2012-ben 8%-kal nagyobb területen, az előző évinél 2%-kal kevesebb, 5,5 millió tonna kalászos gabona termett. A csökkenés elsődleges oka a kedvezőtlen időjárás volt. A termésátlagok – a zab kivételével – elmaradtak az előző év adataitól. A búza közel 4 millió tonnás termésmennyisége 3%-os csökkenést mutat az előző évhez képest, és 9%-kal marad el az elmúlt öt év átlagától - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében.

Búzából 2012-ben az egy évvel korábbinál 9%-kal nagyobb területről (1063 ezer hektár) 3%-kal kevesebb (közel 4,0 millió tonna) termést takarítottak be; a termésátlag 3740 kg/ha volt. Rozsot ebben az évben 35 ezer hektáron, a tavalyinál 7%-kal nagyobb területen termeltek. A 78 ezer tonnás termés a 2011. évihez képest 4%-kal emelkedett, miközben a termésátlag (2240 kg/ha) 3%-kal csökkent.

Forrás: KSH

Árpából az előző évinél 6%-kal nagyobb betakarított területen (276 ezer hektár), 5%-kal alacsonyabb termésátlag (3610 kg/ha) mellett lényegében a tavalyival azonos mennyiségű termést takarítottak be (996 ezer tonna). Őszi árpából 5%-kal több, tavaszi árpából 6%-kal kevesebb termett, mint 2011-ben.

A zab esetében a 2011. évinél 1%-kal kisebb szántóföldi területről (53 ezer hektár) összesen 140 ezer tonnát, az előző évinél 9%-kal több termést takarítottak be; az átlagos hozam (2660 kg/ha) 10%-kal emelkedett.

A tritikálé betakarított területe 111 ezer hektár volt, ami 11%-kal meghaladta az előző évit. A learatott termés mennyisége 347 ezer tonna volt, közel azonos az elő évivel, a termésátlag (3110 kg/ha) 10%-kos csökkenése mellett.

Az aszály ellenére a gyenge, 4 millió tonnára becsült kukoricatermés elegendő lehet az ország belső igényének kielégítésére. A betakarítás az elején tart, de annyit már lehet látni, hogy a július végén még hektáronként 4,9 tonnára becsült átlagtermés helyett legfeljebb 3,5-4 tonnára lehet számítani. Az időjárás szeszélye következtében nagy a szóródás, például Tolna megyében a 3 tonnát sem éri el a hozam, amíg Borsod-Abaúj-Zemplén földjeiről, az eddig betakarított területről ennek több mint kétszeresét várják, de van ahol a szárazság miatt semmi sem termett.

Repcéből tűrhető, hektáronként átlagosan 2,5 tonna termett, a 2 tonnás átlag napraforgó is elfogadható a körülményekhez képest, itt az összes terület felén végeztek a betakarítással.

Az ország bruttó hazai terméke az idei második negyedévet nézve 1,3 százalékos csökkenést mutat a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A mezőgazdaság teljesítménye a rekordhozamokat produkáló tavalyi évvel összehasonlítva 10,4 százalékkal esett vissza. A gazdálkodókat ért aszálykárok enyhítésére a kormány 8,3 milliárd forintos alapot különített el. Folynak az EU-val is a tárgyalások az unió központi katasztrófa alapjából a károsultak kisegítésére, e kérdésben azonban még nincs döntés.

Ne legyen sivatag az Alföld

A kormány megkezdte a nemzeti vízgazdálkodási és aszálystratégia előkészítését, ennek része az ősszel kezdődő társadalmi vita, a részletes tervezet várhatóan jövő nyárra készül.  Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a stratégia megalkotására azért van szükség, hogy Magyarország képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez. A tervezetnek több évtizedre kell irányt mutatnia és feladatokat szabnia ahhoz, hogy az Alföld ne váljon elsivatagosodó, egyre nehezebben élhető vidékké.

Térségi kockázatelemzési tervet készít az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) nyolc másik országgal, azok társintézményeivel közösen a Duna makrorégióban - közölte Bakondi György főigazgató a projekt csütörtöki budapesti szakmai megnyitóján. A 2014 végéig tartó, kétmillió eurós programot a megváltozott éghajlat, a szélsőséges időjárás okozta károk megelőzése érdekében indították.

Az éghajlati változásokban egyre inkább jellemzőek az időjárási szélsőségek, ezek között a jelentős mennyiségű csapadék, a villámárvizek, a hirtelen szárazságok, az aszályok, télen a nagy hóviharok, a viharos erejű szelek vagy jégesők, amelyek rendkívüli károkat okoznak. Bakondi György szerint ideje szembe nézni azzal, hogy az éghajlati változások, és ezek negatív következményei  nemcsak a világ távoli területeket sújtják, hanem régiónk időjárásában is egyre komolyabb változásokat idéznek elő.

Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, Európában a Kárpát-medence, és különösen a Balkán éghajlatára egyre jobban jellemzőek a felerősödő és megszaporodó időjárási szélsőségek, "a rövid időn belül lezajló nagy intenzitású meteorológiai események". Minden évben egyre később köszönt be a tél, a hótakaróval borítottság mértéke jelentősen lecsökkent. Nyáron és már ősszel is jobban érvényesül a mediterrán klíma hatása, ezért megnőtt az aszályos, forró napok száma, egyre gyakoribbak az aszályos évek. Az utóbbi években újabb és újabb hőmérsékleti rekordok dőlnek meg, nyaranta egyre több hőhullámmal kell számolni. A nagy meleg gyakran tartós szárazsággal párosul; 1990 óta átlagosan minden második év aszályosnak minősül.

Áfacsökkentést kérnek a terméktanácsok

Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adója (áfa) csökkentésének lehetőségéről tárgyaltak ismét a javaslattevő terméktanácsok képviselői szerdán a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) a szaktárcák - a VM, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - illetékes tisztviselőivel.

Mint a Piac&Profit is megírta, augusztus végén az alapvető élelmiszerek differenciált áfa-csökkentésének mielőbbi meghirdetését kérte a kormánytól három terméktanács. A javaslat az előterjesztők szerint társadalmi igényeket szolgál, megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak, és összeegyeztethető az állami költségvetés szempontjaival is.

A javaslat azért született, hogy megelőzhető legyen az élelmiszergazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele, illetve termelési színvonaluk csökkenése, és javítsák a piacra jutás feltételeit. Ennek érdekében az előterjesztők javasolták több termékkör - így többek között a 3 százalékos zsírtartalom alatti folyadéktej (2 liter alatti mennyiség), a félkeménysajt, a tehéntúró, a sertéscomb, a lapocka, az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahús-féleség - 5 százalékos áfa-körbe sorolását 2013-tól.

A javaslattevők számításai szerint a főbb állati termékpályák differenciált áfa-csökkentése összesen 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték.

Ezt követően a kormányszóvivői tájékoztatón az hangzott el, hogy a kormány augusztus végi ülésén foglalkozott az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentésének lehetőségével, és további hatástanulmányok készítését kérte ez ügyben.

A megbeszélést követően Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerint a terméktanácsok - a VHT, a Baromfi-, valamint a Tej Terméktanács - vezető tisztségviselői Feldman Zsolttal, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárával és az NGM három, a témában jártas pénzügyi szakértőjével egyeztettek az esetleges áfa-csökkentés szakmai kérdéseiről. Menczel Lászlóné szerint a tárgyalások szakmai alapon folynak, és kedvezően alakulnak, amit az is mutat, hogy a következő tárgyalási fordulót várhatóan már a jövő hét elején megtartják. A szakember konkrétumokról nem beszélt, annyit azonban jelzett: mindenképpen kedvező jelnek tekinthető, hogy a kormány képviselői nem söpörték le az asztalról javaslataikat, hanem azokkal érdemben foglalkoznak, és vannak olyan témák, ahol az álláspontok közeledtek egymáshoz.

Sok reménnyel nem kecsegtet a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik korábbi közleménye: eszerint az áfa közösségi – azaz uniós – szinten harmonizált adónem, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a közös hozzáadott értékadó-rendszerről szóló (2006/112/EK tanácsi) irányelv – azaz az áfa irányelv – rendelkezéseivel. Az áfa irányelv egyik alapelve szerint a hasonló, egymással helyettesíthető termékekre és szolgáltatásokra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. A hatályban lévő magyar szabályozás jelenleg is kedvezményes áfa-kulcs alá sorolja az alapvető élelmiszerek meghatározott körét. Például 18 százalékos adókulcs alá tartozik: a tej, a tejtermékek – kivéve az anyatej -, illetve az ízesített tej. Emellett a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült termék is.

Az említett kör kibővítése az uniós áfa irányelv miatt csak olyan módon történhetne, hogy a kedvezményes adókulcsot valamennyi egymással helyettesíthető húsra, illetve adott esetben húskészítményre is kiterjesztené Magyarország. "A kedvezményes áfa-kulcs ilyen körű bővítése viszont jelentős költségvetési áfa-bevétel kieséssel járhat, ezért jelenleg nem tervezünk ilyen módosítást kezdeményezni" – olvasható az NGM tájékoztatásában.