Az Egyesült Államok hat hellyel hátrébb csúszva a 34. helyre került, és a Demokrácia-indexben mért pontszáma minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedt.

Nyolc évnyi folyamatos hanyatlás után 2025-ben kismértékben javultak a globális demokrácia-mutatók, ám ez a szerény előrelépés jelentős, országonként eltérő változásokat takar.

Az Economist Intelligence Unit Demokrácia-indexe 167 országot és területet értékel a választások, a kormányzati működés, a politikai részvétel, a politikai kultúra és a polgári szabadságjogok alapján. A legfrissebb eredmények rávilágítanak arra, hol erősödnek a demokratikus intézmények, és hol maradnak továbbra is nyomás alatt.

A rangsor élén az északi országok állnak: Norvégia, Dánia, Finnország, Svédország és Izland mind a világ hat legjobban teljesítő demokráciája közé tartozik. Új-Zéland globális szinten a második helyet foglalja el, míg Kanada és Luxemburg teszi teljessé az első tizes listát. Magyarország az 55. helyet szerezte meg és hibás demokrácia jelzőt kapott.

A skála másik végén Afganisztán áll, mindössze 0,25 ponttal a 10-ből. Összességében az országok és területek csupán 15,6 százaléka minősül teljes értékű demokráciának, miközben 36,5 százalékuk autoriter rendszernek számít.

A globális átlag kismértékben, 5,17-ről 5,19-re emelkedett. A Freedom House azonban már a huszadik egymást követő évben regisztrálta a globális szabadság szintjének csökkenését, ami rávilágít a polgári szabadságjogokat fenyegető folyamatos veszélyekre.