Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az elmúlt évek szomorú tapasztalata, hogy a kétes eredetű vagy gyenge minőségű vetőmagok komoly károkat okoztak a gazdáknak.
Kalászos ország: GMO-mentesen
Elegendő lesz a hazai piacra az idei búzatermés, még kivitelre is jut belőle - mondta Fazekas Sándor Karcagon. Hozzátette, az elmúlt napok csapadékos időjárása javítja a terméskilátásokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar gabona ára a világpiactól függ. Magyarország az idén is képes lesz arra, hogy kenyérgabonából önellátó legyen, és külföldön is értékesítsen búzát.
Mint ismeretes, áprilisban a tárcavezető elrendelte, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) szakemberei fokozottan ellenőrizzék a vetőmag-forgalmazókat az egész országban, a Magyarországon előállított vetőmagok kiváló minősége és a GMO-mentesség megőrzése érdekében.
Diótörő
A múlt évben mintegy 1.000 tonnát exportáltak dióból - mondta Bognár Károly, a Nemzetközi Héjas és Szárított Gyümölcsök Tanácsának (International Nut and Dried Fruit Council Foundation - INC) magyarországi nagykövete az MTI-nek. A jelenlegi kivitel értéke mintegy 3 millió euró (750-840 millió forint).
A második világháború idején a magyar diótermés még elérte a 30 ezer tonnát. A mennyiség a 90-es évek közepére 3000 tonnára esett vissza, majd az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően 6000 tonna fölé emelkedett. Bognár Károly szerint a telepítések hatására a következő 3-5 évben a magyar diótermelés mennyisége megduplázódhat.
Kivitelre jellemzően héjas dió kerül, amelynek kilogrammja most 700 forint. Ezt jobban megéri eladni a piacon, mint a kilónként 1.200-1.300 forintért értékesíthető megtisztított dióbelet. A dió értékes része ugyanis csak a gyümölcs 35 százalékát teszi ki. A Magyarországon maradó gyümölcs 85-90 százaléka nem kerül kereskedelmi forgalomba.
A híres magyar libamáj
A magyar libamáj bel- és külföldi piacait marketingeszközök felhasználásával kell bővíteni, bár ennek konkrét pénzügyi háttere még nem tisztázott - mondta Dull Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) osztályvezetője. Magyarországon évente mintegy 2.000 tonna libamájat állítanak elő, ennek 70-80 százalékát kiviszik az országból.
A fogyasztók a világban általában érzelmi alapon döntenek vásárláskor, ezért erről az oldalról kell "megfogni" a vevőket - mondta Szigeti Orsolya, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense. A hazai szakemberek egy sajtóbgeszélgetésen felidézték a Négy Mancs "állatvédő" szervezet német nyelvterületen, 2006-ban indított kampányát, amely a magyar libamáj, illetve libatermékek fogyasztásának csökkentését célozta, és érzelmi alapon bizonytalanította el a vásárlókat.
A libatenyésztés mintegy 20 ezer embernek ad munkát. Elekes Lajos, az orosházi Merián Foods kft. ügyvezetője szerint libatermékeket - amelynek túlnyomó része máj - Magyarországról évente mintegy 40 millió euró (10-11 milliárd forint) értékben exportálnak.
A libamáj hazai- és külpiaci pozícióinak erősítése érdekében szövetséget hoznak létre az ágazat szereplői; Orosháza városa pedig hungarikummá kívánja nyilváníttatni a libamájat - hangzott el a harmadik orosházi libamájfesztiválhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón. A miniszter a libamájat nemzeti kincsnek nevezte, amely nemcsak export terméket, hanem foglalkoztatást, vidéki munkahelyeket és feldolgozóipart jelent.
A miniszter fontosnak tartotta, hogy a "vízi szárnyasok tartására vonatkozó etikai kódex minél nagyobb támogatást élvezzen. A kódex, a jó állattartási szabályokat, az állatokkal való bánásmódot, a tartás feltételeit és a legkülönbözőbb szakmai szabályokat rögzíti azért, hogy megfeleljünk a különböző állatvédelmi előírásoknak".
A miniszter támogatásáról biztosította egy célzott marketing kampány elindítását, s ehhez a tárca irányítsa alatt álló agrármarketing centrum segítségét is felajánlotta.
