Azokban a társadalmakban, amelyekben nincs vallási, ideológiai, filozófiai ellenállás, hagyományosan működik az öngondoskodásra alapozott pénzügyi termékek piaca. A miénk nem ezek közé tartozik, s bár a kilencvenes évek második felében elindult a nyugdíjreform, évekre megállt, visszafordult. Az újrakezdés pedig nem tökéletes. Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke kétfrontos támadást sürget: a befektetőket arról célszerű meggyőzni, hogy nagyobb szerepet vállalva jelenjenek meg a tőkepiacon, a vállalatoknak pedig azt kell előrevetíteni, hogy ez a folyamat felértékeli majd a részvényeket, s nekik addigra érdemes megjelenni a börzén.

Az elmúlt évek változásai ellenére az 1998-as reformmal hárompillérűvé váló magyar nyugdíjrendszer eddig kiállta a próbát. Az átcsoportosítás hatásaként a büdzsének okozott hiány – a tömeges átlépések ellenére – mindvégig a GDP egy százalékában meghatározott határon belül mozgott.

 

A világ szinte minden országban egyre nõ az idõskorúak száma. Sok helyütt az állam és a magánszféra együtt segíti az idõseket. Az állami ráfordítások meg az emberek megtakarításai pedig vásárlóerõt jelentenek az új szolgáltatási szegmens, a nyugdíjasokat kiszolgáló üzletágak számára.

A részvénytársasággá alakult két budapesti tôzsde spekulációs összeesküvés-elméletek termékeny talajává vált. A múlt év vége a két intézmény súlyához méltó meglepetéseket hozott, és a fejlemények – a többéves sikertelen próbálkozások után – akár a két börze régóta áhított újraegyesüléséig is vezethetnek.

A kutatás-fejlesztés, a tudásalapú társadalom, a hozzáadott értéket előállító gazdasági befektetések ösztönzése Magyarország lehetséges eszközei, hogy versenyképes maradjon az Európai Unió és tágabb értelemben az egész világ gazdasági környezetében. A kutatás-fejlesztésre szánt pénzösszegeket pedig olyan technológiák kidolgozására érdemes fordítanunk, amelyek már létező igényeket elégítenek ki.

Aligha beszélt valaha is annyit az utca embere a gazdaságról, mint jelenleg. Csak úgy röpködnek a különféle kijelentések a magyar gazdaság általános állapotáról, a forint le- és felértékelésérôl, a jegybanki kamatdöntésekrôl, az inflációról, a lakosság, a vállalatok és az állami költségvetés eladósodottságáról, az egyensúlyi problémákról. Ám bármennyire is tényekrôl, a gazdaságról folyik a beszéd, a megközelítés legtöbbször nem racionális, hanem érzelmileg túlfûtött, ha úgy tetszik, politikai. De mirôl beszélnek a tények, s hogyan érvelnek az összefüggések?

Új piaci termék született az úgynevezett szén-dioxid egyenértékben számított üvegházhatású gázkibocsátási jogok formájában. A Kiotói Jegyzőkönyvben emissziócsökkentést vállaló államok és vállalataik között ugyan már léteznek a kvóták adásvételét megalapozó programok, az igazi szabadkereskedelem azonban leghamarabb 2005-től valósul meg az Európai Unióban.

A kormány február elejére döntött arról, hogy – első lépésben? – a tavalyi 35 milliárd után további 120 milliárd forinttal mérsékli a költségvetési kiadásokat. Ám azt nem vitte a parlament elé, hogy honnan is vegyék el ezt a pénzt. Eközben a gazdasági reálfolyamatok kedvezően alakulnak. De talán ezért is kell nagyon megfontolni, hogy szabad-e hozzányúlni például a vállalkozásélénkítésre szánt támogatási kerethez. Aligha. Az állami apparátusi jövedelmek mérséklése viszont biztosan nem elegendő áldozat.

Az outsourcing, a tevékenységkihelyezés piaci diadalmenetének lehettünk tanúi az elmúlt években. Vajon az államigazgatásban is hatékony módszernek bizonyulhat ez az üzleti szférát meghódító módszer? Mely tevékenységek helyezhetők ki a minisztériumi apparátusból, és milyen korlátai vannak a kiszervezésnek? Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? A Piac és Profit ezekre a kérdésékre kereste a választ.

Sokan próbálnak meg párhuzamot vonni a kilenc-tíz évvel ezelőtti gazdasági helyzet, az akkori pénzügyminiszter-csere és az azt követő költségvetést szigorító lépések s a mai gazdasági problémák között. Békesi László, a Horn-komány pénzügyminisztere nemcsak az alapvető különbségeket teszi világossá, hanem azt is segít megérteni, hogy miért veszélyes a jelenlegi, elhibázott monetáris politika.

2004. augusztus 31-éig az utolsó nyertes pályázatra is meg kell kötni a szerződést, s az utófinanszírozás rendszerében 2006. december 31-éig ki kell fizetni az 52 milliárd forintnyi Sapard-támogatást. A csaknem három év késéssel indított előcsatlakozási program ugyanis csak így teljesülhet. Szerencsére, a jelek azt mutatják, hogy a nagyon későn elkezdett Sapard-program pénzét el tudjuk költeni, mégpedig a lehető legjobb, legtávolabb mutató célokra: a magyar vidék európai irányú fejlődésére.

A rosszul kialakított számítógépes munkahelyen gyorsan el lehet fáradni, és az egészség is károsodhat. Mindez a teljesítmények rovására megy. Az ártalmak csökkentésére azonban mára új tudományágak születtek, és némi befektetéssel, illetve annál nagyobb odafigyeléssel a szem, a gerinc, a bőr és egyebek károsodása megelőzhető.

Kevesen tudják, hogy a svájci BaMed AG magyar leányvállalata, a MAM Hungária Kft. babacumikat gyárt. Teszi mindezt Vaskeresztesről, egy határ menti faluból az Egyesült Államokban piacvezetőként, Európában pedig az egyik legnagyobb szállítóként. A Kiss Katalin vezette cumigyár 2005-ben Üzleti Etikai Díjat is kapott, s nemrég elnyerte a Nyugat-dunántúl régió Regionális Minőségi Díját. Mindez nem lehet véletlen. Kíváncsiságom egyenesen Vaskeresztesig vitt.

Találkoztam egy igazi nővel egy igazi férfias szakmában. Láng Éva, a Levantex Kft. ügyvezető igazgatója nemcsak egy a sok IVECO márkakereskedő közül, hanem eredményei, elismerései szerint a legjobb közöttük. Az összes férfi között.

Több mint tíz éve áll a Unisys multinacionális cég magyar leányvállalatának élén Fekete Gábor. Az informatikai szakmában régi motorosnak számító, az ötvenes éveiben járó férfit ritkán látni a közéleti, szakmai eseményeken. Szerepeljenek inkább a fiatal kollégáim, én a háttérben maradnék - hárította volna el azonnal interjúkérésemet. Soha nem hitt ugyanis az "agresszív" üzleti viselkedésben.

A nyelveket kiválóan beszélő fiatalember főiskolásként tolmácsolt, s gyorsan eldöntötte, hogy nem ez lesz az életcélja. Az üzletkötést, kereskedelmet külkervállalatoknál kitanulta, és nem az akarat, hanem a véletlen döntötte el, hogy az informatika területére lépjen. Ott is maradt, s a hazai informatikai szakma meghatározó személyiségévé vált.

Több mint másfél évtizede szállodai vezető, de előtte megtapasztalt szinte mindent, ami ebben az iparágban fontos, ez év január elseje óta pedig a Magyar Szállodaszövetség elnöke is. Kopócsy Andreát az vitte előre pályáján, hogy mindig újabb és újabb megmérettetésekre vágyott. Utasítani nem szeret, inkább kér, s mint mondja, a barátságosan, ámde keménykezűen igazgat immár tizenhárom éve egy osztrák tulajdonú budapesti négycsillagos szállodát.

A hét éve alakult Brokernet Csoport mára Európa legdinamikusabban fejlődő pénzügyi tanácsadó társasága lett. A direkt értékesítési rendszerben működő nagyvállalatot három barát, kolléga alapította. Két férfi és egy nő: Kósa Erika. A sugárzóan szép üzletasszony klasszikus női szerepet tölt be cégénél és a családjában. Pontosabban: az immár háromezer tanácsadóval működő Brokernetet is egy nagy családdá változtatta.

Tavaly októberben hirdette meg "A jövő fiatal vállalkozója" pályázatot a Dreher Sörgyárak Zrt. a gazdasági szakirányú egyetemi és főiskolai hallgatók számára, a győztesek a nekik járó elismerést 2007 márciusában vehették át. A verseny jelmondata sokatmondó volt: Valósítsd meg álmaid vállalkozását! A nyertesek valóban megtehetik ezt: az első helyezett hárommillió, a második és a harmadik pedig egy-egy millió forinttal indíthatja el vállalkozását, s mindhármójukat fél éven át szakmai tanácsadás is segíti elképzeléseik megvalósításában.

Nem hittem el, hogy Hivatal Péter 47 éves. Fiatalos testalkatára azután megadta a magyarázatot. Mindennap minimum nyolc kilométert fut, s a sport a kikapcsolódása, a hobbija. De nem csak neki. Az egész családjának. A direkt marketing talán legelismertebb hazai szakembere már három éve irányítja a Metro International magyarországi birodalmát, mely a legnagyobb példányszámú napilapot állítja elő és terjeszti.

Világéletében Nagymaroson lakott, miként elei is kétszáz év óta, és még mindig az első munkahelyén dolgozik, immár több évtizede, és tizenöt éve első számú vezetőként. Kautz István, a Masped elnök-vezérigazgatója mégsem panaszkodhat arra, hogy eseménytelen lenne az élete. Cége szerteágazó és sikeres tevékenységet folytat, ő maga pedig még alpolgármester is, szabadidejében pedig, amikor éppen nem motorcsónakozik vagy pecázik, a borászatnak hódol.

Tizedik alkalommal adták át idén az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által alapított, 2001 óta Gyurós Tibor Díj nevet viselő elismerést, amivel a szövetség minden évben a hazai informatika szektor kiválóságait, illetve reménységeit díjazza. A neves hazai szakemberekből álló zsűri tizenhét jelölt közül választotta ki Kmetty Józsefet, a KÜRT Zrt. vezérigazgatóját az Év Informatikai Cégvezetője, illetve Csiszér Bélát, az alig hároméves múltra visszatekintő Sicontact Kft. ügyvezetőjét az Év Fiatal Informatikai Vállalkozója kategóriában.

Ha kicsit megemelkedik a Duna vízszintje, a hírek között azonnal megjelenik a Fővárosi Csatornázási Művek neve, hiszen a védekezés első lépéseitől, például a csatornák zsilipelésétől kezdve a homokzsákokból készülő ideiglenes gátak építéséig a társaság feladata a fővárosi árvízvédelem szakmai irányítása. Olyan az akkor, mint egy kisebbfajta hadművelet... Kicsit előbb érkeztem Palkó György vezérigazgatóhoz, így néhány percet várnom kellett az előszobájában. Addig is a kiadványaikban lapozgattam.

Zárda Sarolta, a SZÁMALK Oktatási és Informatikai Zrt. vezérigazgatója szeptember elsejétől egyúttal a Gábor Dénes Főiskola rektora is, immár másodszor. Nevéhez fűződik az első magyarországi üzleti iskola, az International Business School megteremtése, és tevékeny részese a GDF világra jövetelének is. Karcsú, törékeny asszony, unokái is vannak, elsőre nem gondolná az ember, hogy évtizedek óta köréje szerveződik család, munkahelyi kollektíva, baráti társaság, és ha úgy adódik, akár húsz-harminc emberre megfőz. Pár perccel előbb érkeztem az interjúra, a titkárnő megkérdezte: Saroltához? Sok helyütt vezérigazgató asszonyt vagy urat mondanak. Zárda Sarolta tekintélyét más adja.

Felveszi a telefont: "Miben segíthetek, kivel szeretnétek interjút készíteni, milyen témában delegálhatok számotokra szakembert?" Megtudván, hogy most éppen róla, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) ügyvezető igazgató asszonyáról szeretnénk többet tudni, azonnal nemet mond. Soha nem beszélt magáról, miért éppen most tenné. Nem volt könnyű rábeszélnem a szereplésre.

A HP Magyarország három, egyforma szintű vezetőjének egyike, a Képalkotási és Nyomtatási Divízió igazgatója. A harmincas évei végén járó fiatalember 2002 óta tölti be ezt a pozíciót. A multinacionális, globális szemléletű és szervezeti struktúrájú nagyvállalat szívesen bízta és bízza leányvállalati vezetői pozícióit a nemzetközi üzleti kultúrát magába szívó, globális szemlélettel átitatott fiatal menedzserekre, így Czinege Lászlóra.

A Pannon tavaly kinevezett kommunikációs igazgatóasszonya, Majorosi Emese rövid idő alatt erőteljes, ám kiegyensúlyozott irányt adott a nagyvállalat kommunikációjának. A leggyorsabb eredmény talán a Pannon társadalmi szerepvállalásában mutatkozott meg. Az interjút elolvasva, választ kapunk az okokra.

Az egységes hírközlési törvény (Eht.), ma már senki sem vonja kétségbe, döntően befolyásolja a XXI. század Magyarországát. Nem véletlen, hogy a törvénytervezet megvitatásra szánt első változatának a megjelenésétől kezdve folyamatosan születnek elemzések a hőn áhított elektronikus-Magyarországról. Szóba került már mint legfontosabb kérdéskör az állam szerepe, a számítógépek és a programok, valamint az internet-hozzáférés elképesztően magas ára. S napvilágot láttak természetesen az alternatív távközlési szolgáltatók aggodalmai is a törvényalkotás menetével és a tervezetek tartalmával kapcsolatban.

 

Mivel divat, ma már nem nehéz rábeszélni egy céget, hogy csináltasson weboldalt, ám ha ilyenkor azzal érvelünk, hogy ettől biztosan növekedni fog az ismertsége és a forgalma, tízből kilencen sorolják az ellenpéldákat. Ellenpéldák valóban vannak. Csakhogy nem azt igazolják, hogy az internetes megjelenés nem hatékony marketingeszköz, hanem azt, hogy akik foglalkoztak vele, azok nem tudták összhangba hozni a webkészítés és a marketing tudományát.

 

A SAIL program a hanggal irányított informatikai rendszerek, a beszédet írott szöveggé alakító számítógépes programok és az automatikus fordítási szolgáltatások kutatását támogatja, inkubátorház létrehozásával. Az e célra létesített alap Magyarországon öt év alatt tízmillió dollárt, tehát mintegy hárommilliárd forintot ad, amelyhez a magyar fél azonos mértékű társfinanszírozása szükséges. Sok pénz, nagy ötletekre?

 

 

A mai hardver-szoftver tudás és kínálat mellett egy cég teljes külső és belső kommunikációját egyetlen integrált rendszerrel meg lehet oldani. Nem kevés cégnél már mindennapi valóság egy alapbizonylat integrált elektronikus rendszerbe kerülése, annak legkülönbözőbb igény szerinti feldolgozása: a könyvelő, a marketinges, a munkaügyes, a kereskedelmi és a gazdasági igazgató, a tb- és adóhatóság százfajta információs igénye szerint csoportosítva, átalakítva, rendszerezve és értékelve jelenik meg az adat.

 

A világnépesség mintegy 10 százaléka – körülbelül 570 millió ember – használ mobiltelefont a 2000. év első felének végén – derül ki a Nihon Keidzai Simbun című japán gazdasági lap mobilkonszernek és kutatóintézetek körében elvégzett felméréséből. Csupán idén, az első hat hónapban 100 millióval nőtt a számuk. A mobiltelefonok élvonalbeli gyártója, a finn Nokia azt jósolja, 2002 végére több mint 1 milliárdra nő a mobilosok száma. Az 570 millióból 330 millióan az európai GSM-rendszert használják – ez önmagában több mint 60 százalék –, 60 millióan a japán CDMA-t, 48 millióan pedig az Észak-Amerikában elterjedt TDMA-t. Japán az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb mobilpiaca. A mobiltelefonok száma meghaladta a 60 milliót, tehát majdnem minden második japán lakosnak van készüléke. A múlt évhez képest 19,2 százalékkal emelkedett a mobilkészülékek eladása, ami főleg az internetcsatlakozással és más fejlett funkciókkal kiegészített telefonoknak köszönhető. Az Egyesült Államokban durván minden harmadik ember rendelkezik mobiltelefonnal, és egy idén, az első félévben készült felmérés szerint az értékesített telefonok 48 százaléka már internet-hozzáféréssel is rendelkezik. Nem csoda, hogy ekkora a vásárlási kedv, hiszen az USA-ban a készülékárak alacsonyak, és a WAP-os telefonok csak egyharmaddal kerülnek többe egyszerűbb társaiknál. Magyarországon száz lakosra több mint 21 mobil-előfizető jut, és számuk havonta átlagosan közel 100 ezerrel nő – áll a Hírközlési Főfelügyelet legfrissebb, június végi jelentésében. Ez az adat pedig azt mutatja, hogy a rádiótelefont használók száma az országban elérte a 2,2 milliót. A piaci részesedés az aktív előfizetők számának az arányában: Westel Mobil 55,91, Pannon GSM 39,54, Vodafone 4,55 százalék.

A világon mindenhol nehézségekkel jár az új kommunikációs alkalmazások bevezetése. Az alábbi válogatás eredetileg a Wall Street Journalban jelent meg, mi a világhálón bukkantunk rá, egyébként pedig e-mailekben küldik egymásnak azok, akik úgy érzik, hogy végre vannak olyanok is, akik még nálunk is kevésbé értenek a modern technikához. Egy kis önbizalom szerzésére, irodai szobák falára kiváló olvasmány.

 

A WAP-os mobil internet csak rövid átmenet – tartják némelyek – a teljes értékű „hordozható” internet megvalósulásáig. Mások szerint a WAP rohamos elterjedését ma még az infrastruktúra hiányosságai gátolják, de lassan és biztosan egyre népszerűbb lesz, és ez Magyarországon is versenyre készteti a telefontársaságokat e tartalomszolgáltatás terén.