Legalább 50 milliárd forinttal szándékozik növelni működési eredményét a Magyar Villamos Művek a következő két és fél év alatt - tették közzé azon a június 14-i tájékoztatón, amelyen a cégcsoport stratégiáját immáron a kormányzat energiapolitikai programja részeként vázolhatták fel a nyilvánosság számára. A bejelentéseket - melyek közül kiemelkedik az a közlés, hogy kizárólag üzleti, piaci alapokon, de hivatalosan is közeledik egymáshoz az alapvetően állami MVM, illetve a Mol - Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője tette meg. A miniszter fontosnak tartotta már az első pillanatban azt is leszögezni, hogy az áramot termelő, szolgáltató nagyvállalat annak a példázata, hogy az állam lehet jó gazda, ezért is reális lehetőség számára a növekedési pályára állítás, valamint a regionális terjeszkedés.
A nemzetközi környezet természetesen felveti a gyors alkalmazkodás igényét is, hiszen mind az észak-afrikai országok politikai helyzete, mind a Japánban bekövetkezett atomerőmű katasztrófa alapvetően „beavatkozott" a világ energiaellátásának jelenébe és jövőjébe. Megváltoznak Európában is a feltételek, elegendő csak a németországi válaszokra - az atomenergia termelésének korlátozására, teljes leállítási tervére - gondolni, s arra, hogy a kontinens energiaszükségletének kielégítése tőlünk is stratégiai alkalmazkodást vár el. Ehhez is kapcsolódik, hogy az MVM-ben a korábbi, elsietett privatizációnak és annak következtében torzzá vált árrendszernek a korrekcióját eredménnyel elindították, elkezdték az előkészületeket a kormányzati elképzeléseknek megfelelő új regionális szerepre. A stratégia a hazai atomerőművel változatlanul úgy számol, hogy sor kerülhet a bővítésre, s a szükséges döntéseket az ősz folyamán meg is hozzák. Magyarország nincs abban a helyzetben - érvelt az MVM-rendezvényen szónokló miniszter -, hogy kiiktathassa terveiből az atomenergiát, a megújuló energiák hasznosításának, de még a gázenergia növekvő arányú igénybe vételének sem olyanok a feltételei, hogy Paksot mellőzni lehetne.
Az is tényként könyvelhető el, hogy az MVM profilbővítése zöld utat kapott a kormányzattól. A gázüzletágban, pontosabban a gázszállításban „nyit" az áramszolgáltató nagyvállalat, de - többszörösen is hangsúlyozta Fellegi Tamás - csak a piaci eszközöknek lesz szerepük. Arról részben már Baji Csaba MVM elnök-vezérigazgató árult el részleteket, hogy hamarosan elindulhat Magyarország és Szlovákia között a már egy ideje tervezett gázvezeték építése, ennek a felelőse - azaz a hálózat magyarországi gazdája - az MVM lesz. Ezzel a döntéssel valóban stratégiai szempontból is közelebb kerül egymáshoz a két energetikai óriásvállalat, a Mol és az MVM, de - erre megint a fejlesztési miniszter utalt - a hálózatfejlesztés is szigorúan csak piaci viszonyok között mehet végbe...
Az MVM hosszabb távú organikus fejlődéséhez tartózik a regionális elképzelések valóra váltása, itt romániai és nyugat-balkáni - főleg szerbiai, horvátországi - jelenlétet kívánnak „építeni" a Magyar Villamos Művek Csoport jövőjének tervezői. Egy kérdésre válaszolva közölte az elnök-vezérigazgató, hogy kivált a paksi bővítés előtérbe helyezheti egy szivattyús, tározós erőmű létesítésének tervét is, mégpedig olyan helyen, ahol a természeti környezet ezt indokolja, megengedi, azaz alkalmasint határainkon túl.
Rövidebb távokon is realitás a versenyképesség javítása, melyhez kormányzati szabályozási feltételek megvalósulása szükséges. Erről a csoport vezérigazgató-helyettese, Bács Zoltán adott képet, mint ahogy arról is, hogy új irányítási modellt vezetnek be az elkövetkező egy-két évben. Erre mindenképpen szükségük lesz, hiszen a gáz-nagykereskedelemben, a földgázszállításban már másmilyen fejtételek is jelen lesznek, mint a hagyományos árampiaci tevékenységben.
