A beruházási hitelekhez minden esetben szükség van jó minőségű, megalapozott üzleti tervre, aminek viszont része a piacelemzés és a termék vagy szolgáltatás piaci bevezetésének költsége is.
A mikro-, kis- és középvállalatok piacra jutást célzó csekély összegű támogatást nyerhetnek az Új Széchenyi Terv GOP-2011-2.1.1/B és KMOP-2011-1.2.1/B jelű pályázatán, és az ígéretek szerint még idén megnyílik a nemzetközi piacokra kilépést fontolgató, valamint a külpiacokon már jelen lévő vállalkozások számára két új pályázati lehetőség. Júliusban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Oláh Lajos szocialista országgyűlési képviselő kérdésére írásban jelezte, hogy 2011. negyedik negyedévében a külgazdasági kapcsolatok elősegítése érdekében a kis- és középvállalkozások külpiacokon való megjelenésükhöz egymilliárd forintos keretösszegű pályázati forrásból nyerhetnek támogatást. Emellett egy változtatásnak köszönhetően elindul a magyar beszállítókat támogató 27 milliárd forintos keretösszegű program is, melynek kiemelt célja a magyar vállalkozók exportképességének javítása és a nemzetközi piacokon való jelenlétük erősítése. (A kkv-k külpiacra lépéséről itt olvashat bővebben.)
Pedig a piacismeret hiánya mellett a pénzügyi korlátoknak is nagy szerepük van abban, hogy igen csekély számban nyitnak a magyar cégek akár az 500 milliós európai piac felé. „Mára a hazai kis- és közepes vállalkozások által megtermelt export mintegy harmadát kellene, hogy segítse valamilyen speciális pénzügyi termék, amely az összexporton belül a négy-öt százalékos lefedettséghez kellene közelítsen. Ezzel szemben a ráta inkább az egy százalék közelében van. Ez önmagában is meg kell, hogy kongassa a vészharangot, nem beszélve a magyar gazdaságban és a külföldi piacokban rejlő további 10-15 milliárd eurós látens exportról. Nagy részben azért nem termelődik meg és szállítódik ki az országból, mert vagy nincs finanszírozás, vagy megfizethetetlen, vagy a külpiacok és a szállítás kockázatait az exportőr nem képes egyedül kezelni, segítsége pedig nincs - írta dr. Nyíri Iván, a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke 2010 nyarán egy elemzésében.
Export-előfinanszírozásra jelenleg mindössze egyetlen államilag támogatott hitelkonstrukció van a piacon. A Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) által refinanszírozott, a kereskedelmi bankokban igényelhető hitel a piacinál kedvezőbb kondíciók mellett biztosítja a kkv-k számára a jövőbeli exportbevétel árfolyam- és kamatkockázat nélküli előfinanszírozását a vállalatok exportszerződései értékének akár 50 százalékáig (a hitel és a finanszírozott exportbevétel devizaneme egyaránt euró). Igaz, az Eximbank kizárólag azokat az ügyleteket támogatja, amelyek a kormány külgazdasági stratégiájával összhangban Kelet-Közép-Európa, különösen a Kárpát-medence országaiba, a FÁK-országokba - különösen Oroszország és Ukrajna területére -, a balkáni térség nem EU-tagállamaiba, valamint Kínába, Indiába, Délkelet-Ázsia, Észak-Afrika és Közel-Kelet egyes államaiba irányulnak. A távolabbi piacokra jellemzően csak nagyobb cégek merészkedhetnek, ahol rendelkezésre áll a tőke és a szükséges humán erőforrás. Az unió tagállamai - elsősorban a szomszédos országok - piacait viszont egy kisvállalkozásnak is érdemes felmérnie.
A kormányzat májusban nyilvánosságra hozott, de még nem elfogadott külgazdasági stratégiája a mezőgazdasági, bio-, élelmiszer-ipari termékek, információtechnológia, innovatív ágazatok és a zöldgazdaság cégeire fókuszál. A vitairat az évi 500 milliótól 5 milliárd forintig terjedő árbevétellel rendelkező cégek piacra lépésének támogatását tűzte ki célul.
