Hogyan húzzuk meg a céges nadrágszíjat?

Bármilyen kicsi is egy cég, a cégvezető tervezni akar a jövőre. A szárnyaló üzleti elképzelések mellett sokszor nem könnyű szembenézni a valósággal, márpedig bármilyen nehéz helyzet kezelésének első lépése az, hogy ezt megtesszük. Ajózan pénzügyi gazdálkodás megmutatja a tényeket, és azt is, hogy mit tegyünk. Szakértőnk, Matovics Klára segít áttekinteni a pénzügyi tervezés alapelveit.

Kép:sxc

A pénzügyi tervezés legelső alapelve az, hogy ez egyszemélyes feladat. Ahol egy csoport (tehát több személy) felel a pénzügyi helyzetért, nincs senki, aki „behúzza a kéziféket” a költekezésben, és a csoport gyorsan elherdálja a rendelkezésére álló pénzt – rendszerint többet is.

A tervezés első lépése: lista a működéshez szükséges dolgokról

Ahhoz, hogy kézbe vegyük és be tudjuk osztani egy cég pénzét, a legelső lépés összeírni egy listát azokról a dolgokról, amelyek nélkülözhetetlenek a cég működtetéséhez. Egyszer egy cégvezető azt mondta nekem erre, hogy neki már évek óta van ilyen listája. Igen, pont ez a baj: a lista több éves. Lehet, hogy volt néha javítva, de most arra van szükség, hogy ránézzünk ezekre a szükséges dolgokra tiszta fejjel – mintha most csinálnánk először –, és átgondoljuk, mire van szükség ténylegesen a cég fenntartásához és működtetéséhez. Erről szólt a cikksorozat első része.

Második lépés: ellenőrizni a ténylegesen befolyt bevétel nagyságát

Van tehát egy listánk arról, hogy mire van szüksége a cégnek a működéshez, és hogy mennyibe kerülnek ezek a dolgok havonta. A kérdés az, hogy a vállalkozás kitermeli-e ezt az összeget? Mivel a folyamatos kiadásokat ténylegesen ki kell fizetni (áfástul mindenestül), azt kell ellenőrizni, hogy az ügyfelektől havonta ténylegesen befolyt bevétel fedezi-e a fennmaradáshoz szükséges kiadásokat.

Írjuk össze, hogy az elmúlt néhány hónapban mennyi volt a ténylegesen befolyt bevétel (tehát nem az az összeg, amit kiszámláztunk, és várjuk, hogy majd beérkezik), hanem a bankszámlára és pénztárba beérkezett összegeket! Lehet, hogy ehhez segítséget kell kérni a könyvelőtől, vagy elő kell venni a bankkivonatokat és a pénztárkönyvet – de mindez nem megoldhatatlan. Például vehetjük az elmúlt három hónapot, és mindegyik hónapra megkapjuk a ténylegesen befolyt bevételt: azaz van három számunk.

Hagyja abba az aggódást azzal kapcsolatban, hogy „mit miért nem lehet”, és kezdjen el azon gondolkozni „hogyan tudnám…”!
Számoljuk ki ezeknek a havi bevételeknek az átlagát. Ha az Ön cégének a havi ténylegesen befolyt pénzbevétele magasabb a szükséges dolgok havi listájánál (amelyet tényleg lelkiismeretesen összeírt), akkor gratulálok a józan gazdálkodáshoz! Javaslom, hogy ne változtasson a rendszerén, esetleg a havi listához vegyen hozzá egy összeget „tulajdonosi kifizetésre félretett tartalék” vagy hasonló néven.

Ha a "halálvonal" alatt vagyunk

Ha az átlagos bevétel alacsonyabb a fennmaradáshoz összeírt listának a végösszegénél, akkor bizony le kell faragnunk a szükséges dolgok listáját, amíg alatta nem lesz a ténylegesen befolyt összegnek. Magyarul össze kell húzni a nadrágszíjat.

Az így kapott végleges összeget nevezhetjük úgy is, hogy „halálvonal”. Nem szép név, de igazat mond: ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy a cég életben maradjon – és a lista megadja, mely dolgok jelentik az életben maradást.

És most jön a legfontosabb lépés: döntse el, hogy nem hagyja magát, és a következő hónapban – bármi történjék is – elvégzi a lehetetlen küldetést, és a föld alól is előkerít annyi pénzt, amennyi a havi megélhetéshez szükséges! Hagyja abba az aggódást azzal kapcsolatban, hogy „mit miért nem lehet”, és kezdjen el azon gondolkozni „hogyan tudnám…”!

Most tehát megvan a két legalapvetőbb pénzügyi mutatószámunk: minden hónapban tudjuk, hogy 1. mennyi pénz kell havonta a fennmaradáshoz, és 2. mennyi folyt be ténylegesen az adott hónapban. Érdemes rajzolni egy grafikont, a „halálvonalat” meghúzni rajta pirossal (egy vízszintes vonal lesz), és azután berajzolni a havi bevételeket, hogy szembe tudjunk nézni a tényekkel.

Biztos vagyok benne, ez a legjobb támpontot adja ahhoz, hogy dönteni tudjunk, mire költhet a cég, és mire nem, valamint ahhoz is, hogy lássuk, mennyire kell rákapcsolnunk a termelésre.

A cikksorozat következő része arról szól, hogy a nadrágszíj meghúzása után valójában mit tehetünk egy nehéz pénzügyi helyzet kimozdítására. Látogasson vissza holnap!

Matovics Klára közgazdász, tréner www.megertesakonyvelesrol.hu

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo