Átrendeződött a munkahelyi baleseti statisztika: több sérüléses esetet jelentettek, de csökkent a halálos kimenetelű gyakoribbak lettek a sérülések 2025-ben, a megelőző évben jelentett 20 240-ről 21 252-re nőtt – 5 százalékkal emelkedett – a munkavégzés közben elszenvedett különféle sérülésekkel járó esetek száma. A halállal végződő esetek száma 75-ről 65-re csökkent ugyan, de ez még így is nagyon sok, különösen az elvárható nullához képest – véli Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke a Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja alkalmából hangsúlyozta: évente egyetlen halálos kimenetelű munkahelyi baleset is sok, a balesetvédelmet olyan szintre kell emelni, hogy teljesüljön az a bizonyos zéró tolerancia.

És miközben sok helyen papíron minden rendben van, a valóságban a biztonság gyakran csak látszat. Ez elfogadhatatlan. Nem fogadhatjuk el, hogy a munkavédelem pusztán adminisztratív kötelezettséggé silányuljon. Nem fogadhatjuk el, hogy a szabályokat megkerüljék, hogy az ellenőrzések hiányosak legyenek, vagy hogy a bírságokat egyszerű költségként könyveljék el. Emberi életeket nem lehet „beárazni” – hangsúlyozta az elnök

Különösen fájdalmas – mondta –, hogy sok esetben a legkisebb vállalkozásoknál, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállalókkal történnek a legsúlyosabb balesetek. Ott, ahol kevesebb az erőforrás, de gyakran kevesebb a védelem is.

Zlati Róbert szerint azonban ma már nem csak a fizikai veszélyekről kell beszélni. Egyre többen dolgoznak túlterhelten, állandó időnyomás alatt, létszámhiányban. A fáradtság, a stressz, a kiégés nem annyira látható, mint egy törött csont – de ugyanúgy rombol. És ugyanúgy balesetekhez vezethet. A biztonság nemcsak a sisakról és a védőkesztyűről szól, hanem az ember teljes állapotáról.