Az anyagi veszteséget lebontva egyéni szintre, a felhasználóknak átlagosan 197 dollár közvetlen anyagi veszteséget jelent az online bűnözés, ami egy átlagos négytagú magyar család havi élelmiszer fogyasztásának felel meg! Az elmúlt 12 hónapban világszerte 556 millió felnőtt volt online áldozat, ami több, mint ez Európai Unió teljes lakossága. Ez az adat azt jelenti, hogy az internetező felnőttek közül 46 százalék esett kiberbűnözők csapdájába az elmúlt évben, hasonlóan a 2011-es adatokhoz (45 százalék).
Változóban a kiberbűnözés
Az idei felmérés a kiberbűnözés új formáinak elterjedésére hívta fel a figyelmet, mint például a közösségi oldalak és mobil eszközök támadása – ez annak a jele, hogy a bűnözők egyre jobban összpontosítanak ezekre a népszerű platformokra. Az internetező felnőttek egyötöde (21 százalék) a közösségi oldalakon vagy a mobilokon került kapcsolatba kiberbűnözéssel, és ami még érdekesebb, hogy a közösségi oldalak felhasználói közül 39 százalék vált áldozattá, különösen:
- A közösségi oldalak felhasználóinak 15 százaléka jelentette, hogy valaki feltörte a profiljukat és az ő nevükben használta az oldalt.
- Tízből egy felhasználó vallotta be, hogy dőlt már be közösségi hálózatokon terjedő átveréseknek, hamis linkeknek.
- Míg 75 százalék tisztában van azzal, hogy a kiberbűnözők a közösségi hálózatok felé fordultak, kevesebb, mint felük (44 százalék) használ olyan biztonsági megoldást, amely védi őket a közösségi oldalakon felbukkanó fenyegetések ellen, és csak 49 százalék használja az adatvédelmi beállításokat, hogy beállítsa, ki láthatja a megosztott információit.
- A mobiltelefon-felhasználók közel egyharmada (31 százalék) kapott szöveges üzeneteket ismeretlen számokról, amelyek arra kérték, hogy kattintson egy linkre, vagy tárcsázzon egy ismeretlen számot egy hangposta üzenet eléréséhez.
Nem sokat teszünk a védelemért
A 2012-es Norton Kiberbűnözési Tanulmány arra is rámutatott, hogy a legtöbb internetfelhasználó csupán alapvető lépéseket tesz saját maga és személyes információi védelméért – például kitörli a gyanús emaileket és óvatosan bánik a személyes adataival az interneten. Azonban más elővigyázatossági intézkedések elmaradnak: 40 százalékuk nem használ bonyolult jelszavakat vagy nem változtatja őket rendszeresen, és több, mint harmaduk nem ellenőrzi a böngésző címsorában a lakat szimbólumot, mielőtt olyan érzékeny információkat ad meg az oldalon, mint például a banki adatok.
Ezen túlmenően az idei jelentés azt mutatja, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kiberbűnözés leggyakoribb formái hogyan fejlődtek az évek során, így egyre nehezebbé válik számukra a rosszindulatú programok, például vírusok számítógépekre gyakorolt hatásainak felismerése. Sőt, a felnőttek 40 százaléka nem tudja, hogy a kártevő diszkrét módon is tud működni, megnehezítve a gép fertőzöttségének felismerését, és több, mint felük (55 százalék) nem biztos benne, hogy számítógépük jelenleg biztonságos-e és vírusmentes.
„A rosszindulatú programok és vírusok régen nyilvánvaló pusztítást végeztek a számítógépeken, lefagyott vagy összeomlott a rendszer, figyelmeztetve az embert a fertőzésre. Azonban a kiberbűnözők módszerei sokat fejlődtek: az a céljuk, hogy minél tovább észrevétlenek maradjanak. Az idei eredmények szerint az internetfelhasználók csaknem fele úgy véli, hogy amíg számítógépe nem omlik össze vagy hibásodik meg, nem lehet 100 százalékig biztos abban, hogy áldozatul esett egy támadásnak” – tette hozzá Rakoncza Zsolt.
