A rendszerváltás óta Magyarországon csaknem 400 vállalat növekedését, vagy piacra kerülését segítette elő a kockázati tőke iparág, összességében közel négymilliárd dollárt fektettek be a tőketársaságok ezen idő alatt. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) legfrissebb adatai szerint 2009-ben például 12 befektetési ügylet zajlott le, a befektetett tőke értéke pedig meghaladta az 211 millió eurót, amely 17,8 millió eurós átlagot jelent befektetésenként.
„Ezzel szemben az emberek többsége, mikor a kockázati és magántőkéről van szó, mint vállalatfinanszírozás, valamilyen bonyolult, összetett pénzügyi tételre gondol. Pedig a magántőke bevonással működő cégek, és ezek termékei megtalálhatóak szinte minden háztartásban. Talán kevesen tudják, de kockázati tőke áll például a Bonbonettit gyártó Bonbonetti Choco Kft., a ballonos ásványvizet forgalmazó Monti Víz, vagy éppen a Pizza Marzano étteremhálózat mögött." - mondta Oláh László, a HVCA elnöke.
Apple, Sun, MS, FedEx, Google...
A kockázati tőke nem csupán az élelmiszeriparban, vagy a gépgyártásban van jelen, de az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet játszott a ma már hétköznapinak számító félvezetők, személyi számítógépek, a biotechnológia vagy az internet kifejlesztésében is. A kockázati tőkések finanszírozták a többi között például az Apple Computer, a Microsoft, a Netscape, vagy a Sun Microsystems indulását, de kockázati tőke által emelkedhettek mostani magasságukba olyan cégek is, mint a FedEx, az Intel, a Starbucks, a Google, az eBay, vagy a Home Depot.
„Hogy mi lett volna ezekkel a cégekkel a kockázati tőke támogatása nélkül, persze utólag már nehéz megmondani, azonban a kockázati- és magántőke mögött felhalmozott több rétű szaktudás és kapcsolatrendszer nélkül, lehet, hogy nem emelkedtek volna ilyen magasra. Az iparág egy része ugyanis éppen az új, magas növekedési potenciállal rendelkező innovatív cégek értéknövelésére, termékeik, szolgáltatásuk piaci bevezetésének, nemzetközi piacra kerülés előmozdítására szakosodott,." - mondta Oláh László.
A kapcsolatrendeszeren is segíthetnek
A tőkebefektetők ugyanis jellemzően 3-5 éves periódusra szállnak be olyan cégekbe, amelyek tartós és magas növekedési potenciállal rendelkeznek, és a növekedéshez szükségük van külső finanszírozásra. Egy kockázati tőkealap-kezelő a vállalkozások számára azonban nem csak tőkét juttat, hanem azok fejlesztésével törekszik az átlagosnál nagyobb értéknövekedést elérni mind a vállalkozások számára, mind a maga befektetése szempontjából. Mindezt úgy éri el, hogy a kihelyezett tőke mellett stratégiai gondolkodásmódot, standardizált folyamatokat, kiterjedt kapcsolatrendszert, és megfelelően képzett menedzsmentet is hozhat a vállalkozásba. A befektetés ideje alatt pedig a megtermelt nyereséget visszaforgatja a társaságba, hiszen célja nem az osztalékfizetés, hanem a stabil fejlődés megteremtése, a cégérték növelése. Befektetése hozamát pedig a kiszálláskor realizálja.
Ahhoz viszont, hogy a kockázati tőke befektessen egy társaságba, nem elég a magas növekedési potenciál. A HVCA tapasztalatai szerint ugyanis a mai magyar kkv szektornak fejlesztenie kell a vállalatirányítást, hatékonyabbá kell tennie a költséggazdálkodást, valamint olyan hosszú távú stratégiai képet kell kialakítania magának, amivel meggyőzheti a kockázati tőkét arról, hogy az adott cégbe fektesse a tőkét.
Komolyabb szereppel
„A kockázati- és magántőke várhatóan minden eddiginél komolyabb szerepet kap majd az elkövetkezendő évek során, hiszen hatékonyan tud közreműködni egyrészt a kialakult pénzügyi válság kezelésében, másrészt, ezzel együtt a gazdasági élet fellendítésében. Reméljük, hogy a magyarországi kkv-k vezetőinek gondolkodásmódja is megváltozik, és a kockázati tőke segítségével ezek a cégek is elindulhatnak a fejlődés útján." - mondta Oláh László
