Ha nem is vért, de szigorú költségvetést vártak a közgazdászok a kormánytól 2007-re. Vannak, akik szerint meg is kapták, mások úgy vélik, lehetett volna a Gyurcsány-kormány bátrabb is. A bevételi oldalon újabb adócsomagra már nem kell számítani - állítja a pénzügyminiszter -, és a fő cél, az, hogy elsősorban ne a lakosságot sújtsák a többletelvonások, teljesülni látszik. A kiadási oldalt nehezebb megítélni. Ami meglepő, hogy a számok szerint a gazdálkodószervezetek támogatási előirányzata jövőre növekszik.

Ellenszavazat nélkül döntött az Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése arról, hogy tagjai támogatják a belső reformot. De mit jelent ez a gyakorlatban? Egy idejét múlt, 1825-ben alapított intézmény kísérletét a továbbélésre, vagy pozitív visszajelzést a kormány és az akadémián kívül rekedt tudósok egyre élesebb támadásaira? Kérdés: vajon a Magyar Tudományos Akadémia gátja vagy garanciája annak, hogy a hazai tudományos eredményekből piacképes termékek legyenek?

Az Európai Unió globális versenyhelyzete gyengül, egyre fontosabb tehát, hogy hangsúlyozzuk: az információs és kommunikációs technológiai eszközök gazdasági növekedést generálnak. Ennek szellemében fogalmazódott meg az Európai Bizottság i2010 Munkahelyteremtés és Növekedés az Információs Társadalomban elnevezésű kezdeményezése is, amelynek első éves tapasztalatait az ősz folyamán összegezték.

A közigazgatás informatikai szolgáltatásai január elsejétől már központosítva működnek, s például mire beköltözik új épületeibe minisztériumaival együtt a kabinet, addigra egységes, "egynemű" rendszerekkel dolgozhat minden szereplő.

Új és újra megválasztott polgármesterek találják szembe magukat azzal, hogy nehezebb körülmények között kell gazdálkodniuk, jövőt álmodniuk, a kérdés pedig az, a háromezer-egyszázhatvanhét települési önkormányzat hogyan alkalmazkodik az átalakuló szabályozási, finanszírozási környezethez.

A Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalataként hamarosan megkezdi működését. Ezáltal a jövőben a vállalkozások számára megnyílik az egyablakos kiszolgálás lehetősége, és a remények szerint egyszerűbbé válik az uniós pályázatokon való részvétel. A részletekről Ormosy Gábort, a közelmúltban bejegyzett leányvállalat vezérigazgatóját kérdeztük.

A magyar mezőgazdaság 3,5 milliárd eurós jelenlegi exportja megduplázását tervezi az agrártárca záros határidőn belül, s ehhez - az uniós szabályozással nem ellentétesen - az orosz piaci lehetőségek kihasználását evidenciának tekinti. Gráf József, a mezőgazdasági tárca vezetője tavaly szeptemberben fogalmazott így a Piac és Profit Online-nak annak apropóján, hogy szerepet vállalt egy 200 millió dolláros projekt tető alá hozásában, abban, hogy magyar segédlettel cukorgyár épülhet Moszkva közelében. Az azóta eltelt rövid idő alatt is számottevően sikerült erősíteni a magyar agrárium piaci pozícióit. Az agrárminisztert évértékelésre kértük.

A kisfogyasztók többsége valószínűleg nem érez, nem érezhet meg semmit abból, hogy 2007. július 1-jétől maga is szereplőjévé válik a liberalizált energetikai piacnak: a kisvállalkozások és a lakosság ugyanis nyár közepétől szabadon dönthet arról, hogy honnan, melyik szolgáltatótól szerzi be a szükséges villamos energiát és gázt. A teljes piacnyitás mégis hatalmas változást hoz valamennyi fogyasztó és energetikai szolgáltató életébe: a szabad piacra jutás jogának általánossá tételével igazi verseny alakulhat ki.

A teljes magyar áramfogyasztásnak már most is mintegy az egyharmada a szabadpiacon realizálódik. A teljes piacnyitás mégis hatalmas változást hoz valamennyi szolgáltató életében, hiszen szinte úgy kell harcolniuk majd a fogyasztóik megtartásáért, mintha most lépnének be a piacra.

Magyarország gázellátása rendkívül importfüggő, és ez igen megnehezíti azt, hogy a fél év múlva immár százszázalékosan nyitott piacon a mintegy hárommillió fogyasztó előtt valódi választási lehetőségek legyenek. A feltételek megteremtése azonban nem lehetetlen, bár intő jel, hogy a 2003-as piaci nyitás után két évvel a versenypiac részaránya az országos földgázfogyasztásban csak 8,1 százalék volt.

Az adóverseny erősödésével egyre több összehasonlítás lát napvilágot a hazai adóterhelés mértékére vonatkozóan, ám önmagában egyik sem tekinthető etalonnak. Egyes mutatók szerint az OECD-országok között Magyarországon a legerősebb az elvonás, míg más adatok alapján a terhelés átlagosnak mondható. Hol van az igazság?

Ha a reformokat a társadalom nem engedi érvényesülni, ha nem változtatjuk meg elég dinamikusan az állami adminisztrációt, az egészségügyi rendszert, a vasúti támogatást, a regionális dolgainkat, a közoktatást, a felsőoktatást, és még lehet sorolni, akkor a gazdaság fejlődése ugyan gyorsulni fog - tehát nem lesz belőle azonnal bajunk -, de néhány éven belül ismét lassulás lesz, és ismét előjönnek ugyanazok a problémák. És kezdhetjük elölről az egészet - állítja Vértes András, a GKI elnöke.

Szabó Katalin és Hámori Balázs közös könyve Információgazdaság címmel és Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer? alcímmel alig egy hónapja jelent meg az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában. A könyvbemutatón nem véletlenül volt ott majd minden, közgazdaságtudományban hírnevet szerzett tudósunk. A könyv alapmű, nagyon hiányzott már nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakirodalomból is. Kiderül belőle, hogy csak rendszerbeli, hálózati összefüggésekből kiinduló gondolkodásmóddal lehet megközelíteni ezt az új világot, amely állandó változásban van.

Nem csupán halasztást, hanem mulasztást is jelent minden olyan év, amely az egymással is összefüggő reformok kritikus tömegének elindítása nélkül telik el - érvel a tizenkét évvel ezelőtti pénzügyminiszter. Bokros Lajost ugyanis nagyon zavarja a fülsiketítő csend.

E-vámfizetés ugyan még nincs, de a vámhatóság mind a kivitel, mind a behozatal esetében on-line szolgáltatásokat indít 2007-ben, és a vámeljárás egyre több része kerül át elektronizált formába. Az infrastruktúra és a vállalkozói környezet fejlesztése mellett a vámigazgatás lehet az a tényező, amely javítja Magyarország pozícióját a térségi versenyben, hiszen a közép-európai logisztikai vagy termelői helyszínt kereső külföldi vállalatok számára a korszerű vámeljárás is komoly érv lehet amellett, hogy itt alakítsák ki regionális központjukat.

Inkább pozitív képet rajzol a magyar gazdaság állapotáról, mint borúlátót három évvel európai uniós csatlakozásunk után Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Hiszen a jóslatok, hogy megugrik az infláció, nőni fog a munkanélküliség, hogy tömegesen mennek csődbe kisvállalatok, ráadásul nettó befizetők leszünk, nem igazolódtak be.

A világ számos országában létezik költségvetési hivatal, Magyarországon pedig két éve merült fel először egy ilyen intézmény létrehozásának gondolata. Most - talán többekben megszólalt a vészcsengő - esély mutatkozik arra, hogy konszenzuson alapuló politikai döntés szülessék arról, hogy felálljon egy, a költségvetési elképzeléseket szakmailag véleményező testület. Új szervezethez vagy valamely már meglévő intézményhez kerüljön-e a politika vágyainak és törekvéseinek korlátozására vagy éppen segítésére szolgáló tevékenység? Válasz, döntés még nincs. A dilemmáról dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke beszélt lapunknak.

Mégsem lesz július elsejétől teljesen liberalizált a magyar villamosenergia-piac, döntött április végén a kormány. Vannak, akik számítottak erre - többeket nem is igazán foglalkoztat ez a kérdés -, és persze vannak, akik szerint meglepő a lépés. Főként azok tartják annak, akik januárban komolyan vették Kóka János gazdasági miniszter bejelentését, hogy az év három legfontosabb feladatának egyike az energetikai piac liberalizációja. A mostani halasztás azonban nem jelenti azt, hogy sokáig el lehetne odázni az energiapiac liberalizációját.

Megszűnik a hatósági energiaár, eltűnik a különbség a lakossági és az ipari áramárak között, megszűnik a kettős modell 2008. január elsejétől. Ez már biztos. Ám az, hogy a piaci verseny következtében valóban csökkennek-e az árak, és nő-e a szolgáltatás minősége, még kérdéses. Mindenesetre a magyar rendszerirányító az áramtőzsde megalakítására húszmillió forint jegyzett tőkével előtársaságot alapított.

Magyarország versenyképessége az utóbbi időszakban drámaian romlott. Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter szerint ebben az is közrejátszik, hogy a kormánynak van cselekvési programja elvek nélkül, az ellenzék pedig elveket hangoztat cselekvési program nélkül. Milyen perspektívákat tartogat ez számunkra, és mi kellene ahhoz, hogy az ország harmonikus fejlődési pályára állhasson?

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az ország gazdasági fejlődésében betöltött szerepéhez méltóan ünnepelte meg tizenötödik születésnapját 2007. június 28-án: Globális kihívások - fejlesztési dilemmák címmel nagyszabású szimpóziumot szervezett, ahol egy napon keresztül kutatók és a gazdasági élet szereplői osztották meg egymással nézeteiket a magyar gazdaság felzárkózásáról, az állami szerepvállalás mikéntjéről. Az MFB meghívására érkezett haza és tartott előadást a neves gazdaságtörténész, Berend T. Iván, az MTA és a Brit Akadémia tagja, az UCLA (University of California, Los Angeles) egyetemi tanára. Az MFB évfordulója és a konferencia apropóján beszélgettünk a professzorral arról, hogy milyen tizenöt évet zárt Magyarország.

Dr. Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint most, a finanszírozási rendszer átalakításával érkezünk a reform döntő szakaszához. A kormány által támogatott tervezet lényege, hogy öt-nyolc egészségbiztosító indulhat el egy hat-tizenkét hónapos országos versenyben az ügyfelek megszerzéséért. S ezekben az állam tulajdoni aránya ötvenegy, a szakmai befektetőé negyvenkilenc százalék lesz.

Hosszú periódus zárult le tavaly az év végeztével az Európai Unióban: befejeződött a 2000-2006-os fejlesztési szakasz, hogy átadja a helyét a következő hétéves ciklusnak. A véget ért időszakból a magyar vállalkozások túlnyomó többsége csupán az utolsó két és fél évet érzékelte, ugyanis csak hazánk uniós csatlakozását követően, azaz 2004. május elsejétől vált elérhetővé a nemzeti fejlesztési terv operatív programjain keresztül a strukturális és kohéziós alapokból származó mintegy 677 milliárd forint.

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat viszonylag feszes - persze tartalékokkal -, a pénzügyminiszter éberen őrködik felette. A szakértők többsége, beleértve a büdzsét hivatalból véleményező Állami Számvevőszéket is, egyetért abban, hogy a tervezet reális, megvalósítható, és nagyjából megfelel az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban vállaltaknak. A parlamenti táncrend azonban változatlan: az ellenzék elutasítja a büdzsé tervezetét. De ez természetes is: a költségvetés, bár az ország egészét és jövőjét érinti, mindig a mindenkori kormány és kormánypártok felelőssége.

Csalódást ugyan nem okozott, hogy 2008 sem lesz az adóreformok éve, némi hiányérzetet azonban kelthetett, annak ellenére, hogy már 2007 tavaszán világossá tette a kormányzat: reformjellegű lépésekre az adózás terén legkorábban 2009-től lehet számítani. Végül is az, hogy minimális változtatásokra került csak sor, még mindig jobb, mint amikor valódi koncepció nélkül zúdulnak ránk az újabb adóterhek, és áraszt el minket a velük kapcsolatos tanulnivalók tömege.

Miközben az ország gazdasági mutatói több ponton nem túl biztatóak, egy sikerágazat mégis kirajzolódni látszik. Ez pedig a tőkeexport, amelyben néhány éve az élen állunk a régió országainak versenyében. 2006-ban a magyar vállalatok már 2,4 milliárd eurónyi invesztíciót hajtottak végre határainkon kívül. Bár korábban szakértők ezt egyszeri rekordként és nem trendváltásként értékelték, mégis úgy tűnik, a tőkeexport dinamizmusa továbbra is töretlen, sőt újabban már a hazai kis- és középvállalatok is egyre nagyobb szeletet hasítanak a tortából.

Lassan életbe lép a Bázel II által előírt új tőkemegfelelési szabályozás, amely minden bizonnyal hatással lesz a bankok hitelezési gyakorlatára. Bár a kis- és középvállalatok ma már a legtöbb pénzintézetnek stratégiai ügyfelei, hitelezésük az új szabályok nélkül is problémás. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy ez a kör vajon okkal vagy ok nélkül aggódik az új rendszer rájuk gyakorolt hatása miatt. Vajon igaz-e, hogy drágítja, és/vagy megnehezíti a finanszírozásukat a bonyolult követelményrendszer?

A kkv-k érdekképviseletét és munkaadói képviseletét is ellátó IPOSZ és a BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint sem a költségvetés, sem az adópolitika nem tartalmaz érdemi intézkedéseket a kkv-k versenyképességének javítása érdekében. Marad minden a régiben. Szűkített újratermelés, forráshiány, pályázatképtelenség.

Az ország mielőbbi felzárkóztatásához és modernizációjához szükség lenne egy olyan gazdaságpolitikai mixre, amely a kormány és a jegybank elképzeléseit megfelelőképpen vegyítve az összhatást optimalizálja, hangsúlyozta lapunknak adott interjújában dr. Gál Péter egyetemi tanár, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.

A jövő év folyamán az ITDH-nál üzembe lép az összes elérhető állami támogatást tartalmazó adatbázis - mondta a Piac és Profitnak adott interjújában Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetésekért és kereskedelem-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Február elején indította el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az új Mikrohitel Programot, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank kiegészítő hitellehetőséget biztosít.

Három új hitelprogramot indított 2004 decemberében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. A regionális beruházásösztönzést, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a tőkeszegény kisvállalkozások projektjeit finanszírozó hitelprogramokra 80 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az Európai Unió társfinanszírozásával és a gazdasági tárca hazai forrásaiból tavaly összesen kilenc pályázat jelent meg a kis- és középvállalkozások részére. Az eredménnyel pályázók számát és az odaítélt több mint tizennyolcmilliárd forintot tekintve a felhívások sikeresnek bizonyultak.

A hatékonyabb gazdálkodást ígérő Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. vezérigazgatója hangsúly- és stílusváltásra készteti a most már a külszolgálati irodák és külgazdasági attasék szervezetét is felölelő "hivatalát". Terták Ádámmal a hazai és a nyugat-európai vállalkozásoknak új partneri kapcsolatot kínáló ITDH-ról beszélgettünk, amely a határ menti jelenlétre erősen koncentrál a következő években.

Február elején indította el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az új Mikrohitel Programot, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank kiegészítő hitellehetőséget biztosít.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy hamarosan létrehozzák a magyar vállalkozók bankját. Kóka János gazdasági miniszter másnap, a kabinet ülése után kifejtette, hogy egységesebb rendszerbe kell gyúrni a kis- és középvállalkozások fejlesztési forrásait, ami által jobb minőségű és teljes körű szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A felállítandó intézmény valójában nem lenne új, a koncentrációval a Magyar Fejlesztési Bank Rt. feladatai bővülnek. A koncepciót a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hiszen Nyugat-Európában is számos példa van a fejlesztési intézmények koncentrációjára. Az elképzelés közgazdasági hátteréről - az okokról és hatásokról - Gál Péter egyetemi tanárt, az MFB Rt. vezető közgazdászát kérdeztük.

Versenyben maradni - maximalizmus. És életben maradni? Három, merőben más profilú - egy informatikai, egy építőipari és egy agrárcég - vezetőjével beszélgetve találtunk egyformán szűkre méretezett "életteret".

Elégedetten nyugtázhatták a november 22-ei jegybanki alapkamat-csökkentést követő forinterősödést a devizában eladósodók. Ám jóformán ez az egyedüli kör, amelyik a forint látszólag legyőzhetetlen erejének örvendhet. Vagyis nagyjából ugyanaz zajlott le, mint egy hónappal korábban, amikor a szintén fél százalékpontos kurtítással 10,5 csökkentett jegybanki alapkamat - pénzügyi tankönyvek következetéseit meghazudtoló módon - meg sem ingatta az árfolyamot. De vajon meddig lesz ez igaz?

Az uniós csatlakozásig 4950, húsz tonna fölötti haszonjármű kapott nemzetközi közúti fuvarozási engedélyt. Május elseje után - a korlátozások megszűnése miatt - ez a szám hirtelen 12 ezerre ugrott. Sokan erejükön felül belekezdtek a nemzetközi fuvarozásba. Lecserélték korábbi járműveiket, és a legnagyobb teherbírásúakat vásárolták meg. Év elején a nagyhaszonjárművek iránti kereslet meghaladta a kínálatot, a pénzügyi lízing pedig egyeduralkodóvá vált a finanszírozási piacon.

Egyre több hálózat nevezi ma magát franchise-nak, marketingcélokból, illetve mert divat. Holott csak egy kereskedelmi név vagy márkanév, értékes, újszerű üzletviteli ismeret lehet a valódi franchise alapja. Magyarországon mintegy háromszáz - más becslések szerint négyszáz - láncolat felel meg ennek és az egyéb követelményeknek, az autóértékesítésről a lakossági szolgáltatásokon át az élelmiszerboltokig.

Ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba, ami az egészségügyi privatizációt illeti. A társadalom bizonytalansága - vagy bizalmatlansága? - az ágazatot érintő magánosítással kapcsolatban már a népszavazási aláírásgyűjtés alatt lelassította a kórházak és más egészségügyi intézmények átalakítási törekvéseit. Pedig még azt sem lehet tudni, hogy ki mit ért privatizáció alatt: egy adott ingatlanban működő intézmény üzemeltetésének vagy magának az épületnek az értékesítését is. Annak ellenére, hogy úgy tűnik, valószínűleg csak az előbbit, 2003 második félévéhez képest tavaly a felére apadt a privatizációt fontolgató önkormányzatok száma, egyidejűleg drasztikusan csökkent a rekonstrukciót, fejlesztést, műszer- és eszközvásárlást tervezők aránya. Ráadásul, a kiszámíthatatlan szabályozás miatt, a korábbi években még nyereséges egészségügyi intézmények is csődveszélybe kerültek. Ugyanakkor több példa bizonyítja: tőkeerős vállalkozások részvételével, megfelelően erős garancia mellett, olajozottabbá válhat a működés, és sor kerülhet a szükséges fejlesztésekre is. A privát tőke alapvető érdeke ugyanis, hogy azt a rendszert, amelyben működik, átláthatóvá és hatékonnyá tegye, mert csak így garantálható a befektetett tőke megtérülése és gyarapodása. A betegek pedig továbbra is az OEP által finanszírozott szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Legtöbbször a korábbinál magasabb színvonalon.

Ritkán sikertörténet egy könyvkiadó élete, legalábbis Magyarországon. A most hatéves Ulpius-házé mégis az lett. Hogy miért, arról a szakmának és a kiadó szülőatyjának, Kepets Andrásnak is más a véleménye. A könyvszakma döntése alapján 2002-ben az év kiadójává választott Ulpius világát - annak ellenére, hogy ma már messze nem egyszemélyes vállalkozás - leginkább tulajdonosának szellemisége fémjelezi. Vele beszélgettünk arról, hogy az ismeretlenségből alig fél évtized alatt hogyan lett az ország egyik legsikeresebb kiadója.

Nem privatizáltak, csak a működtetésbe fektettek be tőkét, mondja a HospInvest Kft. ügyvezetője. A cég neve - konzorciumban a Diaglonnal és a Prodiával - a körmendi és a kiskunhalasi kórház magánosításával kapcsolatban vált ismertté. A cégcsoportnak egyéb tevékenységei révén annyi a saját megtermelt tőkéje, amit hosszabb távra is be tud fektetni, és sikerült együttműködési megállapodást is kötnie az egyik nagybankkal, amely többféle konstrukcióban is beszáll a fejlesztésekbe.

Budaörsön az egészségügyi központ magánosításának ellenzői azzal vádolták a helyi önkormányzatot, hogy átjátssza a főorvosnak közpénzből korszerűsített kibővített épületet. Az önkormányzat azonban nemcsak az évi 30 millió forintos támogatást spórolja meg a három és fél évvel ezelőtti privatizációval, hanem bérleti díjat is kap az épületért. Ahol egyébként a lakosság ma is az OEP által finanszírozott, ám a korábbinál magasabb színvonalú szakrendeléseket veheti igény be.

A magyar egészségügy finanszírozásának reformja alapvetően nem pénzkérdés, véli dr. Kricsfalvi Péter, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, aki szerint az lenne az optimális megoldás, ha a kórházak tulajdonviszonyainak átalakítása során az állami és a magánszereplő mellett megjelenne a nonprofit szektor is.

Emeletes villa a Remetehegyen, a főváros egyik új, elegáns, zöldövezeti negyedében. Szép kerítés, kocsifelhajtó. A panoráma csodálatos. A ház belesimul a környezetbe, hasonlóan a többi villaépülethez. Külseje nem árulja el, hogy komoly termelőüzemet rejt. Az igazi, hagyományokkal rendelkező családi vállalkozás immár a harmadik generációnak nyújt itt megélhetést. A Marton Tésztaüzem lassan a fél évszázados születésnapját ünnepli. És akkor az előzményekről még szó sem esett.

Február elsejétől igényelhetők a bankoknál az új, államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelek. Ez azonban csak az egyik eleme a kormány úgynevezett Fészekrakó programjának. Ám hogy a megemelt szocpol és többek között a lakbértámogatás hatására ténylegesen fellendül-e a lakáspiac, azon belül például a bérlakásépítés, azt az idő dönti el. A kormány optimistább, a vállalkozók kevésbé.

Attól még, hogy hamarosan eljő a várva várt mobilkommunikációs generációváltás, nem kell félnünk a meglévő szabványok eltűnésétől: nem vésznek el, csak funkcióikban alakulnak át. Kommunikációs forradalomban élünk.