A Bizottság a többi között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:

A Bizottság keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt, amiért az nem szüntette meg kiskereskedelmiadó-rendszerét

 Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot (INFR(2024)4022), amiért az nem hozta összhangba kiskereskedelmiadó-rendszerét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. [2] és 54. cikkében [3] biztosított letelepedési szabadsággal. A kiskereskedelmi adózás jelenlegi rendszeréből adódóan a Magyarországon integrált vállalkozásként vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra az árbevételük után magas és meredeken növekvő adókulcsok alkalmazandók. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre azonban nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. Az adórendszer nem engedi meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a hazai kiskereskedelmi vállalatok mintájára átstrukturálják üzleti tevékenységeiket. Következésképpen a kiskereskedelmi adózási rendszer a letelepedési szabadság korlátozásának minősül. A Bizottság 2024 októberében felszólító levelet, majd 2025 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel Magyarország vitatja a jogsértést, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

A Bizottság felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, hogy szüntessék meg a járművek üzemanyaggal való feltöltésekor az uniós polgárokkal szemben alkalmazott megkülönböztető bánásmódot

 Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (INFR(2026)4008) és Szlovákia (INFR(2026)4009) ellen a külföldön nyilvántartásba vett gépjárművek vezetőivel szemben alkalmazott diszkriminatív üzemanyagárak miatt. Szlovákiában a Szlovákián kívül nyilvántartásba vett gépkocsik vezetői esetében a dízel ára szabályozott, és azt a szomszédos országok árainak alakulását követve hetente határozzák meg, míg a Szlovákiában nyilvántartásba vett gépkocsik vezetői alacsonyabb piaci árat élvezhetnek. Az intézkedést eredetileg csak 30 napra fogadták el, de 2026. április 17-én újból meghosszabbították. Magyarországon védett rögzített árakat vezettek be a magyar rendszámú járművek vezetői számára, míg a külföldön nyilvántartásba vett járművek vezetőinek magasabb piaci árat kell fizetniük. Ezek az intézkedések sértik az egységes piaccal kapcsolatos elsődleges és másodlagos uniós jog több rendelkezését, nevezetesen az áruk szabad mozgását (az Európai Unió működéséről szóló szerződés [5] (EUMSZ)), a szolgáltatások szabad mozgását (EUMSZ[6], illetve 2006/123/EK irányelv [7]), a munkavállalók szabad mozgását és a velük szembeni egyenlő bánásmódot (EUMSZ [8] és 492/2011/EU rendelet [9]), a közúti fuvarozási szolgáltatások szabad mozgását (1072/2009/EK rendelet [10] és 1073/2009/EK rendelet [11]) és a letelepedés szabadságát (EUMSZ [12], illetve 2006/123/EK irányelv [13]). Emellett az érintett intézkedéseket elfogadásuk előtt nem jelentették be, megsértve ezzel az (EU) 2015/1535 irányelv [14] (az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv) 5. cikkének (1) bekezdését. Emellett Magyarország előzetes engedélyezési rendszert vezetett be a nyersolaj és az üzemanyag kivitelére, megsértve ezzel az EUMSZ 35. cikkét. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak és Szlovákiának, amelyeknek mostantól két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljanak a levelekre és orvosolják a Bizottság által kifogásolt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.

 A Bizottság felszólítja Magyarországot nemzeti jogszabályainak a migránscsempészet elleni fellépésről szóló uniós csomaggal való összehangolására

 Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (INFR(2026)2039) ellen, mivel az nem teljesítette a 2002/90/EK tanácsi irányelv [15] szerinti azon kötelezettségeit, hogy az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás (ún. migránscsempészet) bűncselekménye esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki, továbbá nem teljesítette az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó 2002/946/IB tanácsi kerethatározatból [16] eredő kötelezettségeit. Ezenkívül a magyar szabályozás összeegyeztethetetlen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek az Unión belüli magas szintű biztonság garantálására irányuló célkitűzéseivel. Aláássa továbbá a közös bevándorlási és határellenőrzési politikát, és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét. 2025. július 31-én a Bizottság a Bíróság elé idézte Magyarországot [17] azzal a 2023. évi kormányrendelettel kapcsolatban, amely az elítélt embercsempészek börtönből való szabadon bocsátását és más tagállamokba vagy harmadik országokba való kiutasítását eredményezte. Ez az eljárás [18] még folyamatban van. A 2023. évi kormányrendeletet egy 2025. június 19-i törvény hatályon kívül helyezte. Ugyanez a törvény módosította a büntetőeljárási törvényt, lehetővé téve az embercsempészés bűncselekményének elkövetésével gyanúsított személyekkel szembeni eljárások feltételes felfüggesztését. Az eljárás felfüggesztése azokra a nem magyar állampolgárokra vonatkozik, akik a magyar jog alapján kiutasíthatók, a bűnösséget beismerik, az elkövetés körülményeit feltárják, valamint vállalják, hogy Magyarország területét 72 órán belül elhagyják. A vonatkozó rendelkezések a rendszerszintű büntetlenség kockázatát hordozzák magukban, és hatástalanná teszik az uniós jogszabályokban előírt, bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket. A migránscsempészéssel gyanúsított személyek hatékony büntetőeljárás alá vonásának elmulasztásával a 2025. évi törvény szisztematikusan veszélyezteti nemcsak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség magas szintű biztonságának garantálásához fűződő közérdeket, hanem a hatékony bevándorlási és határellenőrzési politikát is. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek kivételesen egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.

A Bizottság felszólítja több más tagállam mellett Magyarországot, hogy teljes körűen ültesse át a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó uniós szabályokat

Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Belgiumnak, Bulgáriának, Csehországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Magyarországnak (INFR(2025)0057), Ausztriának, Lengyelországnak és Portugáliának, amiért nem jelentették be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló (EU) 2022/2381 irányelv [19] átültetését.

Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Csehországot és Magyarországot az európai elfogatóparancsra vonatkozó szabályok helytelen átültetése miatt

 Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Csehországot (INFR(2020)2312) és Magyarországot (INFR(2021)2071) az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat (2002/584/IB tanácsi kerethatározat) be nem tartása miatt. A Bizottság 2020 decemberében Csehországhoz, 2021 júniusában pedig Magyarországhoz intézett első ízben felszólító levelet a kerethatározattal kapcsolatos értesítések elmulasztása és a kerethatározat helytelen átültetése miatt. A Bizottság fenntartja, hogy a magyar jog helytelenül ülteti át a megtagadás okaira vonatkozó rendelkezéseket azáltal, hogy arra kötelezi az igazságügyi hatóságokat, hogy utasítsák el az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos megkeresések teljesítését bizonyos, Magyarországon nem büntetendő bűncselekmények esetében. A Bizottság álláspontja szerint a tagállami hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Csehországot és Magyarországot.

A Bizottság az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályok betartására szólítja fel Magyarországot

 Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz (INFR(2025)2204), mivel az nem lépett fel az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértése ellen. A Bíróság a C-741/19. sz. ügyben [21] hozott ítéletében („Komstroy-ítélet”) megállapította, hogy ellentétes az EUMSZ 267. [22] és 344. cikkével [23], ha egy nemzetközi megállapodás – mint például az Energia Charta Egyezmény 26. cikke [24] – lehetővé teszi, hogy egyik tagállam beruházója valamely másik tagállamban eszközölt beruházásaival kapcsolatos jogvitát olyan választottbíróság elé vigye, amelynek hatáskörét e tagállam elfogadta. Az indokolással ellátott vélemény tárgyát képező jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát. Először is, a Mol egy harmadik országbeli bírósághoz fordult, hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján ismerje el és hajtsa végre a Mol javára hozott, EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági ítéletet. Másodszor, a Mol ellenőrzése alatt álló egyik vállalat az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján új EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik uniós tagállammal szemben.  A Bizottság fenntartja, hogy az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bíróság ítéletei visszaható hatállyal alkalmazandók, és az EUMSZ 258. cikke szerinti tagállami felelősség kiterjeszthető a következőkre:

• a tagállam felügyelete vagy tényleges ellenőrzése vagy irányítása alatt álló magánjogi szervezetek aktusai;
• azok a szervek, amelyekre közérdekű feladatot bíz vagy különleges előnyökben részesít;
• bármely olyan szervezet, amelynek tevékenysége az állam politikáját tükrözi vagy hajtja végre.

A Bizottság ezért indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amelynek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.