Generációs hidak és szakadékok címmel elkészült a UPC és az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ online kutatása az 50 év feletti netezők újmédia- és internethasználati szokásairól. Az online megkérdezéssel végzett felmérés az internetet rendszeresen használó, a hálón otthonosan mozgó lakosságot reprezentálja.
Aktív közösségi élet, némi kockázattal
Magyarországon az ötven év felettiek közel egyötöde internetezik rendszeresen, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. Bizonyos online kapcsolattartási formákban a netet használó hazai szeniorok viszont a nemzetközi átlagnál, sőt még amerikai társaiknál is aktívabbnak bizonyulnak. Miközben például az internetező amerikai 57-65 éveseknek csupán 43 százaléka látogat közösségi oldalakat, addig a magyar időskorúak csaknem kétharmada él online közösségi életet. (A magyar kkv-k sem használják ki az internetben rejlő lehetőségeket, pedig hatalmas versenyelőnyt biztosíthatna számukra.)
Már körükben is népszerűbb a Facebook mint az Iwiw, sokan azonban mindkét oldalon regisztrálták magukat. A megkérdezettek 10 százaléka „always on” életmódot folytat, azaz szinte állandóan online üzemmódban van. A regisztrációval rendelkezők 64 százaléka naponta ellátogat kedvenc oldalára, fele pedig több mint száz ismerőssel áll kapcsolatban. Bár otthonosan mozognak ebben a közegben, keveset foglalkoznak az adatbiztonság kérdésével.
Míg a fiatalok 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy közösségi médiás profilja nyitott, azaz mindenki számára látható, az idősebbek 69 százaléka nem használ semmilyen szűrőbeállítást, így például gyakran telefonszámuk, más elérhetőségük is publikus. 45 százalékuk soha nem is foglalkozott a biztonsági beállítások módosításával. (Pedig a biztonság nagyon fontos kérdés. A közösségi oldalakat használók kétharmadának már volt rossz tapasztalata a neten.)
A gyerek tanítja a nagyikat
A felmérés szerint az internetező szeniorok a rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás területén használják ki legjobban az információs technológiák nyújtotta lehetőségeket. Sokszor éppen tőlük tanulják meg az internet és a számítógép használatát. A tanár szerepét leggyakrabban a közvetlen családtagok, közülük is a fiatalabb rokonok töltik be: az 50 év felettiek 46 százaléka tőlük tanult meg internetezni. Vagyis sok esetben ma már megfordul a hagyományos szocializáció és a gyerekek tanítják a szülőket, nagyszülőket a világ megértéséhez szükséges ismeretekre.
A szeniorok 17 százaléka szervezett képzésen vagy tanfolyamon sajátította el az online készségeket, harmada pedig autodidakta módon tanult bele a netezésbe.
Az internetes kapcsolattartás azonban nem csak a távoli ismerősök felkutatására alkalmas. „Korai lenne azt állítani, hogy a technológia segíthet legyőzni az Alzheimer-kórt, azonban amikor az agyunk a Google-t használja, az idegpályák alaposan megváltoznak”, idézi a natursziget.com oldalon megjelent írás Gary Small pszichiátert, a University of California Los Angeles (UCLA) Memória- és Öregedéskutató Központjának igazgatóját. Egy 2010-ben végzett vizsgálat szerint a kereső programok miközben stimulálják az agynak azt a részét, amely a nyelvért, az olvasásért, a memóriáért és a látásért felel, aktiválják az agy összetett, logikus gondolkodásért és a döntéshozatalért felelős részeit is.
SMS, chat, online telefon
Az internetnek a kapcsolattartásban betöltött kiemelt szerepét jelzi az idősek körében az online kommunikációs lehetőségek aktív használata is. Az ötven év feletti válaszadók csaknem negyede használ rendszeresen internetes telefonszolgáltatást, ez 4 százalékkal nagyobb arány, mint a fiatalabbak esetében. Több mint egynegyedük (28 százalék) pedig azonnali üzenetküldő segítségével chatel. Körükben ugyanakkor az online csatornák és a mobiltelefon mellett továbbra is nélkülözhetetlen eszköz a hagyományos, vonalas telefon – a válaszadók több mint fele használja rendszeresen.
A decemberi felmérésből kiderül az is, hogy a szeniorok nemcsak a netet, de a számítástechnikai és újmédiás eszközöket is egyre magabiztosabban használják. Az 50+ korosztály körében ugyan továbbra is az asztali számítógép a népszerűbb – 82 százalékuk rendelkezik PC-vel –, több mint egyharmaduk azonban notebookot, laptopot (is) használ. Hetven százalékuknak van dvd-lejátszója – e tekintetben csak két százalékkal maradnak el az ötven év alattiaktól – és majdnem egynegyedüknek DVD-felvevője, amivel jócskán meg is előzik a fiatalabb korosztályt. Mindehhez tegyük hozzá azt is, hogy a műsorok rögzítéséhez a megkérdezettek csaknem fele még mindig hagyományos videómagnót használ. Amíg azonban a fiatalabbaknak csupán 4 százaléka ugorja át a reklámokat a visszanézésénél, az idősebbek 15 százaléka áttekeri azokat.
