Foghatják a fejüket a biztosítási adó miatt a devizahitelesek is

Hidegzuhanyként érheti az ügyfeleket a kormány által kivetett biztosítási adó, amelyet január 1-jétől kell majd megfizetni. A biztosítók többsége egyelőre óvatosan fogalmaz az áthárítás kapcsán, az alkusz szerint azonban nem nagyon lesz más választása a társaságoknak, mint hogy az ügyfelekkel fizettessék meg az újabb pluszterhet.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Rájár a rúd a biztosítókra. A pénzintézeti különadó után a baleseti adót is a nyakukba kapták, majd pedig a Széll Kálmán Terv 2.0-val megérkezett az újabb teher is: a biztosítási adó. A legújabb kormányrendelet értelmében a baleseti adó ebbe épül bele (a kulcs marad 30%), de ezen felül a kormány megadóztatja a cascót (15%), valamint a vagyoni és balesetbiztosításokat (10%).

Becslések szerint miközben a szektor 30 milliárdos nyereséget képes termelni, ennek nagyjából a dupláját kellene befizetniük jövőre a költségvetésbe. Schmidt Ákos, a Riskonline ügyvezető igazgatója szerint a társaságok kénytelenek lesznek teljes mértékben átterhelni a pluszadót az ügyfelekre.

 

„Majdnem mindegyik biztosító a válság és az eddigi adók hatására végrehajtotta a belső szervezetének racionalizálását, amely a kedvezőtlen adatok miatt talán már túlságosan is sikerül. Rengeteg területen érezni, hogy a biztosítóknál kapacitáshiány van” – mondja Schmidt. Az ügyfelek 15–20 perces várakozásról beszélnek telefonos ügyfélszolgálati kiszolgálásnál, a kárrendezésnél a kárkifizetések ideje három-négyszerese a két évvel ezelőttinek.

A jelzáloghitellel rendelkezőknek kötelező jelleggel kell biztosítást kötniük a hitel fedezetére. E tekintetben nincs különbség a vagyonbiztosítások között, vagyis ha a társaságok áthárítják a terhet, az ugyanúgy érvényes a hitelesekre is, és ez újabb pluszteher lehet a háztartásoknak. Flamich Gábor, a Signal főosztályvezetője szerint egy átlagos lakásbiztosítás díja nem éri el a 30 ezer forintot, ami 3000 forintos adóterhet jelent – ez havonta 250 forintos pluszkiadás lesz egy családnak.

„A lakáshitelesek számára azonban van remény. A lakáshitel mellé kötelezően megkötött lakásbiztosításokat általában alacsony fedezet és magas díj jellemezte, mert annak idején a bankoknak ez volt az érdeke, ezért a devizahitelesek most könnyen találhatnak jobb ajánlatot” – mondja a szakértő. A lakásbiztosítási szerződéseket amúgy is érdemes ötévente átnézni, hátha akad kedvezőbb díjtételű ajánlat. Valószínűleg azonban az ügyfeleknek így is többet kell majd fizetniük jövőre.

További információ: www.privatbankar.hu

 

Zsiborás Gergő

Véleményvezér

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.
Teljes bukta a kormány családbarát programja

Teljes bukta a kormány családbarát programja 

Nem vagyunk képesek még a társadalom reprodukálására sem.
Budapesten van a legtöbb orosz kém

Budapesten van a legtöbb orosz kém 

Több mint félszáz orosz kém dolgozik Magyarországon.
Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo