Havi alapon 1,3 százalékos volt az ágazat visszaesése, ami év/év indexre lefordítva mindösszesen 2,1 százalékos növekményt jelent. A mai kiskereskedelmi adat az ipari teljesítménnyel együtt a gazdaságról alkotott összképet mindenképpen negatív irányba befolyásolja, hiszen úgy tűnik, hogy a jó rajt a második negyedévben csak egy egyszeri megugrás volt, és mindkét fontos szegmensben már májusra megérkezett a negatív korrekció.

Az Erste elemzése szerint kisebb negatív meglepetést okozott, hogy havi szinten lefelé korrigált az adat: az áprilisi 2 százalékos bővülést 1,3 százalékos visszaesés követte. Így az éves növekedés is a vártnál nagyobb lassulást mutatott. Összességében éves alapon 2,1 százalékkal nőtt májusban a kiskereskedelmi forgalom volumene az áprilisi 4,9 százalék után. A májusi növekedést főleg a nem-élelmiszer típusú boltok forgalma segítette.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint kimúlt az árrésstop hatás a kiskereskedelmi forgalomból. Ahogyan az várható volt, a lakosság kereslete az áprilisi alig mérhető meglódulás után visszatért az év/év 3 százalékalatti tartományba, oda, ahol februárban és márciusban a felívelő infláció, és az ezt fogyasztói elbizonytalanodást erősítő kormányzati beavatkozáshatására került. Az áprilisi felfutás rövid életűnek bizonyult, mert az árrésstopos termékek fogyasztása árrugalmatlan, ezen kívül nem tárolhatók sokáig, így a nagybevásárlásokat szükségszerűen a kereslet visszafogása követi. Ezen az sem segített, hogy a kormány az utolsó percig lebegtette az eredetileg tervezett május végi kivezetés lehetőséget, azaz a „vásároljunk be még egyszer utoljára olcsón” érzés sem működött.