Egy 2022-es jelentés szerint 24 milliárd felhasználónév és jelszó kombináció kering a kiberbűnözői piacon.

Annak ellenére, hogy a netező magyarok 30 százaléka aggódik egy esetleges hackertámadás miatt, a jelszavaikra már kevésbé figyelnek. 56 százalék sok helyre ugyanazzal a jelszóval lép be és mindössze 11 százalék használ valamilyen jelszómenedzselőprogramot.

Az online térben, a rövid távú haszon érdekében felelőtlenül megosztott adatok sokkal védtelenebbé teszik a felhasználókat, mint gondolnák – derül ki a Kaspersky Lab új kutatásából.

Egy amerikai hekker könnyen bejutott két nagy, a kamionok forgalmát ellenőrző elektronikus rendszerbe s még azt is megtehette volna, hogy leállítja a kocsik motorját. A rendszereket működtető kínai vállalatok tagadták a súlyos hibát – de gyorsan jelszavaik megváltoztatására hívták fel ügyfeleiket.

Január közepén derült ki, hogy az egyik ismert felhő alapú tárolóhely felületein kering egy 700 millió e-mail címet és 20 millió jelszót tartalmazó lista. Ennek kapcsán az ESET szakértői összegyűjtöttek néhány hasznos tanácsot a felhasználói adatok védelme érdekében, amelyek segíthetnek megtudni, hogy illetéktelen kezekbe kerültek-e jelszavaink, illetve hogy miként tarthatjuk biztonságban felhasználói fiókjainkat és a jelszavainkat.

Százhatvan millió euró fekszik kanadai befektetők számláin virtuális fizetőeszközben, de nem jutnak hozzá. A cégtulajdonos ugyanis állítólag meghalt és sírba vitte magával a jelszót.

Az e-mailek fontos részei mindennapi életünknek, mégis kevesen gondolunk bele, miként biztosíthatjuk fiókjainkat a jelszavak beírásán túl. Nemrégiben 773 millió e-mailcím és 21 millió jelszó került illetéktelen kezekbe. Ehhez kapcsolódóan az ESET szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a felhasználók számára e-mail fiókjaik megfelelő védelméhez.

Bár már sokan hallottunk az adat- és/vagy személyazonosság-lopással járó kiber-bűncselekményekről, vagy talán áldozatul is estünk ilyennek, a jelek szerint mégis viszonylag kevesen vagyunk tisztában a tőlünk ellopott információ értékével.

Napjainkban a legtöbb cégnél a nagyobb biztonság érdekében néhány havonta cserélnek jelszót – azonban az embereknek egyre kevesebb az idejük és a kapacitásuk új kódok kitalálására és megjegyzésére, ezért a szigorú jelszóhasználati szabályok ellenkező hatást érhetnek el.

A biztonságos jelszóhasználat fontosságára rendszeresen figyelmeztetnek a szakértők és a különféle incidensek is, a tanácsok azonban sokszor ellentmondásosak. Pontosan hogyan gondoskodhatnak arról a vállalatok, hogy felhasználóik megfelelő, erős jelszavakat használjanak az érzékeny adatok és alkalmazások eléréshez, de abból se legyen probléma, hogy a túl bonyolult jelszavakat nehéz megjegyezni? A NetIQ szakértői az egypontos bejelentkezést javasolják.

Az eltulajdonított jelszavak 25 százaléka még mindig működő Google vagy Gmail fiókba érvényes. Az ellopott jelszavak 50 százaláka a Gmail, a Yahoo és a Hotmail felhasználóihoz tartozik. A legbiztosabb módszer, ha sosem használjuk ugyanazt a jelszót több honlapon.

Bonyolult jelszavak, gyakori csere helyett még hosszabb jelszavak, csere nélkül. Ez az új trend, bár egészen napjainkig ennek az ellenkezőjét verték a fejünkbe.

100%-os biztonság nincs, de kis odafigyeléssel megnehezíthetjük a hackerek dolgát: jelszógenerátor, USB-kondom, hamis válasz a biztonsági kérdésekre, rendszeres frissítés – csak néhány, a jól bevált módszerek közül.

Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.

Nemrég Gmail jelszavakhoz jutottak hackerek, így akár barátunk címéről is jöhet adathalász levél. Hogy szűrjük ki a gyanús leveleket? Segítünk!

Az elmúlt hónapokban egymást érték az internetes jelszólopásokról szóló hírek. Törtek fel magyar szervert, de áldozattá vált több jól ismert szolgáltatás (például a Dropbox vagy a LinkedIn) is. Ráadásul az emberek közel kétharmadának esetében csak egyetlen jelszót kell megfejteni az összes szolgáltatás eléréséhez. Mit tehetünk tehát online jelenlétünk és leginkább személyes adataink védelme érdekében? Ebben nyújt segítséget az úgynevezett kétlépcsős azonosítás.

Az IT-terület sok vállalkozó számára meglehetősen idegen terep, de ez nem jelenti azt, hogy minden pletykának be kéne dőlnünk. Összeszedtünk négy közkeletű tévedést.

Már a 90-es években is lopták a tévéközvetítések reklámszünetei alatt rögzített szitukat. A műholdakról. Akkor a webkameránkba miért ne másznának bele a hackerek? Sőt Edward Snowden szerint az amerikai kormány is pontosan ezt tette az NSA-n keresztül.

Biztonságos jelszó? Ugyan már! A szakértők szerint a jövőben egészen más módszerekkel védhetjük majd az adatainkat. Például a testünkkel.

A jelszavas azonosítást mára egyre kevésbé tartják biztonságosnak a szakemberek. A legjobb az lenne, ha kellene valami, amit birtoklunk, valami, amit tudunk és egy dolog, ami csak a miénk. Bonyolultnak hangzik? A NetIQ szakértői elmondják, miért nem feltétlenül az.

Még mindig nem tudunk jelszavakat adni: a SplashData legfrissebb összesítése szerint most is ugyanazokat a könnyen megfejthető jelszavakat használja a legtöbb felhasználó. Újdonság viszont, hogy a gyakran használt szavak közé feljött a Star Wars – ami filmek jó, de jelszónak pocsék.

A felhő hasznos lehetőség számtalan szempontból. Azonban – mint minden más eszköz esetében is – ha nem vagyunk körültekintőek a használatakor, érhetnek kellemetlen meglepetések.

Ha 6 karakterből álló jelszót használ, bármelyik online fiókjánál (közösségi oldalakon, webmail belépéskor, webshopokban, online bankoláskor), érdemes sűrűn változtatnia a belépési kódját. Miért? Mert bonyolultságtól függően akár egy szempillantás vagy egy kézilabda meccs félideje is elég lehet ahhoz, hogy illetéktelenek feltörjék egy átlagos asztali PC-vel. Az Invitel szakértői tippjeit érdemes megfogadni.

Bár rengeteget hallani az internetes biztonság fontosságáról, sajnos a legtöbben még nem szentelnek ennek kellő figyelmet. Pedig a szakértők azt mondják, nincs olyan gép, ami biztonságban van a hackerektől, csak olyan, amit még nem támadtak meg. Vannak viszont módszerek, amivel tulajdonképpen meghekkelhetetlenné válunk.

A felhasználók többsége már kezdi átlátni a jelszavak jelentőségét, de nagyon sokan még mindig nem értik, miért nem szabad a nevüket, születési dátumukat, vagy egy egyszerű számsort jelszónak megadniuk.

Az elmúlt napokban látott napvilágot a valaha volt egyik legsúlyosabb biztonsági hiba felfedezéséről szóló hír, az OpenSSL hibája. A Heartbleed azért rendkívül ijesztő, mert egy olyan eszközt kompromittált, amelyet éppen a webes kommunikáció megvédésére, titkosítására fejlesztettek ki, és amit a webes eszközök jelentős része használt nagyfokú biztonságot igénylő tranzakciók és műveletek végrehajtásához.

Másodpercenként 18 áldozatot szed a kiberbűnözés, ez pedig naponta több, mint másfél millió áldozatot jelent nemzetközi szinten a most megjelent Norton Kiberbűnözési tanulmány szerint.

Bár életünk legfontosabb részeit védik, az emberek többsége nem túl körültekintően választ jelszót magának. Adunk néhány tippet, hogy nagyobb biztonságban legyünk!