Az IT-terület sok vállalkozó számára meglehetősen idegen terep, de ez nem jelenti azt, hogy minden pletykának be kéne dőlnünk. Összeszedtünk négy közkeletű tévedést.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Tévhit: Ha valamit töröltünk a gépről, az örökre eltűnt
Ha a cégünk érzékeny adatokkal dolgozik, különösen fontos, hogy tudjuk, ez valójában nem igaz. Attól, hogy a „Delete” gombra kattintunk, az adatok még visszanyerhetőek mondjuk egy USB tárolóról, vagy máshonnan. Valójában meglepően könnyen, ha valaki tudja, mit kell tennie.
A biztonságos törléshez érdemes lefuttatni egy programot, amely random adatokkal írja felül a tárolón lévőket. A másik megoldás a fizikai megsemmisítés. Ezt, mint a biztonságos adattemetés módszerét, akkor is ajánlják a szakértők, ha az adott merevlemez már nem működik. Magunk is rombolhatunk, vagy átadhatjuk a feladatot egy biztonságos adattemetésre szakosodott cégnek.
Sokan úgy gondolják, hogy a jelszavakat minél gyakrabban változtatni kell, és az a legbiztonságosabb, ha tele vannak speciális karakterekkel, mint &#@. Ian Morris, a Telegraph szakírója szerint viszont ez tévedés. A hosszú és bonyolult jelszavakat viszont nagyon nehéz megjegyezni.
Valójában egy egyszerű mondat – mondjuk az, hogy „VanKulcsomAKastelyKapujahoz” sokkal nehezebben feltörhető, mint azok a megoldások, amiket az emberek kétségbeesésükben választanak, hogy megjegyezhető, de speciális karaktereket tartalmazó kombinációkat találjanak ki. (Igen, a „pa55sword” másnak is eszébe jutott már.) Ráadásul egy mondatot könnyebben meg is jegyez az ember.
Persze, időnként nem árt megváltozatni a jelszavakat, de ha túl gyakran kényszerítjük erre az embereket, azzal csak azt érjük el, hogy túl egyszerűt választanak, amit meg tudnak jegyezni. Szóval legyen inkább hosszú, megjegyezhető, és maradhat egy darabig.
Tévhit: A cégben muszáj fizetős alkalmazásokat használni
A vállalkozások nagyobb része hatalmas összegeket költ arra, hogy beszerezze a szükséges szoftvereket, amelyek az alap munkájához szükségesek. Valójában viszont rengeteg funkcióra a legtöbb esetben tökéletes ingyenes megoldások is elérhetők. Szövegszerkesztőből, képszerkesztő programból, kisebb cégek számára megfelelő levelezőrendszerből mind-mind találhatunk olyat, amivel legalábbis az első időszakban megfelelően el tudjuk látni a feladatokat – persze leginkább akkor, ha az adott program nem a főtevékenységhez kapcsolódik. Nyilván egy grafikai stúdiónak nem ajánlgatjuk az ingyenes, netes képvágó programokat. Még ERP rendszerből is találhatunk ingyenes verziót – persze, némi kompromisszummal.
Testünkkel védhetjük az adatainkat
Biztonságos jelszó? Ugyan már! A szakértők szerint a jövőben egészen más módszerekkel védhetjük majd az adatainkat. Például a testünkkel.
Érdemes tehát átgondolni, mi az, amire tényleg be kell ruházni szoftverfronton, de még ha a profi megoldás mellett döntünk is, lehet az olcsóbb, mint elsőre gondoljuk. A legtöbb esetben már választhatunk szolgáltatásként kínált szoftvert is, fix havidíjért.
Tévhit: Az asztali gépeknek vége
Tény, hogy az íróasztal alatt terpeszkedő hatalmas géptestek manapság kevésbé népszerűek a hordozható gépeknél, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem érdemes ezek mellett dönteni. Egyrészt a szakértők szerint fizikailag az asztali gépek mellett szól, hogy ezeket rögzíteni tudjuk – így nehezebb ellopni őket. Ez már egy laptop esetében is nehézség lenne, egy tabletnél meg szinte megoldhatatlan. De az asztali gépek sok esetben olcsóbbak is valamivel, ráadásul az alkatrészeik könnyen cserélhetők és frissíthetők, ha szükség van rá.
Vagyis akinek a munkájához nincs igazán szükség a hordozhatóságra, annak olcsóbb és jobban karbantartható opciót jelent egy asztali gépbe beruházni. Amellett, hogy ugyanakkora összegből valószínűleg egy jóval erősebb gépet tudunk kihozni, abban is bízhatunk, hogy lassabban avul el a szerkezet.
