Gyenge növekedés, inflációs kockázatok
Az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok közül a növekedési számok továbbra is erős érvként szolgálhatnak a lazább monetáris kondíciókra, az inflációs folyamatok azonban óvatosságra inthetnek. A rövidtávon tovább emelkedő infláció, a felfele mutató inflációs kockázatok és a tény, hogy az MNB középtávú célja nagy valószínűséggel nem csak idén, de jövőre sem teljesül a további kamatcsökkentés ellen szól.
A piaci folyamatok sem mutatnak egyértelműen a lazítás irányába, annak ellenére sem, hogy az augusztusi ülés óta CDS felárunk csökkent. A forint árfolyama az elmúlt egy hónapban 2,5%-ot gyengült, ami nagyobb mértékű, mint a régiós devizák leértékelődése, és a CDS felár csökkenésének mértéke is elmarad a régiós átlagtól. Az állampapír piacon a görbe középső és hosszú részén a hozamok egy hónap alatt 6-25 bázisponttal kerültek lejjebb, az elmúlt napokat azonban már itt is a hozamok lassú felfele araszolása jellemezte.
A csökkentés és a szinten tartás is indokolható lenne
A CIB elemzői szerint augusztushoz képest fundamentális változások nem következtek be sem a makrogazdasági, sem a piaci helyzetben, így a Tanács akár a szinten tartást, akár a csökkentést tudja indokolni. A szakemberek szerint nem árt ugyanakkor az óvatosság: bár rövid távon drasztikus negatív korrekcióra nem számítanak a globális piacokon, a hangulat fokozatosan romolhat, ami nyilvánvalóan a forint eszközök kockázati megítélésére is hatással lesz (különösen IMF védőháló hiányában.)
Így mindent összevetve reális döntés lehet a Monetáris Tanácstól a kivárás, de fontos hangsúlyozni, hogy az augusztusi kamatdöntés ismeretében egyáltalán nem lenne meglepő, ha újabb negyed százalékos lazítás lenne a végeredmény. Év végére továbbra is 6,5, míg 2013 végére 6 százalékos irányadó rátát prognosztizálnak a CIB elemzői.
Több fontos adat is kijön a héten
A megjelenő makrogazdasági adatoknak –az előző időszakhoz hasonlóan- nem lesz komoly hatása a piaci hangulatra. A kiskereskedelmi forgalom és a munkaerő piaci számok várhatóan továbbra sem utalnak fordulatra a fogyasztásban, a folyó fizetési mérlegben a piac növekvő többletre számít a második negyedévben.
Európában az előzetes szeptemberi inflációs adatok a pénzromlási ütem mérséklődését jelezhetik, míg az Ifo indexben stagnálást vár a piac. A brüsszeli gazdasági hangulat index értéke emelkedhetett szeptemberben, az alapvető kép azonban nem változik: az EKB intézkedései a hangulatra pozitívan hatottak, a reálgazdaság azonban továbbra is szenved, a harmadik negyedév gyorsuló ütemű visszaesést hoz a GDP-ben.
Az Egyesült Államokban is több fontos makrogazdasági adat napvilágot lát, az ingatlanpiaci számok a szektor stabilizálódását jelezhetik, de a befektetők a pénteki jövedelmi és fogyasztási adatokra is figyelnek majd, csakúgy, mint a megrendelés állomány számokra. Utóbbi esetben az előző havi jelentős emelkedést követően korrekció várható.
Október elején lesz mozgás Európában
Jövő héten nem várható olyan fontos esemény, hír, amely drasztikusan megváltoztatná a piaci hangulatot. Európában október elején gyorsulhatnak fel az események, ekkor születhet döntés a görög mentőcsomagról, és az EU-csúcsra, illetve az IMF közgyűlésének időpontjára az is kiderülhet, hogy Spanyolország kéri-e az EKB támogatását.
Az elmúlt hetek jegybanki stimulusainak pozitív hatása –igaz egyre gyengülő mértékben- kitarthat, de a figyelem középpontjába fokozatosan visszakerülhetnek a globális növekedési kilátások, illetve az európai kockázati tényezők. Ennek nyomán drasztikus negatív korrekcióra nem számítanak a CIB elemzői, de a hangulat álláspontjuk szerint bizonytalanabbá válhat. A kockázatos eszközosztályokban és piacokon oldalazó mozgás, kisebb- nagyobb visszacsúszás várható.