Az üzleti szférán belül a kereskedelem kivételével minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben romlottak a várakozások. Az ipari bizalmi index az augusztusi esés után csak kissé csökkent tovább. Az elmúlt időszak termelésének és a rendelésállományoknak – köztük az exportrendeléseknek – a megítélése javult, a termelési kilátásoké és a készleteké viszont romlott. Az építőipari bizalmi index értéke május és augusztus között alig változott, szeptemberben viszont határozottan csökkent.
A GKI-konjunktúraindex is azt támasztja alá, hogy túlzóak a kormány gazdasági várakozásai.
Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése alig módosult, a rendelésállományok megítélése viszont jelentősen romlott. Szeptemberben leginkább a szolgáltatói bizalmi index értéke esett, kedvezőtlenebb lett az elmúlt időszaki és várható forgalom, valamint az általános üzletmenet megítélése is. Ezzel szemben a kereskedelmi bizalmi index kéthavi enyhe mérséklődést követően kissé emelkedett. Az eladási pozíció megítélése - csökkenőnek érzett készletszint mellett - némileg javult, a rendelések várható alakulásával kapcsolatban azonban tovább nőtt a pesszimizmus.
A foglalkoztatási szándék az iparban valamelyest kevésbé volt gyenge, mint augusztusban, az építőiparban nem változott, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél viszont romlott. A lakosság munkanélküliségtől való félelme azonban kissé csökkent. Az inflációs várakozások az iparban és a szolgáltató szférában nem változtak, az építőiparban az árcsökkenést, a kereskedelemben az áremelést tervezők aránya emelkedett. Ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban egy hajszálnyit javult, az építőiparban és a szolgáltatók körében kissé, a kereskedelemben viszont nagyon jelentősen romlott. A fogyasztók véleménye valamivel kedvezőbb lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index szeptemberben az augusztusi enyhe csökkenés után annál valamivel erősebben emelkedett, s megközelítette idei (áprilisi) csúcspontját. Ez azonban így is nagyon nagy pesszimizmust tükröz. A fogyasztók saját pénzügyi helyzetük és megtakarítási képességük következő egy évét kissé kedvezőbbnek látták, mint augusztusban, és nagyobb lehetőséget láttak a tartós fogyasztási cikkek vásárlására is.
