üzleti és közgazdasági tételek az új gazdaságra is igazak.

Megváltozott a befektetők véleménye arról, hogy könnyű-e jó szakembereket találni hazánkban. Nem, ma már nem könnyű. Különösen akkor nem, ha a cégnek műszaki végzettségű, gyártási ismeretekkel rendelkező középvezetőre van szüksége. Magyarországon a világméretekben is hiányzó informatikusok őket követve csak a másodikak a fontossági listán. A korábbiakhoz képest kevésbé van szükség az eddig irigyelt marketingesekre, és a brókerek, bankárok helyzete is bizonytalan.

Világszerte többféleképpen értelmezik a logisztika fogalmát. Abban azonban mindenki egyetért, hogy ma már az egyik legkiemeltebb vállalati terület. Egy hatékonyan kialakított logisztikai rendszer komoly versenyelőnyhöz juttathatja az adott céget a piacon. Az informatikai és kommunikációs eszközök a logisztika minden ágában megkönnyítik és gyorsítják, de főként átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszik a működést.

Az elmúlt év novemberében új fejezet kezdődött a játékkonzolok történetében: Amerikában és Európában is bemutatkozott a Sony Playstation—2, és a japán gép megdöntött minden eladási rekordot a világon. Nem csoda tehát, hogy a közeljövőben több konkurens gyártó is megjelenik a maga termékével, amelyek tudásukkal és árukkal is versenyeznek majd — a Magyarországon még csak kialakulófélben lévő — piacon.

Technológiák halnak ki és születnek újjá, egyesek 10-15 éven keresztül is tartják magukat. Különösen igaz ez az audio- és a videovilágra, amelybe ezúttal belevesszük a házimozi-rendszereket, a televíziókat, a videókat, valamint a hordozható elektronikai eszközöket. A digitális lejátszás és rögzítés azonban egyértelműen terjed.

A közutakon futó járművek állapota üzleti szempontból sem közömbös, a környezeti érdekeket tekintve pedig kiemelkedő fontosságú. A legtöbb fejlett országban több szennyező anyag jut a levegőbe a kipufogócsöveken keresztül, mint a gyárak kéményeiből. Magyarországon több mint 342 ezer különféle tehergépkocsit tartanak nyilván, átlagéletkoruk 9,4 év. Közülük mindössze 10 ezer nevezhető környezetbarátnak.

2001. december 23-ával megszűntek a kizárólagosságok a magyar távközlési piacon. A liberalizáció azonban csak szimbolikusan vette kezdetét. A piaci verseny fogyasztókra nézve áldásos hatására még várni kell. Megoszlanak a vélemények arról, hogy már 2002 első negyedévében, nyáron vagy szeptemberben érzékeli-e a lakosság a változásokat. A hivatalos piacnyitást követően ugyanis a mobil- és vezetékes szolgáltatóknak számos szerződést kell megkötniük, a kormánynak az egységes hírközlési törvény alapján több végrehajtási utasítást és rendeletet kell elfogadnia, és a jogi szabályzás mellett a műszaki feltételeket is ki kell alakítani. Ezért úgy fest, hogy az új piaci rend csak 2003-ra véglegesedik.

A telített piac és a nyomott árszint miatt a közúti árufuvarozók jelentős része nem tudja kigazdálkodni a fejlődéséhez szükséges tőkét. S miközben a hazai vállalkozók a mindennapi megélhetésért küzdenek, az ország földrajzi helyzetét kihasználva egyre több nagy logisztikai szolgáltató települ ide.

Költségvetésének minden egyes dollárja mellé egy filmprodukció a forgatás helyszínén további másfél dollárt költ el. Ezért a bevételért globális verseny folyik az országok között, s ebben a versenyben hazánk alulmarad: befektetésösztönzők, adókedvezmények és megfelelő stúdió-infrastruktúra hiányában mintegy évi 200 millió dolláros üzlettől esik el.