A kisebb hazai cégek többsége felesleges pénzkidobásnak tartja a különböző biztosításokat, ezért csak a lehető legszükségesebb módozatokra költ. Pedig a kínálat is mind jobban igazodik az igényeikhez.
Egyre megfizethetőbb
Nem is a megkötött biztosítások száma csekély, inkább az összeg és a fedezet marad el a kívánatostól, így könnyen előfordulhat, hogy a havonta rendszeresen fizetett díj ellenére egy káresemény bekövetkeztekor a tényleges veszteség és a kártérítés összege között hatalmas lesz a különbség. A felelősségbiztosítások terén a helyzet siralmas, és az ingatlanbiztosítások is évek óta elmaradnak az elvárható szinttől.
A biztosítást úgy kellene felfogni, mondja Skonda Mária, a Victoria Volksbanken Biztosítótársaságok vezérigazgatója, mint a bankhitelt: itt a biztosítás havi díja a saját erő - és saját erő nélkül egyetlen bank sem ad pénzt, különösen a válság óta nem -, amelyet még a rendkívül árérzékeny szektor képviselőinek is muszáj lenne kigazdálkodniuk.
Pedig a fokozódó verseny hatására nem csak a gépjármű- és lakásbiztosítások díjai zuhantak. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által először 2008-ban elvégzett példaszámítás idei megismétlése alapján egy átlagos kisvállalkozás ma 20-40 százalékkal alacsonyabb díj mellett fedezheti alapvető kockázatait, mint akkor. (Az inflációs hatásokat is figyelembe véve a díjcsökkenés reálértéken 32-48 százalék közötti sávban mozog.) Számos biztosító kínál kedvezőbb vállalati vagyon- és felelősségbiztosításokat akár a néhány alkalmazottat foglalkoztató kkv-knak is.
- A spórolási kényszer ellenére ma minden korábbinál nagyobb a lehetőség arra, hogy a vállalkozások ne a fedezetük kárára csökkentsék biztosítási költségeiket. A legolcsóbb elérhető módozatok ára 21, míg a legmagasabb díjak mértéke közel 40 százalékkal csökkent. Az árkülönbség a legalacsonyabb és legmagasabb díjak között 6 millió forintról 3,2 millióra zsugorodott - hangsúlyozta Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.
Nagy a szórás
A májusban elvégzett felmérés szerint azonban az azonos szolgáltatást nyújtó ajánlatok között még mindig több mint kétszeres a díjkülönbség. Természetes, hogy a legkisebb cégnek is van könyvelője, biztosítási szakértőhöz azonban kevesen fordulnak. Holott a különböző ajánlatok versenyeztetésével és a független szakemberek segítségével évente milliós nagyságrendű megtakarítást lehet elérni. Az is elképzelhető, hogy ma ugyanaz a fedezet harmadával kisebb díjösszeg mellett is elérhető, mint néhány évvel ezelőtt, illetve, hogy a korábban drágának tűnő konstrukció ma már belefér a büdzsébe. A több éve kötött biztosítások aktualizálása azonban nem csak a kedvezőbb díjak miatt fontos. A piaci körülmények változása és a cég fejlődése előbb-utóbb önmagában is alulbiztosításhoz vezet.
Egy átlagos, néhány főt foglalkoztató termelő kisvállalkozás biztonságos működéséhez elengedhetetlen a vagyon-, a géptörés-, az üzemszünet-, az általános és az üzemi baleseti felelősségbiztosítás, a termék- és szolgáltatás-felelősségbiztosítás és a munkavállalókra kötött balesetbiztosítás, esetleg valamilyen jogvédelmi konstrukció. Ha a cég beruházást is tervez, nem árt építés- és szerelésbiztosítást is kötnie. A biztosítók általában időszaki díjat határoznak meg: a kockázatviselés a beruházás kezdetétől indul, és beletartozik a szavatosság, valamint a próbaüzem időszaka is.
A körbetartozások és a cégbedőlések növekedésével egyre fontosabb a behajthatatlan kinnlevőségek biztosítási fedeztetése. A casco után az áruhitel-biztosítás díja zuhant a legnagyobb arányban az FBAMSZ kimutatása szerint 2008 és 2011 között. Ma 390-705 ezer forint közötti éves díjért vállalják a biztosítók 20 millió forint limitig a kifizetetlen számlák teljesítését önrész mellett. A szakértők közreműködése nemcsak a konstrukció kiválasztásakor lehet hasznos, a kárügyintézés kapcsán is pénzt hozhat a közreműködésük.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szerint a hazai piacon közel tíz biztosító kínál teljes körű kkv-biztosítást. Elérhető az „all risk" csomag is, amely lényegében mindenfajta felmerülő kockázatot lefed.
Mégis pénzkérdés
Mindezek ellenére a kkv-szektor szereplői alulbiztosítottnak számítanak. A BellResearch áprilisban bemutatott kutatása szerint csupán 58 százalékuknak van legalább egy céges biztosítása.
Az árbevétel, a gazdasági helyzet, a regionális elhelyezkedés, a tulajdonosi kör és a cég életkora jellemzően meghatározza a biztosítási kultúrát. Általában az induló, valamint a legnagyobb hagyományokkal bíró cégek azok, amelyek megfelelő módon kötnek biztosítást. Ezek mellett többnyire a külföldi tulajdonú, nyugat-magyarországi, jó helyzetben levő társaságoknak van biztosításuk. Amíg a 0-20 millió forint közötti bevételt elérők körében minden második cég biztosítás nélkül üzemel, a 700 millió és egymilliárd forint közötti árbevételű vállalatoknak a 90 százaléka biztosított. A felmérés szerint a kkv-k 68 százalékának van valamilyen vagyonbiztosítása, és minden második vállalkozó kötött felelősségbiztosítást. Üzemszünet-biztosítása csak minden huszonötödik, alkalmazotti életbiztosítása pedig csupán minden tizedik cégnek van. Pedig három olyan életbiztosítási módozat létezik, amelyek díját a munkáltatók ma is korlátlan összegig adómentesen fizethetik az alkalmazottak számára. Olyannyira, hogy egyes biztosítási szakemberek véleménye szerint a közép- és felsővezetők esetében a kockázati életbiztosítás komoly vetélytársa lehetne az önkéntes nyugdíjpénztárakba fizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulásnak is.
A vállalkozói felelősségbiztosításnál megfigyelhető, hogy a bevétellel együtt nő a penetráció, de még évi 700 millió és egymilliárd forint közötti árbevétel esetében is csak a cégek háromnegyede kötött ilyet.
Szemléleti probléma
Pedig minél kisebb és kevésbé tőkeerős egy vállalkozás, annál kevésbé tud reagálni váratlan helyzetre. A korábban kínkeservesen megszerzett piacai áldozatává válhatnak egy hosszabb üzemszünetnek, de akár egy természeti katasztrófa vagy - szélsőséges esetben - egy ügyfél kártérítési igénye is bedöntheti. A BellResearch felmérése szerint a cégek általában azért nem kötnek felelősségbiztosítást, mert nem is ismerik, hogy milyen károk veszélyeztetik a tevékenységüket, illetve nem számítanak arra, hogy ezek bekövetkeznének. A bizalomhiány - „úgysem fizet a biztosító" - is fontos visszatartó erő, és azt is többen mondták, hogy ha gond lesz, vállalják a felelősséget - mutatott rá az IIR Magyarország által rendezett konferencián Rózsa Eszter, a kutatócég képviselője.
