„Orbán Magyarországa a maga módján ugyanakkora próba elé állítja az EU-t, mint Görögország" - írja a The Times című vezető konzervatív brit napilap pénteki kiadásának véleményrovatában Victor Sebestyen író-publicista, aki szerint miközben az európai vezetők a pénzügyi válságra összpontosítanak, Orbán Viktor kétharmados parlamenti többségét olyan törvények elfogadtatására használta, amelyek demokratikus válságot okozhatnak Európában. A szerző leszögezi: az európai vezetőknek van lehetőségük szankciókra. Máris reális kilátás van arra, hogy nem lesz újabb pénzügyi segítség az EU és az IMF részéről, és tekintettel a GDP 80 százaléka feletti adósságállományra, felsejlik a csőd lehetősége is.
Orbán úrnak problémája akadt" címmel a magyar belpolitikai helyzetről közölt beszámolót évzáró számában a Die Zeit című német hetilap, az alcím szerint pedig miközben Magyarország pénzügyi válságba csúszik, erősödik a demokratikus tiltakozás a miniszterelnökkel szemben. Az írás bevezetőjében a szerző, Alice Bota azt írta: „egymás után érkeznek az aggódó levelek a budapesti minisztériumokba." Az üzenet: „nem folytatható tovább az, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországot kormányozza." A Die Zeit szerint az EU és az uniós tagállamok másfél éven keresztül „tétlenül nézték" az ország ideológiai alapon végzett átalakítását. „A kétharmados parlamenti többséggel Orbán és pártja, a Fidesz támadhatatlannak tűnt" - jegyezte meg Bota.
„Most azonban a magyar problémák nemzetközi problémák lettek" - tette hozzá, utalva egyebek között a leminősítésekre, majd megállapította, hogy a pénzügyi válság „gyengíti Orbánt, és támadhatóvá teszi kívülről is." A szerző emlékeztetett José Manuel Barroso és Hillary Clinton levelére, valamint arra, hogy januárban tárgyalások kezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val. „Ám ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem lesznek újabb hitelek" - jegyezte meg. Utalva Viviane Reding uniós biztos levelére, hozzátette: Brüsszelben „nem csak a gazdaságpolitikai vonalvezetés kelt megkésett riadókészültséget."
A 2012-es kilátások elemzésének szentelte pénteki számát a Die Welt című konzervatív német napilap, amely egyebek között vizsgálta a tőzsdén várható folyamatokat, és ezzel összefüggésben felvázolta azt a lehetőséget is, hogy Magyarország fizetésképtelenné válik. „A magyar csődtől a DAX szárnyalásáig" című írásában a Die Welt megjegyezte: az euróövezeten kívül is akadnak országok, amelyek „benne vannak a slamasztikában", és „mindenekelőtt Magyarország veszélyeztetett". A lap röviden ismertette az állampapír-piaci helyzetet, és megjegyezte, hogy a svájci UBS bank úgymond felvette a magyar csődöt a 2012-ben lehetséges meglepetések listájára.
„Az új Magyarország, mely aggasztja Európát" címmel közölt címoldalas cikket a legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera brüsszeli tudósítójától, aki szerint az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják. A külpolitikai rovatban „Tapasz a sajtónak, képviselők bilincsben, Orbán Magyarországa megijeszti Európát" címmel folytatódó cikk alcíme hangsúlyozta, hogy „Clinton is szembeszállt a kormányfő önkényuralmi sodrásával". A cikket Giorgio Pressburger író „Szegény ország, mely elárulja történelmét" című kommentárja egészíti ki. „Budapest napok óta feszült város" - írja a Corriere, amely Gurmai Zita európai képviselőt idézte: „mintha visszatértünk volna az ötvenes évekbe". Gurmai úgy nyilatkozott, hogy „ezekkel a törvényekkel és ezzel a vezetéssel ma Magyarországot nem fogadnák be az Európai Unióba, mivel nem tesz eleget többé a koppenhágai kritériumoknak".
A Corriere szerint „Budapest önkényuralmi sodródása... az utóbbi nyolc-tíz év általános mélaságából is ered. Nem csak Görögországnak, Gyurcsány szocialista kormánynak is megengedtetett például, hogy a költségvetéssel játsszon". A lap szerint „az Európai Parlamentben elkezdték vizsgálni a lisszaboni szerződés hetedik cikke által előírt eljárást: el annak a szavazati jogával, aki nem tartja tiszteletben az unió alapvető jogait".
