A vállalkozói szentiment borúsabbá válásában szerepet játszik az a bizonytalanság, hogy a cégek nem tudják még, milyen konkrét formában valósul meg a kormányzat vállalkozásokat érintő fejlesztéspolitikája, a kkv-knak szóló finanszírozási, pályázati rendszer. Mindez a beruházásokkal kapcsolatban nyilvánul meg a leginkább. Az üzleti hangulat a visszaesés ellenére még mindig 58 százalékon áll.

A harmadik negyedévben a VOSZ Barométer 52-ről 50 százalékra csökkent, így a mutató a 0-tól 100-ig terjedő skálán a semleges tartományába került. Az index visszaesésében főként az játszott szerepet, hogy a Barométer három almutatója közül kettő indikátor, az üzleti hangulatot mérő index, valamint a beruházási hajlandóságot tükröző mutató is csökkent az előző negyedévhez képest.

„Nem tragikus a fő index visszaesése, de üzenetértékű” – emelte ki a friss felmérés eredményeit bemutató háttérbeszélgetésen Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, a kutatást készítő Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója. 

A két visszaeső alindex közül különösen az üzleti hangulatot mérő alindex csökkenése volt látványos, miután az előző negyedévhez képest öt százalékponttal csökkent az értéke 58 százalékra. Ezzel együtt is, az üzleti hangulat minden eleme – rövid- és hosszú távul kilátások – még így is határozottan a „zöld”, vagyis pozitív tartományban van. A beruházási hajlandóságot tükröző mutató azonban 3 százalékponttal maradt el a második negyedévi, amúgy is rendkívül pesszimista 30 százalékos adattól, és süllyedt tovább 27 százalékra. A Barométer harmadik alindexe, a pénzügyi helyzetet tükröző alindikátor viszont 62-ről 64 százalékra nőtt. 

A hagyományosan megkérdezett 400 VOSZ-tag vállalkozás mellett az idén bevezetett újításnak megfelelően 200 nem VOSZ-tag vállalkozás véleményét is szondázták a mostani felmérésben. A nem VOSZ-tagok általános hangulatindexe 49-ről 53 százalékra nőtt. 

Főbb általános kockázatok

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos problémák élére a kiszámíthatatlanság került a megkérdezett vállalkozások véleménye szerint. A VOSZ-tag vállalkozásoknál ezen probléma említése a korábbi 14-ről 22 százalékra emelkedett, míg a nem VOSZ-tagoknál 15-ről 20 százalékra nőtt. 

A kiszámíthatatlanság jelensége kapcsán Kozák Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy ez most nem feltétlenül azt jelenti, mint a korábbi felméréseknél, hogy állandóan változnak a vállalkozásokat érintő jogszabályok, hanem inkább azt, hogy a vállalkozásoknak hiányérzetük van az egyértelmű gazdaságpolitikai irányokat illetően. Az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója szerint az olvasható ki a felmérés adataiból, hogy a vállalkozások nem tudják konkrétan milyen formát ölt majd a kormány vállalkozásokat érintő fejlesztéspolitikája, vagy például azt, hogy mely iparágak lesznek kiemelve. 

A felmérés fő üzeneteként így azt emelte ki Kozák Ákos, hogy a vállalkozások részéről egy megelőlegezett bizalom továbbra is határozottan kimutatható az új gazdasági kormányzat felé, de nagyon vigyázni kell arra, hogy ez ne illanjon el. „A vállalkozások látják, hogy a fejlesztéspolitika merőben más lesz, megváltozott gazdaságpolitikai irányok és tisztább piaci viszonyok jönnek, azonban várják az ezzel kapcsolatos konkrétumokat és pozitív intézkedéseket” – hangsúlyozta a VOSZ társelnöke. 

Perlusz László, a VOSZ főtitkára ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy támogatásvezéreltek a magyar vállalkozások. Szerinte nagyon sok cég arra vár, hogy végre megjelenjenek az új pályázatok. „Miután az új támogatási rendszerek még nem jelentek meg, így a vállalkozások elkönyvelték, hogy ez az év már nem fog annyira jól sikerülni” – mondta Perlusz László, ami részben magyarázatot adhat az üzleti bizalmat tükröző mutató jelentős visszaesésére. A VOSZ főtitkára egyben leszögezte: megvannak a vállalkozások hosszú távú tervei, bíznak a gazdaságpolitikában, de azt is látják, hogy a business-to-business kereslet megakadt. Ebből a megrendelések visszaesése, az árbevételi tervek megvalósulásával kapcsolatos félelmek következnek, amely a beruházási kedv visszaeséséhez, a foglalkoztatással kapcsolatos bizonytalanság fokozódásához vezet. „Az infláció alacsony, aminek lehet örülni, de ez veszélyt is jelez, hiszen ennek egy része a visszafogott keresletből és a forintárfolyam hirtelen erősödéséből is adódik, utóbbi az exportőrök kilátásait rontja” – tett hozzá. 

A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos vállalkozói problémák terén Kozák Ákos kiemelte, hogy a munkaerőhiány lett ismét a leggyakrabban említett nehézség. Bár 21-ről 15 százalékra csökkent az említési aránya a VOSZ-tag vállalkozások körében, de a többi problematikus kérdéshez képest ez mégis jelentősnek nevezhető. A nem VOSZ-tagoknál is ez a kérdés a leggyakrabban említett probléma (17 százalékos említés). A saját üzletmenettel kapcsolatosan a veszteséges működés számít a legfőbb problémának, említése 24-ről 28 százalékra nőtt a VOSZ-tagok esetében. A nem VOSZ-tagoknál is ez a fő kockázat (19 százalékos említés).

Üzleti hangulat alindex

Az üzleti hangulatot mérő alindex 5 százalékpontos csökkenését az okozta, hogy a mutató minden eleménél visszaesés mutatható ki. A következő negyedévre vonatkozó kilátások mutatója például 67-ről 60 százalékra, az éves várakozásoké 70-ről 63 százalékra csökkent. Ez még akkor is figyelmet igénylő adat, ha – ahogy az a számokból is látszik – még ezzel együtt is jelentős pozitívumban van az üzleti hangulat, amely az előző negyedévben a felmérés elindulása óta a legmagasabb értéket érte el.

A VOSZ-tagok esetében a gazdasági helyzet gyengülését várók aránya 30-ról 44 százalékra nőtt, a javulást váróké 30-ról 21 százalékra esett. A nem VOSZ-tagoknál 39% számít romlásra, és 23 százalék javulásra. A VOSZ-tagok körében az egyéves kilátások pozitív megítélése 67-ről 57 százalékra, a negyedévesé 60-ról 53 százalékra esett vissza. A nem VOSZ-tagoknál több az optimista vállalkozás: 61, illetve 62 százalék a kedvező éves, illetve negyedéves kilátásokkal számolók aránya. 

Az árbevétellel kapcsolatos mutatók kapcsán arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy a cégvezetők 40 százaléka valamilyen szintű elmaradással számol a kilátások kapcsán, miközben ez a mutató a korábbi két negyedévben jóval alacsonyabb volt. 

Beruházási alindex

A három százalékponttal 27 százalékra csökkenő beruházási alindex mutatói közül kiemelhető, hogy új beruházást a VOSZ-tagoknak már csak 26 százaléka tervezett szemben az előző negyedévi 37 százalékos adattal. A nem VOSZ-tagoknál a beruházási szándék 29 százalékos. Az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó friss előrejelzése szerint a beruházások reálértéke idén várhatóan 3 százalékkal csökken. „Ezt a makroszámot a vállalkozói szentiment alátámasztja” – hangsúlyozta Kozák Ákos. Egyben hozzátette: ha a kormányzat vállalkozásokat célzó fejlesztéspolitikája körül kicsit tisztul a kép, ha tudni lehet már, milyen kritériumok mentén alakul a kkv-k finanszírozása, akkor ez a vállalkozói szentiment kedvezőbbé válhat. 

A felmérés szerint az elbocsátást szükségesnek tartó VOSZ-tagok aránya jelentősen megnőtt, 7-ről 12 százalékra. Kozák Ákos szerint ténylegesen nem fog leépítést végrehajtani ennyi vállalkozás, azonban ezt az adatot jelzésértékűnek tartja, miután a veszteségesen működő vállalkozások esetében felmerülhet a leépítés gondolata. 

A VOSZ-tag vállalkozások 94 százaléka már nem tervez további fizetésemelést 2026-ban. Ezzel kapcsolatban Perlusz László elmondta: ilyen alacsony szinten még nem állt ez az erős negyedéves szezonalitással bíró mutató a 2023 óta eltelt évek egyik harmadik negyedévében sem. Ezt az adatot és az elbocsátást szükségesnek tartó vállalkozások 12 százalékra nőt arányát a VOSZ főtitkára azzal magyarázta: ha a cégek a business-to-business forgalom csökkenésével szembesülnek, akkor az árbevétel is vissza fog esni a tervekhez képest, ami miatt a beruházásokat inkább elhalasztják. Ha pedig nincsen beruházás, nem bővül a termelés, akkor előtérbe kerülhet az elbocsátások, a fizetéscsökkentés kérdése.

Pénzügyi helyzet

A pénzügyi helyzetet tükröző, 2 százalékponttal 64 százalékra emelkedő alindex a Barométer legerősebb mutatójának számít. A tartalékkal rendelkező VOSZ-tag vállalkozások aránya 46-ról 52 százalékra nőtt, amely a tartós bizonytalanság kezelését, az óvatosságot is jelzi Perlusz szerint. Fizetési elmaradást 94 százalékuk, adótartozást 98 százalékuk nem jelzett. A nem VOSZ-tagok körében 51 százalék a tartalékkal bíró cégek aránya, a fizetési problémától mentes cégek aránya pedig 91 százalék.

Minimálbér-emelés

Ez a felmérés is kitért a megszokott alapkérdéseken kívül egy aktuális témára, most a béremelés kérdésére. Amikor a számukra elfogadhatónak tartott jövő évi minimálbér-emelésről kérdezték a vállalkozásokat, a válaszadók 20 százaléka közölte azt, hogy egyáltalán nem emelne, további 46% legfeljebb 6 százalékos növelést támogatna. Legalább 7 százalékos emelést csak a vállalkozások 20 százaléka fogadna el. 

Azt, hogy a minimálbér érje el az átlagkereset 50 százalékát, a vállalkozások többsége továbbra is támogatná, de csak feltételekkel. A cégvezetők 40 százaléka a béremelés ütemét a termelékenység növekedéséhez kötné, 31 százalék pedig csak 2027 után, fokozatosan valósítaná meg a célt. Feltétel nélkül, akár már 2027-ben mindössze a cégek 6 százaléka támogatja, míg 23 százalék inkább nem, vagy teljesen elutasítja. 

A jövő évi minimálbér-emelés kapcsán Perlusz László elmondta: bár a kormány és a szociális partnerek között 2024-ben megkötött hároméves béralku eredetileg azt irányozta elő, hogy idén 13, jövőre pedig 14 százalékkal emelkedik a minimálbér, az ennek egyik fő feltételéül szabott makrogazdasági mutató, a GDP-növekedés alakulása jelentősen elmaradt a kitűzött számoktól. Az eredeti béralku szerint idénre 4,1, jövőre pedig 4,3 százalékos GDP-növekedést szabtak meg a minimálbér-emelés feltételeként. „Ennek a GDP-növekedési ütemnek csak a töredéke valósult meg” – jegyezte meg a VOSZ főtitkára utalva arra, hogy tavaly 0,3 százalékkal nőtt a hazai gazdaság, idén pedig az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó előrejelzése szerint 1,6 százalékos bővülés várható. Annak kapcsán, hogy idén a béralkuban eredetileg megcélzott 13 százalék helyett végül csupán 11 százalékkal nőtt a minimálbér, a VOSZ főtitkára elmondta: ennél az emelési mértéknél is „majdnem túlnyújtózkodott azon a munkaadói szféra, mint ami a gazdasági realitásokból adódott”.

Vagyonadó

Újságírói kérdésre a vagyonadó tervezetének kérdése is szóba került, amellyel kapcsolatban a VOSZ napokban adta ki első hivatalos állásfoglalását. Perlusz László elmondta: a vagyonadó tervezett kialakítása kapcsán a legnagyobb veszélynek azt látja a VOSZ, hogy a vállalkozói vagyon nem megfelelő módon számít majd bele az adóba, oly módon, hogy az nem lenne tekintettel a valódi működő tőke védelmére és a kisebb, 1-5 milliárd közötti vállalkozásokra. „A tervezet egy kalap alá vesz egy nagyvállalatot meg egy olyan családi vállalkozást, amely 1985-ben GMK-val indult és évtizedek alatt fejlesztették néhány milliárdos összvagyonnal rendelkező vállalkozássá.” – jegyezte meg.

Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan ágazatok, ahol nagyon kicsi a megtérülési ráta. Ebben az esetben az adó a sajátosságokat figyelembe nem vevő számítási módszere készpénz, így további fejlesztési forrás kivonást eredményezhet a vállalkozásokból, ami beruházásoktól vonhatja el a forrásokat. Ez a magyar kkv-szektor – amely a foglalkoztatás és GDP termelés nagyobb részét valósítja meg – felzárkózásának megakadását idézheti elő. A szakmai egyeztetés ezért ezen a területen is elengedhetetlen!