2010. június 13-án, mindössze két héttel a soros elnöki tisztség átvétele előtt tartják Belgiumban a parlamenti választásokat. Az ország ezzel 180 éves történelmének egyik döntő pillanatához érkezik. A belga kormány áprilisban omlott össze, miután a vallon és flamand pártok nem tudtak megegyezni a Brüsszel körüli választókerületek határainak kérdésében. Belgiumot jelenleg ügyvivő kormány vezeti, azonban Olivier Chastel szerint a belga soros elnökség nem válik a belpolitikai csatározások áldozatává.

Chastel elképzelhetőnek tartja, hogy az elnökség ideje alatt új kormány alakul, ám ez valószínűleg nem egy-két héttel a választásokat követően várható. A Reformista Mozgalom politikusa úgy nyilatkozott, előreláthatólag néhány hónapos egyeztetési folyamat előzi majd meg a kormány megalakulását, mivel Flamand nyomásra hosszú távú államreformok megkezdése várható.

Az elnökség programja

Chastel szerint a júniusi választások kevéssé befolyásolják az elnökségi programot, mert a gyakorlati kérdésekben - mint a menetrend és a szervezés - már megegyeztek. "Mikor a belga kormány felajánlotta lemondását, félelmeink támadtak az elnökségi felkészüléssel kapcsolatban" - mondta az államtitkár. "Gyorsan rájöttünk azonban, <...> hogy jól haladunk az előkészületekkel" és az ügyvivő kormánynak "nem kell alapvető változtatásokat eszközölnie a programban" - tette hozzá Chastel.

Az államtitkár úgy véli, számos politikai erővel egyeztettek az elnökségi program kialakítása során, így nem vetne jó fényt az új kabinetre, ha gyökeres változtatásokat kívánna végrehajtani. "Belgiumban egy uniós elnökségi program elfogadása majdnem olyan, mintha egy nemzeti politikai programot fogadnának el" - mondta Chastel, utalva ezzel a kompromisszum kialakításának nehézségeire. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a programot június 16-án, éppen a választások után fogadják majd el, így valamennyi pártnak "el kell azt fogadnia."

A hátsó ülésen

A stílust illetően, állítása szerint Belgium szakítani fog a jelenlegi gyakorlattal, mely a Lisszaboni Szerződés decemberi életbe lépése óta tart. A Szerződés két magas rangú pozíciót hozott létre: az EU külügyi főképviselőjének, valamint az állam- és kormányfők csúcstalálkozójának, az Európai Tanács állandó elnökének posztját. Chastel elmondta, ez a stílusváltás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a belga elnökség átengedi az elsőbbséget Catherine Ashtonnak, az EU külügyi főképviselőjének, valamint Herman Van Rompuyak, az EU állandó elnökének.

„Mindketten teljes felelősséget vállalnak majd működési területükön" - mondta Chastel, majd hozzátette:,„a belga elnökség nem félre áll, hanem a „Lisszaboni Szerződést, az egész Lisszaboni Szerződést és csak a Lisszaboni Szerződést" alkalmazza.

Az euró reformja

A specifikus reformokról, például az euró sorsáról, Chastel úgy nyilatkozott, hogy Belgium „szeretne jelentős fejlődést látni az elnökségünk alatt" ezen a területen, de szerinte tanácsos „szerénynek maradni" a politikai lendületet illetően. „Egy elnökség egyszerre nagyon hosszú és nagyon rövid is egyben. Szóval úgy vélem, az elmúlt hónapokban mind a huszonhét megértette, hogy eurózóna irányításának evolúciója elkerülhetetlen; a gazdaságainknak sokkal szorosabban kell együttműködniük egymással".

A teljes interjút itt olvasható.