Se nyugdíj, se megtakarítás

A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint. Az elmúlt három hónapban a megtakarítási képesség jelentősen visszaesett. Sem a végtörlesztés, sem a magánnyugdíjpénztári mizéria nem használ az öngondoskodásnak.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

 


Kép:flickr

A Raiffeisen-GfK megtakarítási index a harmadik negyedévben 39,7 ponton állt, ami jelentős csökkenés az előző negyedéves 43 százalékos eredményhez képest, illetve az egy évvel korábbi 43,2 százalékhoz viszonyítva. Ez az eddig mért legalacsonyabb érték, derül ki az MTI-hez eljuttatott közleményből.

A legkedvezőtlenebb képet a megtakarítási képesség részindex mutatja, amely szintén elérte eddig mélypontját: az egy évvel ezelőtti 20,7 százalékos mutató ez év második negyedévében még stagnált, a harmadik negyedévben 16,4 százalékra esett vissza. A megtakarítással rendelkezők aránya a 60 év felettiek, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (31 százalék) körében a legmagasabb. Az előbbi kör 25 százalékának van félretett pénze, míg az utóbbiak 31 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról.

A jövőt illetően sem optimista a lakosság: többen azt prognosztizálják, hogy tartalékaik és jövedelmük is csökkeni fog, amiben a végtörlesztési igények, tervek is közrejátszhatnak. A lakosság nagyobb része nem számít érdemi változásra sem megtakarításait, sem jövedelmét illetően.

Irány a nyesz

Idősebbek megtakarítása
A nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitók csaknem fele a nyugdíjkorhatár előtt álló 51-60 évesek közül került ki derült ki a TakarékBank korábbi felméréséből. Ez a korosztály kitartóan takarékoskodik, így a számlák idő előtti felbontása is ritka. „Idén év közben a számlák 6,5 százalékát szüntették meg, azonban ezek döntő része a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez kapcsolódott” – mondta Breznay Endre. A folyamatos befizetéseknek köszönhetően nőtt a számlákon lévő az átlagos befektetés, amely idén novemberben 1,18 millió forint volt az egy évvel korábbi 0,9 millió forinthoz képet. A NYESZ-t vezetők körében a legkedveltebb értékpapírok a kötvények csaknem 55 százalékos részesedéssel, majd a befektetési jegyek következnek 33 százalékos aránnyal. Miközben a NYESZ előnyei közé tartozik a rugalmas, bármikor változtatható befektetési struktúra, amelynek révén az aktuális portfóliót a piacnak éppen megfelelő irányba lehet állítani, a TakarékBank elemzése szerint nem jellemző a megtakarítások átrendezése. A kötvények és a befektetési jegyek 2010-ben is hasonló arányban domináltak a nyugdíj-előtakarékossági számlákon. Harmadik helyen az idén és tavaly is az állampapír-befektetések álltak, arányuk azonban 2011-ben csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Ennek ellenére a bankok úgy gondolták 2011-ben is akadnak, akik az év utolsó napjaiban helyeznek el pénzt az adóoptimalizálást szolgáló megtakarítási formákban, bár a végtörlesztés valószínűleg erősen csillapította a szokásos év végi megtakarítási hajrát. Ugyanakkor például a nyugdíjrendszert érintő újabb változások nyomán tovább nőhet a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) vonzereje, amely tőzsdei statisztika szerint csaknem kétszerte nagyobb részarányt képvisel az értékpapírszámlákon belül, mint a tartós befektetési szerződés (TBSZ) kapcsán nyitott számlák, olvasható a TakarékPont hálózat közleményében.

Bár az utóbbi hónapokban készült összes felmérés azt mutatja, hogy a lakosság átlagosan egyre kevesebb pénzt tud megtakarítani (OTP felmérés link), iletve sokan inkább külföldre viszik a pénzüket, Breznay Endre a TakarékBank pénz- és tőkepiaci üzletágának vezetője szerint a pénzügyi bizonytalanság és az állami nyugdíjrendszerből várható nyugdíj reálértékének csökkenése miatt felértékelődik az öngondoskodás súlya. A szakember úgy véli, a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos kormányzati elképzelések felértékelik a nyugdíj-előtakarékossági számlát, amely jó megoldás lehet a tőkefedezetű nyugdíjcélú megtakarítás nélkül maradók számára.

A NYESZ révén jelentős adókedvezmények érhetők el, a számlán befektetett összeg 20 százaléka, maximum évi 100 ezer forint visszaigényelhető az adott évi személyi jövedelemadóból, de az adókedvezmény maximális összege a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt betöltők számára ennél is nagyobb, évi 130 ezer forint. A NYESZ további előnye, hogy az általa elérhető adókedvezmény önálló, azt nem kell összevonni más önkéntes megtakarítás után járó kedvezménnyel és örökölhető. (Nálunk varázsszó a „legális adóelkerülés" a megtakarítások piacán is: az adóelőnyt jelölte meg az elsődleges szempontok között a megtakarítási mód kiválasztásánál a Budapest Bank és Alapkezelő felmérésében a megkérdezettek 57 százaléka.)


Nyugdíjpénztári haláltusa

Mindeközben viszont a nyugdíjrendszer második pillérét jelentő magánnyugdíjpénztárak haláltusájukat vívják. December közepén - ismét egy hajnali pillanatban - a kormány döntött: jövőre a még meglévő magánnyugdíj-pénztári tagok is az állami nyugdíjkasszába fizetik be a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ebből 48 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. A döntés után nem sokkal Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott reggeli interjújában azt mondta, hogy befejeződött a nyugdíjrendszer teljes átalakítása. "Amit az államnak be kell fizetni, azt mostantól az államnak kell befizetni, nem lehet majd máshová. És ez most már mindig így lesz" - tette hozzá a miniszterelnök.

Az elfogadott jogszabály 26. paragrafusa azonban egy halvány esélyt teremt a pénztáraknak. Eszerint a tagok önkéntes támogatása mellett a pénztárak határozhatják meg működési költségeiket. Így néhány kassza túlélhet, amennyiben a tagok a kötelezően fizetett járulékokon túl további anyagi áldozatokra képesek. Ez azonban azt is jelenti, hogy az önkéntes ág és a magánnyugdíjpénztári megtakarítás között valójában nem lesz különbség, vagyis nem sok értelme lesz két külön nyugdíjcélú számlát fenntartani. 2012-ben tehát jelentősen átrendeződhetnek a pénztárak.

Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség új elnöke szerint a pénztártagok sem tehetnek egyelőre mást, mint kivárnak. (A parlament elfogadta a társadalombiztosításról szóló törvény módosítását, amely a Stabilitás Pénztárszövetség szerint tartalmaz bíztató elemeket) Ha sokan élnek az önkéntes támogatás lehetőségével, több kassza menekülhet meg. Szerinte más megtakarításokhoz képest a nyugdíjpénztári befizetés várhatóan az egyik legolcsóbb befektetési megoldást tudja majd kínálni, amennyiben meglesz a „kritikus tömeg”.

Így járt 103 ezer ember
Mivel idéntől az összes nyugdíjjárulék az állami büdzsét gyarapítja, a kormányzat a téli ülésszak utolsó pillanatában úgy döntött, a pénztártagok is jogosultak lesznek állami nyugdíjra a 10 százalékos egyéni járulék után. Bár 2010 végén még úgy tudták a kasszákban maradók, hogy csak 14 hónapra, 2011 decemberéig veszik el az általuk fizetett járulék, most már a kormány véglegesen igényt tart a bevételekre.
Ezután hatályon kívül helyezték a 2010. decemberi törvénynek azt a passzusát is, amely kimondta, hogy aki a magánnyugdíjpénztárban marad, az 2012-től nem jogosult az állami nyugdíjra. Holott sokakat épp ez a rendelkezés kergetett vissza az állami rendszerbe egy évvel ezelőtt. A játék mintha megint kezdődne: a maradók újból döntés előtt állnak. A visszalépés lehetősége adott 2012. március 31-ig, de a feltételek talán most még homályosabbak, mint korábban. Nem tisztázott, hogy a reálhozam felvehető vagy nem és az állami rendszerben ígért egyéni számla körvonalai sem kristályosodtak ki.
Elvileg 2012-ben már létezni fog a névre szóló állami számla, amin bárki láthatja a járulékbefizetéseit és az egyenlegét, ám a felosztó-kiróvó rendszer logikájában ez legfeljebb virtuális számlát jelenthet, aminek nem sok köze lesz a későbbi nyugdíjakhoz szemben a megtakarítás-jellegű magánnyugdíjpénztári számlákkal, ahol valóban az egyén által félretett összeg befolyásolja a későbbi nyugdíjjövedelem nagyságát.
Azt viszont még senki nem tudja, hogy bevétel nélkül mi lesz a nyugdíjkasszákkal.

Véleményvezér

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.
Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo