Válság idején is maradjunk közös nevezőn

HR-szempontból a legfontosabb tennivaló válság idején a munkaerő megfelelő kihasználása és az őszinte kommunikáció. Különösen fontos, hogy leépítés esetén is megmaradjon az őszinte kommunikáció, és az elbocsátott ne büntetésként élje meg a döntést.

 

Bizonytalanság minden fronton
A bizonytalan gazdasági környezetben a munkavállalók többsége meglehetősen pesszimistán látja a közeljövőt. A Világgazdaság–Hewitt legfrissebb Legjobb Munkahely Felmérése szerint közel minden második munkavállaló úgy gondolja, hogy a magyar gazdaság idén biztosan nem kezd el kilábalni a válságból, és csupán 15 százalékuk bizakodó. A felmérést kitöltő majd 30 ezer dolgozó jövőképe akkor sem sokkal derűsebb, ha saját, illetve családja anyagi biztonságáról kell nyilatkozni, alig több mint minden harmadik bizakodó, minden nyolcadik pedig határozottan tart a jövőtől. E kérdésben jelentős a különbség a nemek között. Míg csupán minden harmadik megkérdezett nő érzi úgy, hogy meg tudja teremteni hozzátartozói anyagi biztonságát, a férfiak magabiztosabbak: 43 százalékuk egyértelműen képesnek érzi magát családja anyagi biztonságának garantálására. Némileg kedvezőbb a kép, amikor a dolgozók vállalatuk válságkezelő intézkedéseit ítélik meg. A menedzserek náluk is optimistábbak: a középvezetők közel kétharmada, a felsővezetők több mint háromnegyede hisz abban, hogy vállalata sikeresen megküzd a gondokkal. A topmenedzserek közül majdnem minden második számol jelentős leépítésekkel a következő három évben. Ami a források csökkenését illeti: 2008-ban a vállalatvezetők 45 százaléka számított erre 3 éves időtávon, most már 71 százalék. A fizetésemelési kereteket illetően némileg bizakodók a vállalatok – a 2010-re tervezett béremelések kismértékben meghaladják a 2009-ben ténylegesen megvalósultat –, az első félévére vonatkozóan megmaradnak a költségtudatos intézkedések, például a cégek több mint 60 százaléka továbbra is létszámstopot tart életben, és közel 40 százalékuk tervezi a javadalmazási stratégia átalakítását.

Nincs érdemi változás 2008-hoz képest az átlagos munkáltatók esetében a HR öt legfontosabbként kezelt területén a Világgazdaság-Hewitt legfrissebb -2009-es - Legjobb Munkahely Felmérésének eredményei szerint. A felsővezetők - válság ide vagy oda - továbbra is a tehetségek megszerzését és megtartását értékelik a legfontosabbnak, ezt követi az alkalmazottak motiválása és elkötelezettségük megtartása. Az egyetlen eltérés a tekintetben van, hogy míg 2008-ban a karrierépítési rendszer volt a vállalatok fókuszában, addig tavaly a motiváló, ösztönző rendszerek kialakítása került előtérbe. Érdekes, hogy ehhez képest nem növekedett számottevően a teljesítménymenedzsment fejlesztése iránti igény.

Újra fontos

Az idei HR Barométer szerint pozitívum, hogy a vállalatok növekedési terveiben ismét kiemelt helyet kapnak a humántőke-fejlesztési intézkedések - beleértve új szakértői pozíciók létrehozását -, valamint a HR üzleti szempontból való jobb kihasználása és ennek mérése is. Ugyanakkor megmaradtak a termelékenység elégtelenségével, a munkaerő megfelelőségével és az emberierőforrás-politikák következetes megvalósításával kapcsolatos aggályok. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vezető HR-szakemberek 2010-et az átmenet évének látják, amikor a cégek versenyképességük javítására törekszenek, és felkészülnek a válság utáni helyzetre, ezért igyekeznek egyensúlyt kialakítani a védekező jellegű és a növekedést segítő lépések között. Előbbiekhez sorolhatók a termelést, a munkaerőhöz kapcsolódó költségeket és a kapacitást csökkentő intézkedések, míg utóbbiakra példa a termelékenység növelése, a tehetség- és vezetőfejlesztés javítása és az összeolvadási, illetve felvásárlási lehetőségek folyamatos keresése - nyilatkozta Leonardo Sforza, a Hewitt Associates európai ügyekért felelős vezető tanácsadója, kutatási vezetője.

A vállalatok érdeke 2009-ben egyértelműen az volt, hogy a válságkezelési stratégiát hozzáértő munkavállalók hajtsák végre a lehető leghatékonyabban. Az a dolgozó azonban, aki elsősorban családja fenntartása miatt aggódik, nem feltétlenül képes a munkájában maradéktalanul teljesíteni.

Növekvő félelem

Az alkalmazottak elégedettsége a Hewitt-felmérés szerint néhány területen jelentősen változott, például az állásbiztonság megítélése terén. 2008-ban még a munkavállalók 51 százaléka jelentette ki magabiztosan, hogy nem tart állása elvesztésétől, rá egy évre már csak 45 százalékuk. Csökkent a munkaerő-piaci pozíció megítélésében tanúsított magabiztosság is, pedig ebben a kérdésben Magyarország a régió többi országához képest mindig élenjárt. Míg korábban a munkavállalók 68 százaléka úgy gondolta, hogy néhány hónap vagy akár pár hét alatt biztosan találna állást, 2009-ben már alig több mint a fele vélekedett ilyen optimistán. A megkérdezett dolgozók 17 százaléka egyértelműen tart attól, hogy elveszítheti munkáját, és ugyanennyien félnek az álláskereséstől, mert úgy érzik, nehezen találnának új munkahelyet.

A félelem növekedése Lipcsei András, az Interim Management Resourcing ügyvezető partnere szerint annyiban jogos, hogy a racionalizálási törekvések miatt sok cégtől most bocsátják el az úgynevezett „potyautasokat", azokat, akiknek a teljesítménye nem járult hozzá jelentős mértékben a termelékenységhez, de mivel kárt nem okoztak, mindeddig állományban maradtak. Bakos Réka, a Legjobb Munkahely Felmérés magyarországi vezetője a bizonytalanság miatt a megközelíthetőség és a kommunikáció javításának fontosságát hangsúlyozza a szervezetben: az alkalmazottak vezetőiktől várják az irány kijelölését és az ösztönzést. Az átláthatóság, a valódi párbeszéd és a kilátások ismertetése bizalmat kelt, és csökkenti a jövő miatti aggodalmat.

Úgy tűnik, a vállalatok felismerték, hogy bizonytalan helyzetben rendkívül fontos a munkavállalók tájékoztatása, a dolgozók kétharmada ugyanis úgy érzi, kérdéseivel, kétségeivel bátran fordulhat vezetőjéhez.

Az őszinte kommunikáció és a cég helyzetének feltárása az alkalmazottak előtt abban is segít, hogy megmaradjon a munkáltató és munkavállaló között a bizalom - magyarázza Lipcsei. Erre mindkét félnek nagy szüksége van, hogy elhihessék, ok nélkül nem hagyják cserben egymást. A szakember szerint tévedés, hogy a munkavállalók maguktól nem mozdulnak a válság idején. Éppen a biztonságra való törekvés miatt a bizonytalan - vagy a rossz kommunikáció miatt annak tűnő - cégből nehéz helyzetben is inkább kilép a munkavállaló.

Motiváció és szervezés

Különösen fontos, hogy leépítés esetén is megmaradjon az őszinte kommunikáció, és az elbocsátott ne büntetésként élje meg a döntést. A személyeskedő konfliktusokat a vállalkozásról kifelé sugárzott kép érdekében is jobb elkerülni, a rossz hír később megnehezítheti a jó szakemberek megszerzését, tehát árt a cégnek.


Sokan nem tudják, hogyan kellene viselkedni adott helyzetben

Lipcsei szerint azzal, hogy a válság hatására minden cég kénytelen volt feltárni meglévő tartalékait, végső soron még növekedhet is a termelékenység és a kapacitáskihasználtság a recesszió alatt. A legfontosabb - válságtól függetlenül - a megfelelő munkaszervezés, hogy a szükségesnél se több, se kevesebb alkalmazott ne legyen a szervezetben. Ugyanakkor a pozíciók esetleges összevonása hosszú távon jót is tehet az egyéni karriereknek, hiszen a munkavállaló új területeken kap lehetőséget a bizonyításra.

A kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a dolgozók egyre bizonytalanabbá válhatnak, így elsősorban saját jövőjük biztosítása válik fontossá számukra, a vállalat sikeressége kevésbé. Az egyéni célok előtérbe helyezése, a lazuló kötődés csökkenő elkötelezettséghez vezet, s a munkavállalók már nem feltétlenül lesznek hajlandók extra erőfeszítéseket tenni a cég sikere érdekében. A csökkent munkakedv és lelkesedés pedig egyáltalán nem az, amire egy gazdasági szervezetnek ilyen kritikus időszakban szüksége lenne - magyarázza Bakos Réka.

A megfelelő karrierlehetőségek biztosítása, a tudat, hogy a vállalatnál annak alapján ismerik el, fizetik meg, és léptetik elő a munkatársakat, hogy mennyire járulnak hozzá a cég eredményeihez, a válság ellenére még mindig a legfontosabb motiváló tényezők közé tartoznak, így növelhetik a teljesítményt. Nincs változás a felsővezetők kiemelt szerepében sem: ha egy vállalatnál a dolgozók úgy érzik, hogy a vezetés a cég legértékesebb erőforrásaként bánik velük, az jelentősen növelni tudja a szervezet iránti elkötelezettségüket.

Időszakos vezető
A válság kedvez az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének. Ebbe a kategóriába tartozik az interim menedzsment is. Az interim menedzser egy feladat elvégzésére szerződik, munkájáért szerződésben rögzített napidíjat kap. Nem válik a cég alkalmazottjává, éppen a szükséges napig áll rendelkezésre, nem kell járulékokat fizetni utána, és mivel saját eszközeit használja, így ez sem növeli a cég költségeit. Nem a cég, hanem a feladat iránt elkötelezett, de – mint azt Lipcsei András, az Interim Management Resourcing ügyvezető partnere mondja – mivel a hírnevéből él, nagyon is érdekelt a sikeres munkában. A piac nem fogadná be ezt a szolgáltatást, ha költségesebb lenne a hagyományos vezetői foglalkoztatásnál – hangsúlyozza Fekete István, az Interim.hu partnere. Ahogy a termékeknél is van exkluzív, felső- vagy középkategóriás, az egyes interim menedzsereknek is attól függ az áruk, hogy milyen komplexitású feladatokra vethetők be. Szó sincs azonban munkaerő-kölcsönzésről, sokkal inkább tapasztalt szakemberek segítségével történő feladatmegoldásról. Fekete István szerint az interim menedzsment terjedésének kedvez az üzleti világ változása is: egyre több cégnél csökkentik drasztikusan a vezetők számát, a feladatok azonban megmaradnak (még ha sokszor projektjellegűek is. Lipcsei András szerint a kkv-k számára is kedvező lehetőség ez akár egy új vezető megtalálásáig, akár időszakos feladatok – például egy új termék bevezetése – idejére. Tipikus az úgynevezett „gap management” is, amikor az interim menedzser egy meghatározott időre kieső munkatárs feladatait veszi át. Az ilyen munkakörben dolgozók általában túlképzettek a feladathoz, ez teszi lehetővé, hogy betanulási időszak nélkül teljes értékű munkát végezzenek. Úgy tűnik, munkavállalói oldalon is van igény az effajta foglalkoztatásra. Az interim menedzser maga dönt, mikor vállal új feladatot – tehát szabadságolhatja is magát –, emellett a mindig más cégnél végzett munka színesebb, és nagyobb gazdasági rálátást tesz lehetővé. Ahhoz, hogy valaki ebben találja meg önmagát, a céghez kötődés feltételezett biztonságának korlátját kell csupán felrúgnia.

Véleményvezér

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo