Június 15-én a Pannon GSM elindította 3G-s tesztszolgáltatását, melynek keretén belül Budapest forgalmasabb területein minden előfizető használhatja a legújabb, harmadik generációs mobiltechnológiát. Videotelefonálás, mobil internet és munkavégzés akár a vízparton. Ez már a jelen.

Napjainkban nemcsak az Európai Unió elektronikus kormányzati politikájában zajlik paradigmatikus változás. Magyarországon is - bár a 2003 decemberében elfogadott, az ország fejlődési irányát kijelölő Magyar Információs Társadalom Stratégia céljainak megfogalmazását nagy tettek nem követték - gyökeres fordulatnak nézünk elébe az e-kormányzat terén. Szükség is van rá: jelenleg a világ országai között e téren nem vagyunk az első száz között.

Ez év szeptembere óta a társaságok elektronikus úton is intézhetik cégügyeiket. A november elsejétől hatályos közigazgatási eljárási törvény alapján azonban többek között az adó bevallásához, a személyi igazolvány, az útlevél kiváltásához, a lakcímváltozás bejelentéséhez sem kell már a személyes jelenlét. Ám az elektronikus kommunikáció önmagában nem biztonságos, így szükség van az elektronikus aláírásra.

A 2002-2006-os időszakra szóló e-kormányzati stratégia időszaka lassan a végéhez közeledik. Az eredményekről és kihívásokról Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az Elektronikuskormányzat-központ vezetőjét kérdeztük.

A világháló felfedezésének lehetőségét kínálná mindenkinek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország programja, ahogyan indításakor a tárca vezetője fogalmazott: a cél mind többeket bekapcsolni a "21. század közkútjába". A 2003 végén indult program nem kevesebbet tűzött maga elé, mint hogy Magyarország valamennyi településén legyen közösségi szélessávú internet.

Miként befolyásolja az e-közigazgatás fejlesztése a gazdasági versenyképességet? Mit vár a társadalom, az üzleti szféra a közigazgatástól? Milyen kihívásokkal, problémákkal szembesül a közigazgatás, ha meg akar felelni e várakozásoknak? Egyáltalán, megtérülnek-e az e-közigazgatási beruházások?

Az internet sok mindenre jó, de talán az átlagember számára az a legnagyobb hozama, hogy az ügyes-bajos hivatali ügyintézést kényelmes, otthoni programmá változtatja az e-kormányzat intézményrendszere. Az unió soros brit elnöksége féléves programjának egyik lényeges pontja az e-ügyintézés elősegítése. Jóllehet a régi tagállamok egyáltalán nem állnak rosszul e téren, a korábbi lendületes fejlődés visszaesett.

Kisbérnek van esélye arra, hogy "Macondóból", ahol évszázadokig nem történik semmi, csak ismétli magát az élet, e-kisváros legyen. A fejlődés tempóját csak az lassítja, hogy a változás meglévő munkahelyeket veszélyeztet.

Bár a törvényi szabályozás szeptember eleje óta hatályos, a technikai háttér is évek óta adott, s a cégek költséget és időt takaríthatnak meg, az elmúlt két hónapban senki sem élt az elektronikus cégeljárás lehetőségeivel.

Bár eddig többé-kevésbé zökkenőmentes volt a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz érkező pályázatok elbírálása, a pénzek folyósítása és kifizetése, a jövőben várhatóan sokszorosára nő a projektek száma és ezzel párhuzamosan a hivatalra háruló adminisztratív munka. Dr. Heil Péter elnökhelyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy milyen elektronikus fejlesztések zajlanak annak érdekében, hogy a jövőben minél gyorsabban és hatékonyabban használhassuk fel az uniós forrásokat.

Foglalkoztatottsági, termelési és fogyasztási szerkezetét tekintve Magyarország az ezredforduló óta információs társadalomnak tekinthető, ám minden összehasonlító vizsgálat szerint éppen leszakad az Európai Unió alsóházán belül, folyamatos a térvesztése még az új tagállamokkal szemben is. Az alapmutatókban - internet- és számítógép-használat, elektronikus szolgáltatások igénybevétele, információs írástudás, élethosszig tartó tanulás, idegennyelv-tudás, a kutatás-fejlesztés aránya és teljesítménye - rendre a sereghajtók között szerepelünk, az ország periferizálódik az információstársadalom-térképen.

Az előző ciklusban viszonylag jelentős mennyiségű uniós forrás érkezett Magyarországra, mégsem idézett elő éles változásokat, nem alakított át intenzíven társadalmi folyamatokat. Most a kormányzat az új irányítási struktúra bevezetésével szeretné elérni, hogy a megvalósuló fejlesztések tényleg új pályára állítsák a hazai gazdaságot. Dr. Baja Ferencet, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület államreformprogramért felelős tagját az új intézményrendszerről és a közszolgáltatások területén tervezett fejlesztésekről kérdeztük.

A fejlett információs, illetve tudásalapú társadalom kiépítése érdekében immár ötödik alkalommal rendezte meg 2006. november 9-10-én a Piac és Profit az "E-Magyarország, e-kormányzat" című konferenciát.

Magyarországon sokáig csak egy szűk kört érintette a dokumentumok elektronikus hitelesítése: nagyvállalatok és kormányzati szervek használták, mert könnyen ellenőrizhető és költségtakarékos. 2008 júniusától azonban törvény teszi kötelezővé a cégbírósági ügyintézés elektronikus formáját, így idén közjegyzők és ügyvédek százai tértek át az új eljárásra. Ha majd az e-szignót használók ügyfelei is úgy érzik, hogy nem érdemes kimaradniuk mindebből, az talán kritikus tömeget jelenthet. Egyelőre azonban a lakosság elektronikus aláírás iránti vonzalma nem nő.

ÉVES JELENTÉS 2007 Készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja a BellResearch szakmai partnersége mellett: Molnár Szilárd kutatásvezető, Borovitz Tamás, Csótó Mihály, Nyáry Mihály, Rab Árpád, Székely Levente

Korszerű közigazgatás a területfejlesztés jegyében, az e-kormányzat és problémái, e-Magyarország, vagyis a hazai fejlett információs gazdaság és társadalom megteremtése, az ehhez szükséges és rendelkezésre álló fejlesztési források és az e téren kialakult uniós gyakorlat - mindez témája volt az E-Magyarország, e-kormányzat 2007 című konferenciának, amelyet november 15-16-án, ezúttal is Siófokon, immár hatodik alkalommal rendezett meg a Piac és Profit. A rendezvényen - amelyet viták, fórumok, dialógusok színesítettek - ismét találkozhattak egymással és ütköztethették véleményüket a kormányzat és az üzleti szféra képviselői, önkormányzati, térségi szakemberek, szakmai szövetségek és kamarák az együttműködés erősítése, a közös cél, a közös jövő érdekében.

A közszolgáltatók, az állam vagy a vállalatok között nagyon kevés olyan interakció létezik, amely elektronikus úton ne lenne megvalósítható. A skandináv országokban például a közszolgáltatások közel nyolcvan százaléka elektronikusan zajlik, míg Magyarországon körülbelül húsz ügyet intézhetünk ily módon. Ez a szám azonban önmagában még nem sokat mond, hiszen az e-kormányzati fejlesztéseknek számos hozadéka lehet az állampolgárok és a vállalkozások számára akkor is, ha a szolgáltatások kifelé továbbra is a hagyományos módon jelennek meg.

A hazai e-kormányzat fejlődése nem a rendelkezésre álló technológián múlik, hiszen a magyarországi megoldásszállítók közül többnek is vanbak jelentős nemzetközi tapasztalatai e-téren. Az állam és az állampolgárok életét is kényelmesebbé és olcsóbbá tevő elektronikus szolgáltatások lehetőségének teljes körű kiaknázásától azonban még messze vagyunk. Az okokról Sőrés Tamást, a Microsoft közigazgatás üzletágfelelősét kérdeztük.

Új rovatot indítunk útjára, mely a divatos Corporate Social Responsibility, rövidítve: CSR, magyar szóhasználatban társadalmi felelősségvállalás címet viseli. Rovatunk és rovattámogatónk célja, hogy a már elterjedt fogalom mögött levő valódi tartalmat minél többen ismerjék meg. Szeretnénk, ha Magyarországon minél több cég, legyen az kicsi vagy nagy méretű, szívből, elkötelezettségből, belülről fakadó késztetésből vállalná fel a felelősséget szűkebb és tágabb környezetének a jólléte iránt.

Hazánkban még mindig nem eléggé egyértelmű a gazdasági szereplők többsége számára, hogy gyakorlati tevékenységük milyen összefüggésben van a föld élhetőségének megtartásával. Sokat kell beszélnünk tehát arról, összehangolható-e és hogyan a fenntartható fejlődés elmélete a vállalatok gyakorlati működésével. Akkor is, ha ez már nem szabad, hogy kérdés legyen. A cselekvések időszakában vagyunk.

Az érintettek szempontjait figyelembe vevő üzletvezetési filozófia szerint a vállalatoknak nem kizárólagos célja a tulajdonosi haszonmaximálás. A természeti környezet, a fogyasztók, a munkavállalók és a helyi közösségek érdeke, érintettsége olyan mértékű a modern szervezetekkel kapcsolatban, amelynek megfelelni mára nem csak morális kötelezettség. Az alternatív kapitalistáknak nevezett cégek pár évtizede ennek a szemléletnek, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának úttörőiként lettek sikeresek. Az elmúlt években ellentmondásos hírek érkeztek róluk.

A Holcim svájci központú, nemzetközi cég, a világ egyik vezető cementgyártója. Üzleti stratégiájának szerves része a társadalmi felelősségvállalás, így a gazdasági eredmények mellett, munkatársaira, közösségi kapcsolataira, alvállalkozóira, sőt még az otthonra vágyókra is nagy figyelmet fordít. Ez irányú munkájáról pedig számot ad az évente megjelenő Fenntarthatósági Jelentésében. A társadalmi felelősségvállalás alatt sokan sajnos még mindig a szponzorációt értik, a Holcimnál azonban ez a tevékenység jelenti a legkisebb részt.

A CSR a - közhiedelemmel ellentétben - arról szól, hogy mit tehet egy vállalkozás, és nem pedig arról, hogy mit kell tennie. Vagyis a CSR jelenleg semmilyen szinten nem szabályozott az Európai Unióban, és nem kötelező, "csupán" egy ajánlási rendszer. A CSR-ajánlások elfogadása azonban valamennyi vállalat számára hasznos lehet, de a kis- és középvállalkozások sok esetben még a nagyvállalatoknál ügyesebben, kreatívabban is képesek kihasználni a belőle származó piaci lehetőségeket, előnyöket.

Végre valami, amire nem kellett (nagyon) sokat várni, hogy a fejlett országokból meghonosodjon Magyarországon. 2006-ban már egyre több szervezet hívta fel a figyelmet rá, egyre több kisebb vállalkozás követi a nagyvállalatok és a multik példáját, hogy megmutassa, a maga működésén kívül is érez felelősséget környezete és a társadalom iránt. Cikkünkben csokorba szedtük az elmúlt néhány hónap hazai CSR-megnyilvánulásait.

Nyugat-Európában, különösen Angliában a vállalatok szinte versenybe kezdtek a társadalmi felelősségvállalás gyakorlásában és annak megjelenítésében. Etikus termékekkel, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével egészségre, környezetre figyeléssel versengenek egymással. A jövő marketingeszközévé válik az etikus üzleti magatartásmód?

A Pannon Példakép Alapítvány idén másodszor adta át a több száz jelölt közül a kuratórium által kiválasztott három legkiválóbbnak a Példakép Díjakat s a velük járó egy-egy millió forintot. A díjazottak: Fabényi Réka, a Csalogány utcai speciális iskola zenepedagógusa, Palkovics Rozália, a Salva Vita Alapítvány programvezetője és Pénzes Ottó, a Mátészalkai Művészetbarát Egyesület titkára.

Az AEGON Magyarország Zrt. immáron tizenöt éve támogatja a hazai kulturális életet. Ennek legfrissebb eredménye, hogy a cég vezetői úgy határoztak: jelentős összegű kortárs művészeti díjat alapítanak, amellyel elsősorban a hazai művészeti élet kiválóságait szeretnék elismerni. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi teljesítményéért. Az AEGON Művészeti Díjat első alkalommal Spiró György vehette át Fogság című művéért dr. Kepecs Gábortól, a díj alapítójától.

A pénzpiacokon ma már jól megfigyelhető trend, hogy a befektetők megnézik, milyen vállalatok részvényeibe teszik a pénzüket, foglalkoztatja őket, hogy azt milyen formában, milyen célra fordítják, és mennyire kezelik társadalmi-környezeti körültekintéssel. Egy másik irány szerint a befektetők, pénzügyi alapok egyenesen keresik a fenntartható fejlődés elveit követő projekteket, fejlesztéseket, s azokra jó szívvel csoportosítanak át pénzeket.

A budapesti augusztus 20-ai tűzijáték alatt bekövetkezett katasztrófa, öt ember halála, több száz sebesült szenvedései, a természet súlyos megrongálódása talán sokunkat ráébreszt arra, hogy azonnal foglalkoznunk kell, mégpedig kormányzati szinten a klímaváltozás hatásaira való felkészüléssel. Lapunk júliusi számában interjút készítettünk Láng István professzorral, a VAHAVA-program vezetőjével. Legfontosabb mondanivalója az volt, hogy sürgetően nemzeti éghajlat-változási stratégiára van szükség. Nem elég az egyre növekvő számban és egyre erősebb intenzitással ránk törő katasztrófákat elhárítani. Fel kell készülni hosszú távon egy más életfeltételű létezésre mindannyiunknak. A cikkben igyekszünk összefoglalni a VAHAVA-projekt javaslatait az ezzel kapcsolatos tennivalókról. A projektből csak idézeteket veszünk ki, számos más területet érintő megállapítását e kereteken belül nem tudjuk közreadni.

Van arra példa, hogy egy veszélyes üzemnek számító munkahelyen jól érezzék magukat a munkatársak, és 250 dolgozó közül évente csupán 6-7 százalék hagyja el a azt - nagyrészt nem más állás, hanem a nyugdíj miatt. A gázokat és gázkeverékeket gyártó Messer Hungarogáz minden dolgozója vallja, hogy nitrogénnel és oxigénnel az élet minden területén környezetbarát, egészséges megoldások születhetnek. Az üzem szomszédságában lakóparkok épülnek, és a város külterületéről gyakran látogatnak állatok a cég hathektáros újpesti telephelyére, ami tökéletesen jellemzi a békés és csendes környezetet.

Mai rohanó világunkban nagy szükség van arra, hogy legyenek olyan felelős szereplők, akik időről időre átgondoltan, a tényleges igényekre választ adva segítik egy-egy közösség életét. Az Ernst & Young vezetősége szerint egy olyan multinacionális vállalat számára, amelynek elegendő emberi és pénzügyi forrás áll rendelkezésére ahhoz, hogy javítson a társadalom helyzetén, ez nemcsak lehetőség, de egyben kötelesség is.

Utópia vagy reális lehetőség, amit kínál az emberiség számára László Ervin. Szerinte ugyanis két út áll előttünk. Az egyik út felvázolásával az összeomlás forgatókönyvét adja közre Káoszpont című, nemrég megjelent könyvében. A másik út is választható szerinte: az áttörés. Az áttörés forgatókönyvét olvasva merül fel minden olvasóban: képes lesz-e az emberiség áttérni egy másik gondolkodásra, meghaladni reflexeit, önzőségét, fogyasztási szokásait, s felelős gondolkodással megváltoztatni a katasztrófa forgatókönyvét? Az emberiség jövője szempontjából most ez a legfontosabb kérdés.

Két és fél millió magyar ivóvize közegészségügyi szempontból nem hagy kívánnivalót maga után, ám egy-egy minőségi paramétert tekintve nem felel meg az EU-s elvárásoknak. Közel egymillióan vannak, akik pedig bár megtehetnék, nem kötik be a csatornahálózatba ingatlanjukat. Az idei év célja, hogy Magyarország megismerje az Európai Unió által előírt, a "természeteshez közeli" vízminőség eléréséhez szükséges feladatokat. Az Új Magyarország fejlesztési terv is kiemelten kezeli a környezetvédelmet, ám vizeink minőségének javítása elsősorban környezettudatos állampolgárok és vállalkozások tevékenységén múlik.

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának egyik sarkalatos pontja, hogy hogyan ismerik fel, és kezelik a környezetükben levő érintett csoportok igényeit, érdekeit, miként javítják az érintett csoportokkal való viszonyukat, és járulnak hozzá az őket érintő társadalmi problémák közös megoldásához. Ideális esetben az érintettekkel folytatott párbeszéd eredményeképpen létrejön egy dinamikus egyensúly köztük és az érintett csoportok között, miután kölcsönösen felismerik egymás céljait, érdekeit, és megkeresik a konfliktusmegoldás, az együttműködés, a partnerség és a közös fejlődés lehetőségeit. Cikkünkben bemutatjuk a társadalmi párbeszéd folyamatát és azt, hogy Magyarországon ez hogyan jelenik meg.

A fenntartható fejlődésről és az üzleti etikáról beszélgetett az Üzleti Etikai Díj átadása előtt Láng István akadémikus, a VAHAVA projekt vezetője, Demcsák Mária, a Piac és Profit magazin főszerkesztője és Mosonyi György, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Ruzsa Ágota, a SOL Intézet igazgatója vezette a dialógust.

Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható fejlődés megvalósításának támogatása, ami egyaránt jelenti a gazdaság fejlesztését, a környezet fokozott védelmét és a társadalmi értékek megbecsülését. Ez alapján kiemelt szerep jut a természeti erőforrások megőrzésének, a nyersanyagok hatékony felhasználásnak és a keletkező hulladékmennyiség csökkentésének. Következésképpen a megújuló energiaforrások arányának növelése és az újrahasznosítás gyakorlata minden gazdasági és társadalmi szereplő alapvető feladatai közé tartozik.

A társadalmi felelősségvállalást mint egy cég működésének fontos elvét a külföldi tulajdonú hazai vállalatok vezették be a honi közgondolkodásba, nem véletlenül: az anyacégek országaiban e magatartásnak már jó ideje kötelező erejű szabályai is vannak. A most 25. születésnapját ünneplő sikeres magyar vállalkozás, az Erős Kft. társadalmi felelősségvállalása azonban nem üzleti szabályzatok és előírások következménye. Nem új keletű magatartása a cégnek, nem a divatból fakad, hanem a tulajdonosok sokéves gyakorlatából, üzleti és emberi moráljából táplálkozik.

2006-ban Magyarország legjobb munkahelye a kis és középvállalati kategóriában a 109 főt foglalkoztató, idén mindössze 5-7 százalékos fluktuációt regisztráló Mapei Kft. lett a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. a legjobb munkahelyet kereső felmérésének az eredménye alapján.

Egyre több szó esik a CSR-ről, vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról, de arról már kevesebb, hogy az egyes országok és benne maguk az érintettek és a civil szereplők általában hogyan kezelik a kérdést. Egy cég CSR-attitűdje ugyanakkor nagyban függ attól, hogy egy adott országban milyen a kérdés támogatottsága, intézményesülése, szabályozottsága, hogyan viszonyulnak a civil szervezetek a vállalatokhoz, és egyáltalán: hogyan élnek, gondolkodnak az országban az emberek.

Az étteremkalauzáról és útvonaltervezőjéről is híres francia abroncsgyártó, a Michelin tíz éve van jelen Magyarországon. A világ egyik vezető márkájaként ismert világcég az elmúlt években társadalmi felelősségvállalásban is az élen járt. Játszóterek és iskolák, balesetmentes közlekedés, a gyermekek védelme és a kisvállalkozások támogatása is az a terület, ahol megmutatatta, hogy egy felelős vállalkozás nem működhet anélkül, hogy segítse szűkebb és tágabb környezetét egyaránt.

"Cégek a fenntartható világért 2007" címmel folytatta tavaly megkezdett konferenciasorozatát a Piac és Profit üzleti magazin. "Folytatjuk, mert folytatnunk kell. Tavaly ugyanitt még arról beszélgettünk, hogyan alakulhat át az emberek gondolkodásmódja egy globális szemléletben, a Föld és az ember organikus együttélésének a szükségét felismerve, hogy Földünk élhető maradjon nem csak a most élők számára. Ma már a sürgős cselekvésről kell beszélnünk. A klímaváltozás ugyanis már a Föld összes lakója számára tettekkel bizonyította egyértelműen: nagyon nagy a baj. Talán sokkal gyorsabban, drasztikusabban romlanak a folyamatok, mint amit lineáris előrejelzéseink mutatnak" - mondta bevezető beszédében Demcsák Mária, a magazin főszerkesztője.

Két hónappal ezelőtt, magazinunk áprilisi számában (18. oldal) már írtunk a svájci eredetű, közel egy évszázados történetet maga mögött tudó Holcim, a világ egyik vezető cement-, kavics- és betongyártója társadalmi szerepvállalásának filozófiájáról. Az azóta eltelt időszak sem zajlott esemény nélkül a vállalat életében: átadták a Holcim Hungária Otthon Alapítvány idei díjait, térségfejlesztési konferenciát szerveztek Nyergesújfalun, és konferenciát tartottak a fenntartható építészet bemutatása céljából.

A Budapest Bank - A GE Money Bank tagja a fenntartható fejlődés érdekében, tevékenységét a gazdaság, a társadalom és a környezet érdekeit szem előtt tartva végzi. Felismerte, hogy a szemléletváltás szükségessége és a pozitív példa nagy hatással van mindannyiunk környezetére, így amellett, hogy számos magyarországi alapítvány létrehozásában és támogatásában működik közre, munkatársai segítségével előremutató munkát végez a rászorultak érdekében.

Éppen hogy megszáradt a tinta környezetvédelmi és vízügyi miniszteri kinevezésén, Fodor Gábor a németországi szemétügy és a Rába-szennyezés azonnali, sürgős megoldásán túl társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiát. A politikus miniszter elkötelezettsége a jövőnket egyértelműen befolyásoló klímaváltozási stratégia elfogadtatásában, majd a cselekvésben reményt adhat arra, hogy kormányzati szinten is elindul, mégpedig időben a felkészülés.

Megelőzés, mérséklés, felkészülés. Ezek a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia vissza-visszatérő kulcsszavai. A dokumentum mindjárt a bevezetőben leszögezi: "A globális éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint a változás várható hatásaira való hazai felkészülés, megelőzés, a várható károk csökkentése a társadalom kiemelt jelentőségű közös érdeke és feladata. Az éghajlatnak az emberiség által előidézett megváltozása napjaink egyik legjelentősebb globális kihívásává vált. Mind a gazdasági és politikai döntéshozók körében, mind a környezetért aggódó közvélemény számára egyre nyilvánvalóbb, hogy - az átlaghőmérséklet emelkedésével, a természeti katasztrófákkal, aszállyal és árvizekkel járó - éghajlatváltozás a minket körülvevő természetet, társadalmunkat és a nemzetgazdaságokat fenyegető súlyos veszély. Ezért minél inkább erősíteni kell mind a döntéshozókban, mind társadalom valamennyi rétegében, hogy jelentős lépéseket kell tenni ellene."

A svájci eredetű, közel egy évszázados múltra visszatekintő Holcim a világ vezető cement-, kavics- és betongyártó vállalatainak egyike. Az építőanyag-világpiac egyik legerősebb szereplőjeként számon tartott cég életében a társadalmi felelősségvállalás komoly, sokéves múltra visszatekintő, tudatos alapelvekre épülő folyamat, amelynek lényegi eleme az előrelátás.

A Fővárosi Csatornázási Művek szennyvíz-elvezetési alapfeladatával a főváros épített környezetét, a szennyvíztisztítással pedig tágabb környezetét, az élő vizet védi. Mára viszont levegőtisztaság-védelemmel, hulladékgazdálkodással, sőt bioenergia előállításával is foglalkozik.

Ma a légi közlekedéshez azon túl, hogy mindenki elismeri kényelmét és gyorsaságát, számos előítélet is társul: luxus, hangos és környezetkárosító. Pedig kevés olyan iparág van a világon, amely ilyen gyorsan és ilyen hatékonyan reagált volna a klímaváltozás problémájára, holott a légi közlekedés a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának mindössze két százalékát adja. Ebből az európai fuvarozókra alig fél százalék jut.