Lejárat előtti pénzhez jutás, vagy legalább hároméves megtakarítási szándék esetén kedvezőbb megtakarítási lehetőséget nyújt az állampapír a bankbetétnél, rövidebb időtávok esetében – főleg friss forrás bevonásánál – túlnyomórészt a banki lekötés számít racionálisan jobb döntésnek – derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből. A lakosság állampapír-állománya lendületesen nő, ami még agresszívebb betétikamat-versenyre késztetheti a jövőben a bankokat.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Egy éven belüli időtávon, új forrás lekötésénél jóval kedvezőbb befektetést kínálnak a bankbetétek az állampapírnál, míg hároméves időtávon, vagy a feltételmentes betétekhez viszonyítva utóbbi számít racionálisan jobb döntésnek. A Bankmonitor.hu elemzői az elérhető hozamok/kamatok, a biztonság, valamint a rugalmasság kritériumai szerint hasonlították össze a két befektetési formát. Az összehasonlítás már csak azért is időszerű, mert az idei első fél évben 245 milliárd forinttal, 51 százalékkal nőtt a lakosság által tartott állampapír-állomány, miközben a bankbetétek állománya május-júniusban 60 milliárd forinttal csökkent.
Hozamok és költségek
Harc a megtakarításokért
Az állam az év elején indított erőteljes versenyt a lakossági megtakarításaiért, a cél, hogy e befektetői kör részaránya a jelenlegi két-háromszorosára emelve ismét közelítse a 2004-ben tapasztalt 10 százalék körüli szintet. A piaci szereplők egy része aggályosnak tartja az állami szándékot: mondván a közvetlen lakossági értékesítés drága, s forrást von el a bankoktól, rontva ezzel amúgy sem erős hitelezési képességüket. A befektetői szempontok alapján ugyanakkor tény, hogy az állami versenyképes alternatívát kínál nem csak a háztartások, hanem a vállalkozások szabad forrásainak elhelyezésére is, miként arról a Piac&Profit korábbi cikke részletesen beszámolt.
A bankbetét és az állampapír alapú befektetéseknél a kamatszázalékok mellett más feltételeket is figyelembe kell venni. Míg az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) vezetett állampapíroknál nem merül fel semmilyen pluszköltség, addig a bankbetéteknél érdemes számolni a betéthez szükséges bankszámla költségeivel is.
„A három legfontosabb időtáv, amelyen a két befektetési lehetőséget vizsgálni érdemes, az a hat hónap, az egy év, valamint a három év, hiszen a lakossági állampapírok növekménye több mint 86 százalékban ezeken a futamidőkön történt” – mondja Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu szakértője. Ha valaki állampapírt vásárol, az esetek többségében már meglévő, lejáró megtakarításából, vagy újonnan keletkezett jövedelem szolgál forrásként, ezért a jobb összehasonlíthatóság kedvéért a bankbetéteknél a feltételmentes konstrukciók mellett a friss forrás bevonását igénylő, de egyéb feltételeket nem támasztó konstrukciókat is vizsgálta az összehasonlítás.
A legjobb ajánlatok
Az összes ilyen költséget figyelembe véve Bonda Balázs szerint a jelenleg elérhető legjobb, új forrásos bankbetét hat hónapra 9,10, egy évre 8,80 százalék kamatot ajánl, míg hároméves időszakra nincsen új forráshoz kötött bankbetéti ajánlat. A feltételmentes bankbetéteknél a – költségek levonása utáni - legjobb ajánlat 6 hónapra 7,11, egy évre 6,98 százalék, míg három évre 6,56 százalék.
A bankbetéti ajánlatokkal szemben a Fél éves Kincstárjegy 6,75 százalékot ajánl, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy 7,25 százalékot, míg a Prémium Magyar Államkötvény 9,5 százalékot. „Megállapítható tehát, hogy hároméves futamidőn kedvezőbb befektetési lehetőséget kínál az állampapír, ám megjegyzendő, hogy a Prémium Magyar Államkötvény esetében kérdéses a 9,5 százalék a teljes futamidőn, hiszen az államkötvény kamata az inflációs ráta értékéhez igazodik. Egyéves időtávon belül a friss forrást igénylő bankbetétek kedvezőbb befektetést jelentenek az állampapírnál, 6 hónapon belül pedig a feltételmentes lekötések is racionálisabb választást jelentenek a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően” – magyarázza a szakértő.
Kockázatok, rugalmasság
A kamat, illetve hozamajánlatot követő fontos döntési szempont – a befektetés biztonsága – tekintetében nincsen alapvető különbség az állampapírok és a bankbetétek között 100 ezer euró, azaz körülbelül 28,5 millió forintig. Eddig az összegig ugyanis állami garancia védi a betétesek pénzét az összes bankbetétre és a felhalmozott kamatra banki fizetésképtelenség esetén. Az állampapírokra pedig a nevüknél fogva korlátlan állami garancia vonatkozik.
Az állampapír mindent visz
Az idei év első hét hónapjában átlagosan havi 35 milliárd forinttal, összesen 245 milliárd forinttal nőtt a lakosság által tartott állampapír állomány. Az 51 százalékos bővüléssel a teljes lakossági kézben lévő állampapír-állomány 718 milliárd forint volt 2012. július végén.
Ezzel szemben a lekötött betétek értéke az MNB kimutatásai szerint 5680 milliárd forintot tettek ki, azaz közel nyolcszoros volumenről beszélhetünk. „Bár az teljesen nyilvánvaló, hogy az állampapírok állománya rövid távon nem tud túlsúlyba kerülni a betétekkel szemben, a tendencia azonban erősen aggasztó lehet a bankok számára” – véli Bonda Balázs. Emlékeztettet arra, hogy miután a végtörlesztés 200-250 milliárd forintnyi betétállományt szüntetett meg, az állampapírok reklámkampányának is köszönhetően május és július között további 60 milliárd forinttal esett vissza a lekötött betétek állománya, miközben a magánszemélyek által tartott állampapír-állomány folyamatos növekedést mutat. „Tekintettel arra, hogy a külföldi tulajdonban lévő hazai kereskedelmi bankok anyabanki finanszírozási forrásra nem, vagy csak marginális mértékben támaszkodhatnak az elmúlt években bekövetkezett változások után, az állampapírok kiszorító hatása hosszú távon akár agresszív kamatversenyhez is vezethet a bankok oldalán, aminek az eredménye a jelenleg is agresszív, 3-5 százalékos reálkamat-tartalom további bővülése lehet” - mondja a Bankmonitor.hu szakértője.
Ami a harmadik fő szempontot, a rugalmasságot illeti, az állampapírnak a konstrukciójából adódó kétségtelen előnye a bankbetéttel szemben, hogy amennyiben futamidő lejárta előtt szükség van a befektetett pénzre, úgy mérsékelt kamatveszteséggel értékesíteni lehet a papírokat. A bankbetétek esetében ezzel szemben ma még a teljes kamatveszteség a jellemző. A rugalmasabb banki konstrukciók, ahol mérsékelt a kamatveszteség a betét feltörésénél, meglehetősen ritkák még a piacon, és nem is tartoznak a legkedvezőbb ajánlatok közé.
„Fentiek alapján összefoglalóan megállapítható, hogy lejárat előtti pénzhez jutás, vagy hároméves megtakarítási szándék esetén nyújt racionálisan jobb alternatívát az állampapír a bankbetétnél. Érdekesség azonban, hogy az elmúlt fél évben bekövetkezett mintegy 245 milliárd forintnyi lakossági állampapírállomány-növekedésnek csupán töredéke, 14 százaléka jelentkezett a 3 éves időtávon; miközben a 6 és a 12 hónapos időtáv, ahol a bankok friss forrásos lekötés esetén jobb ajánlattal rendelkeznek, 73 százalékos súlyt képvisel” – hívja fel a figyelmet Bonda Balázs. Meglátása szerint ezért az állampapírok népszerűségének hirtelen növekedése mögött elsősorban a terméket kísérő erős marketingkampány állhat.
