Tárgyalások lesznek, de Orbán szerint nem húsbavágóak

Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán
Fotó: MTI

Hónapokat csúszhat a megállapodás,
alapkamat-emelés várható

A jegybanktörvény pénteki elfogadása után a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi közgazdászai befektetők számára összeállított értékelésükben közölték: változatlanul azt várják, hogy Magyarország megállapodásra jut egy elővigyázatossági jellegű készenléti programról, azonban valószínűnek tartják azt is, hogy az egyezség megkötése 2012 második negyedéig késni fog. A ház szakértői szerint „több vitatott elem” is eredeti formájában maradt a jegybanktörvényben, és a „vitatott” törvények közé sorolják azt az egy hete lefpgadott elfogadott jogszabályt is, amely kétharmados többséghez köti az egykulcsos jövedelemadó módosítását. Az elemzők szerint folyamatosan erősödik az Orbán Viktor kormányfőre nehezedő nemzetközi nyomás, és egyre több külföldi hivatalos személyiség és intézmény ad hangot aggodalmának „a demokratikus fékek és ellensúlyok eltávolítása miatt”. A cég pénteki értékelése szerint az MNB-nek valószínűleg további kamatemeléseket kell végrehajtania a forint stabilizálása érdekében. A ház jelenleg fél százalékpontnyi emelést vár 2012 első negyedére, de erre a prognózisra is felfelé mutató kockázatok hatnak, ha a forint tovább gyengül. A „a jelenlegi környezetben” valószínűtlen, hogy a kamatemelések – hacsak nem „nagyon agresszív” mértékűek – önmagukban elégségesek lennének a forint tartós erősítéséhez. Az elemzők megállapítják: Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata arra vall, hogy a következő hónapokban „nehéz tárgyalások” várhatók az IMF-fel a jegybanktörvénnyel kapcsolatban.

A magyar delegáció kizárólag a tárgyaló felek között kívánja megvitatni és lefolytatni a hivatalos tárgyalások tartalmát érintő bármely álláspontot, közölte Fellegi Tamás, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter sajtóirodája, miután az MTI arról érdeklődött, mi a kormány álláspontja Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyar misszióvezetője Reutersnak adott nyilatkozatáról. Az iroda közlése szerint a tárca nélküli miniszter január első felében informális egyeztetéseket folytat Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap Magyarországért felelős szakembereivel, Christine Lagarde vezérigazgatóval és az igazgatóság más tagjaival.

IMF: csak készenléti hitelről tárgyalnak

A valutaalap szerdai nyilatkozata szerint nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e a hivatalos tárgyalások Magyarországgal a pénzügyi segítségről. (A tárgyalások december közepén szakadtak meg váratlanul.) A portfolio.hu szerint a Rosenberg által elmondottakból ezenkívül leginkább az lehet figyelmeztető üzenet, hogy a hitelprogramot előkészítő tárgyalások nem folytatódhatnak mindaddig, amíg a magyar kormány nem jelzi, hogy a leginkább szigorú gazdaságpolitikai felülvizsgálatot jelentő készenlétihitel-programot (SBA) szeretné igénybe venni. A delegációvezető azonban megjegyezte: „Mivel Magyarországnak nincs azonnali finanszírozási igénye, egy ilyen megállapodást lehet elővigyázatosságiként kezelni. A program előkészítő munkálatai azonban nem folytatódhatnak addig, amíg a kormány nem jelzi, hogy hajlandó SBA alapon tárgyalni. Ezért nem született döntés arról, hogy kezdődjenek-e, és ha igen, mikor, hivatalos tárgyalások az IMF által támogatott programról."

Rosenberg nyilatkozatát a forint árfolyama is megérezte

Christoph Rosenberg a Reutersnek nyilatkozva azt is hozzátette, hogy a kormánynak alapvető fontosságú kérdésekről kellene tárgyalnia, ha azt akarja, hogy egy IMF-programról folytatott megbeszéléseken haladást érjenek el.

Miniszteri sajtóiroda: a kormány kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra

A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter sajtóirodája hivatalos állásfoglalásában hangsúlyozta: az IMF és az Európai Bizottság (EB) által biztosítandó pénzügyi konstrukció formájáról, nagyságrendjéről és feltételeiről a hivatalos tárgyalási folyamat eredményeként születhet megegyezés. A magyar kormány korábban megfogalmazott álláspontja alapján kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, felajánlva az IMF és az EB szakértői számára a tartalmi egyeztetést az együttműködés elemeiről és a jövőbeni megállapodás pénzügyi, makrogazdasági és politikai vonzatairól.

Rosenberg a Reutersnak azt is elmondta, hogy pótlólagos aggodalmak merültek fel a magyar kormány által javasolt új törvényekkel kapcsolatban, ami a tárgyalások megszakadásához vezetett korábban decemberben. A delegációvezető szerint, ha a magyar kormány érdekelt abban, hogy folytatódjanak a megbeszélések, akkor ezt a hajlandóságát ki kellene mutatnia azzal, hogy olyan kérdésekről is tárgyal, amelyek fontosak a makrogazdasági stabilitás szempontjából. „Ebben, a tárgyalások részeként, benne foglaltatik a szoros konzultáció a javasolt jegybanktörvényről és a pénzügyi stabilitási törvényről" - idézte Rosenberget a Reuters.

Orbán Viktor december elején a közszolgálati rádióban
Fotó: MTI

Orbán: „egy jogi eljárás keretében megvívjuk"

Orbán Viktor miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott szokásos pénteki interjújában kijelentette: a magyar jogalkotásba senki sem szólhat bele, nincs olyan a világon, aki megmondhatná „a magyar nép választott képviselőinek, milyen jogszabályt alkothatnak, és milyet nem". Ha a magyar parlament olyan törvényt alkot, amely általa vállalt nemzetközi szerződésekbe ütközik, akkor az, akinek ez sérelmet okoz, felléphet a jogszabállyal szemben, de csak azután, hogy az megszületett. „A saját céljainkat kitűzzük, a saját céljainkat elérjük, és ha valaki jó tanácsokkal segít bennünket, azt megköszönjük, ha az utunktól el akar téríteni, akkor pedig udvariasan elhárítjuk" - mondta a miniszterelnök.

A Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: pontos tárgyalási menetrend még nincs, de a tervek szerint január elején megkezdődnek a megbeszélések, amelyek szerinte fontosak, de nem húsbavágóak. Ha az IMF „ad nekünk egy biztonsági hálót, akkor nagyobb önbizalommal, nagyobb biztonságérzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon", mivel a 2012-es magyar költségvetés egy figyelemre méltó alkotás. A kormányfő szerint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény rendkívül érzékeny jogszabály, ugyanis az európai közfelfogás szerint szinte szakrális függetlenségnek kell öveznie a jegybankot. Megjegyezte, hogy az új magyar jegybanktörvény javaslatához érkezett 15 brüsszeli észrevételből 13-at befogadtak. Kettő esetében maradt fenn véleménykülönbség, s ezt a különbséget ha kell, „egy jogi eljárás keretében megvívjuk". Szerinte a jogszabály rendben van, „a legjobb tudásuk szerint készítették el", a magyar gazdaság érdekét szolgálja, és javítja az MNB és a kormány közötti együttműködést.

A stabilitási törvényt december 23-án fogadta el a parlament, a jegybanktörvényről várhatóan ma szavaznak.

Figyelmeztetések és válaszok

December 8-án az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis cikket jelentetett meg a Heti Válaszban, amelyben azt írta: továbbra is aggódnak a sarkalatos törvények miatt, és arra inti a kormányt, hogy mielőtt az alaptörvény és a sarkalatos törvények hatályba lépnének, „jól fontolja meg intézkedéseit”.

December 12-én Viviane Reding alapvető jogi EU-biztos levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben több kérdést tett fel, és arra kérte a kormányt, hogy addig ne léptesse hatályba az aggályos intézkedéseket, amíg nem tudja tisztázni, hogy azok összhangban vannak-e az uniós előírásokkal. A biztos szerint a közelmúltbeli reformintézkedések súlyos aggodalmakra adnak okot.

December 15-ei – majd december 22-ei – közleményében az Európai Központi Bank (EKB) aggodalmának adott hangot a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét érintő törvénytervezetekkel kapcsolatban, és arra kérte a magyar hatóságokat, tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek, amely alól a nemzeti hatóságok rendkívüli sürgősség esetén sem mentesülnek.

December 15-én Olli Rehn pénzügyi biztos személyes döntése nyomán megszakadt a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Bizottság közötti konzultáció. Az EU a jegybank- és a stabilitásitörvény-javaslattal kapcsolatban emelt kifogást, és sérelmezte, hogy a magyar kormány nem tájékoztatta a küldöttséget arról, hogy továbbviszi a vitatott javaslatot.

December 19-én José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke személyes hangvételű levélben a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására szólította fel Orbán Viktort, érzékeltetve, hogy ez lehet a feltétele az IMF/EU-megállapodásnak.

December 23-án Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere írt levelet Orbán Viktornak, amelyben a magyar demokratikus intézményrendszer szisztematikus leépítésével kapcsolatban fejtette ki véleményét. A levél szövegét ma a Népszabadság közzétette.

Viviane Reding levelére válaszolva Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, igazságügyminiszter ismertette a kormány álláspontját, amely szerint a felvetett kérdésekre megnyugtató választ tud adni.

Barroso levelére Orbán Viktor – mint azt egy karácsony előtti interjújában kifejtette – „udvarias, de elutasító” választ adott. Ennek értelmében nincs mód a halasztásra a két indítvánnyal kapcsolatban, mert a január 1-jétől hatályos új alkotmányos rendnek fontos építőköve mind a stabilitási, mind pedig a jegybanktörvény. Szerinte egyik előterjesztés sem tartalmaz olyat, amit az Európai Bizottság elnökének jogában, módjában állna kifogásolni.

Hillary Clinton levelére a miniszterelnök szóvivőjének közlése szerint „a miniszterelnök természetesen a szokásos rendnek megfelelően válaszolni fog”.