A cégeknek is gondot okoz az árfolyamkockázat

A Deloitte friss felmérése szerint az árfolyamkockázatok az elmúlt egy évben sok hazai vállalkozásnak okoztak kihívásokat, ezek közül a két legjelentősebb a nem realizált árfolyamveszteség megjelenése és a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény volt. Bár a vállalatok 80 százalékánál nőtt az árfolyamkockázat az elmúlt egy évben, és csupán a válaszadók 5 százaléka számolt be annak csökkenéséről, a cégek közel fele ennek ellenére nem változtatott árfolyam-kezelési gyakorlatán.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Molnár Gábor, a Deloitte Kft. számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója a cég közleményében ismerteti: az árfolyamhullámzás drasztikus hatással lehet a külföldi piacokon is aktív, illetve Magyarországon devizaalapú üzleteket kötő cégek üzletmenetére, és előre nehezen tervezhető kockázatokat, illetve veszteségeket szülhet a vállalatoknál.

A Deloitte felmérésében vizsgált cégek körében - a kérdőívet 70, legnagyobb arányban a gyártóiparban és a pénzügyi szektorban tevékenykedő magyarországi cég pénzügyi vezetője töltötte ki - az árfolyamkockázat okozta leggyakoribb negatív hatás a nem realizált árfolyamveszteség megjelenése volt. A cégeknél az év végi átértékelés során jelentős veszteség keletkezhet ugyanis a tárgyévi eredményben akkor, ha a vállalat devizahitelt vett igénybe, devizás szállítói vannak, esetleg határidős ügyleteket kötött. Annak ellenére, hogy a jövőben nyeresége lesz a devizás bevételeken, ennek pozitív hatását a szabályok szerint nem számolhatja el eredményében, mivel az nem volt mérlegtétel december 31-én.

Az árfolyamkockázatból következő másik gyakori probléma a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény. Az üzleti tervek teljesülésének vizsgálatakor gyakran döntő szempont, hogy a cégek milyen árfolyammal számoltak bennük, és hogy végül pontosan milyen árfolyamon sikerült realizálniuk a tervet. Mindezeknek torzító hatása lehet az eredményekre - a pénzügyi és üzleti kockázat hatásait nehezebb elválasztani egymástól, a menedzsment valós teljesítménye pedig lényegesen nehezebben ítélhető meg.

Szintén sok céget érintő probléma, hogy az árfolyamkockázat következtében keletkező árfolyamveszteséget nem, vagy csak nehezen képesek beleépíteni termékeik eladási áraiba.

Gond lehet a saját tőkével is. Számos olyan speciális célú társaság van, amely tevékenységét nagymértékben deviza (főleg euró) hitelből finanszírozza, kiváltképp az ingatlanszektorban. E társaságoknál súlyos problémák keletkezhetnek, például az év végi hitelátértékelés által generált jelentős árfolyamveszteség miatt a cég saját tőkéje negatívba fordulhat. Mindez azt eredményezheti, hogy a tulajdonosoknak újabb tőkét kell biztosítaniuk vállalkozásuk részére.

A vállalatok 80 százalékánál nőtt az árfolyamkockázat az elmúlt egy évben, csupán a válaszadók 5 százaléka számolt be csökkenésről. A cégek közel fele (47 százalék) ennek ellenére nem változtatott árfolyam-kezelési gyakorlatán az elmúlt egy évben, vagyis megfelelőnek ítélték a korábban alkalmazott módszereket. A cégek közel fele arról számolt be, hogy jobban fókuszált az árfolyamkockázatok minimalizálására az elmúlt évben.

A felmérés megmutatta azt is, hogy meglehetősen kevés vállalat fontolgatja a devizás könyvvezetésre való áttérést és mérlege átstrukturálását. Mindkét megoldást kevesebb, mint az érintett cégek 10 százaléka választotta, és a jövőben is körülbelül ugyanennyien tervezik annak ellenére, hogy ezek szintén hatékony eszközei lehetnek a tervezhetőbb eredmény elérésének.

Molnár Gábor kiemeli: sokan csak a határidős, opciós ügyletekben gondolkodnak, de a devizahitel állományának alakításával is hatékonyan lehet változtatni a kockázati pozíción. E módszer másik hatása azonban, hogy a mérlegben lévő tételt át kell értékelni az év végén, illetve a hitel lejáratakor a megújítás likviditási kockázatot eredményezhet.

A következő két leggyakrabban alkalmazott eszközt, a szállítói-vevői szerződések újratárgyalását (árfolyamkockázat áthárítását) és az egyéb természetes fedezési lehetőségeket, a pénzügyi vezetők 36 és 39 százaléka említette, mint bevált módszert. A természetes fedezés és a másik félre való áthárítás az egyik legolcsóbb és leghatékonyabb eljárásoknak tekinthetők, azonban hosszabb távú alkalmazásuk esetén olyan kérdések merülhetnek fel, hogy például ki viseli valójában a kockázatokat, meddig és kikre lehet továbbhárítani azokat, és ezt az árakra erősen kiható gyakorlatot a piac meddig viseli el - ismerteti a szakértő.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo