10 pont alá csökkent az Intrum fizetőképességi index az idei első negyedévben, amellyel a magyar háztartások pénzügyi stabilitása a 2023-as Covid utáni szintre esett vissza. Az Intrum és a GKI közös mutatószámának 4 százalékos csökkenése mögött jelentős havi mozgások állnak, amelyek nem csak a hazai gazdaság, hanem a világgazdaság helyzetének hektikusságát is pontosan tükrözik.

Hazánk gazdaságának teljesítménye tavaly év végén 0,5 százalékkal nőtt, és az idei évre vonatkozó várakozások sem haladják meg a 2 százalékot. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország fél éven át tartó zsugorodás után ugyan kikerült a recesszióból, azonban messze lehet még a jelentős növekedéstől. Az enyhe fellendülésért is kizárólag a szolgáltatási szektor a felelős, minden más ágazat továbbra is gyengélkedik. A jelentősebb bővülést számos tényező nehezíti: a magyar gazdaság egyoldalúsága mellett kedvezőtlen geopolitikai folyamatok is zajlanak.

Globális folyamatok nehezítik Magyarország és az EU helyzetét

Európa számára gazdasági szempontból elsősorban az orosz-ukrán háború hatása jelentős: a magasabb energiaárak, a szankciók és a fegyverkezési kényszer jelentősen visszafogja a növekedési előrejelezéseket. A legkedvezőbb kilátások szerint egy időszakos, bizonyos területeket érintő tűzszünetet egy teljes frontra kiterjedő, hosszútávú béke követhet. Ebben az esetben a szankciók fokozatos kivezetésével az EU erősíthetné a saját, ezen belül is leginkább Közép-Kelet-Európa gazdasági növekedését. Egyelőre azonban nincs egyetértés a béke feltételeiről.