A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó társaság tájékoztatása szerint a kazán, valamint a túlhevítő rendszerek megépítésével és nyomáspróbájával a napokban lezárult a kivitelezés látványosabb része. A munkálatok a kazánt kiszolgáló technológiai berendezések létesítésével, azaz az égéshez szükséges levegőt biztosító légcsatorna-, füstgázkezelő-, salakkezelő, a tápvíz-ellátó rendszer, s a kazán körüli járószintek építésével folytatódik.

A bálatároló kivitelezése ennél is előrébb tart: az 5.600 négyzetméteres csarnok készültségi foka mintegy 80 százalékos. Állnak az építmény falai, elkészült a teteje, az ipari padlóburkolata, s megkezdődött a szalmabálákat kezelő logisztikai rendszer daru és szállítópályáinak szerelése is. A tervek szerint az új blokk próbaüzeme jövő nyáron kezdődik, és legkorábban október végétől, legkésőbb decembertől termel kapcsolt hő és villamos energiát.

Kizárólag biomasszából

A Pannonpower Holding Zrt. október 12-én közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén üzembe helyezik a pécsi hőerőmű új biomassza blokkját. A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A berendezés évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.

A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt. Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.