Bár a vállalkozások zöme idén sem fog kiugróan jó évet zárni, mégis vannak cégek, amelyek a jelenlegi gazdasági helyzetben is szeretnének év végén plusz juttatást biztosítani dolgozóiknak. Különösen most, amikor az erre fordítható keretösszeg rendre mindenhol zsugorodik, lehet fontos szempont, hogy a bérnél kedvezőbben adózó megoldást válasszunk.

Jutalom helyett: Erzsébet-utalvány

A béren kívüli juttatások ilyenek lehetnek a megemelt cafeteriaadó ellenére is – a normál adózású elemek is kedvezőbbek a bérkifizetésnél a munkáltató és a munkavállaló számára is –, azt azonban tudnunk kell, hogy a munkateljesítményhez kötött prémium, bónusz, valamint a jogszabályban előírt bér, bérpótlék és egyéb bér jellegű kifizetés nem váltható ki béren kívüli juttatásokkal.

Ugyanakkor bizonyos cafeteria elemeket adhat év végén az a munkáltató is, aki amúgy év közben nem élt ezzel a lehetőséggel. Visszamenőleg kifizethető például a két idei újdonság is, az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi Pihenő Kártya teljes évi kerete.

A munkáltató akár az egész évre szóló hidegétel-keretet – azaz a 12x5000 forintot 30,94 százalékos adóval – kiadhatja decemberben, de csak úgy, hogy visszamenőleg minden hónapra külön lekönyveli a juttatást. Máskülönben túllépné a havi limitet és az ötezer forint feletti összeg után 51,17 százalékos közterhet kellene fizetni.

Csak annak a dolgozónak adható ki az egész évi összeg, aki mind a 12 hónapban a cégnél állt munkaviszonyban. Amennyiben év közben került állományba, a juttatást arányosítani kell.

Bónusz helyett: SZÉP-kártya

A SZÉP-kártya esetében még egyszerűbb a munkáltató dolga, hiszen itt a törvény csak a zsebekbe pakolható keretösszeget szabja meg, havi bontásra sincs szükség. A háromzsebes utalványról évi 75 ezer forintig egészségmegőrzésre és rekrációra, 150 ezer forintig pedig vendéglátóhelyen meleg étkezésre költhet a munkavállaló. A szálláshely alszámlára évente legfeljebb 225 ezer forintot utalhat a munkáltató, de ilyen célra a másik két zsebből is lehet költeni. Összesen tehát 450 ezer forint helyezhető el a kártyán évente, 30,94 százalékos adó megfizetésével.

Ebben az esetben is igaz, hogy csak az állományban lévő munkavállaló jogosult a juttatásra, az év közben belépett kollégáknak járó összeget az állományban töltött hónapok száma szerint kell meghatározni. Érdemes felhívni a dolgozók figyelmét viszont, hogy a kártyára átutalt összeg függetlenül az utalás időpontjától mindig csak a következő naptári év végéig költhető el.

Mielőtt átutalnánk az összeget, azt is szem előtt kell tartani, hogy az idei szabályok szerint legfeljebb 500 ezer forint adható kedvezményes adózással. Ha tehát év közben már adtunk béren kívüli juttatást, azt is figyelembe kell venni.

A SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány jövőre is marad

A Magyarország ellen még mindig zajló cafeteria-rendszert érintő kötelezettségszegési eljárás azonban épp ezt a két elemet érinti. A június 21-én bejelentett procedúrában azóta sem történt előrelépés, derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszából, amelyet Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő írásban benyújtott kérdésére adott.

Fotó: Fényes Gábor

Matolcsy azt írja: az unió által jelzett kifogásokra a magyar hatóságok a megadott határidőben, július 20-án írásban válaszoltak. A Bizottság jelenleg mérlegeli a magyar érveket és a későbbiekben dönt az eljárás folytatásáról, vagy leállításáról.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette azt is, hogy szerinte mind az Erzsébet-utalvány, mind a SZÉP Kártya vonatkozásában meggyőző érvekkel védte meg a kormány a hazai szabályozást. „Magyarország helyes útra lépett akkor, amikor átalakította a cafeteria rendszerét, és az utalványozási piac hasznát konkrétan nevesített közjó finanszírozására fordítja” A SZÉP Kártya rendszerének sikerét pedig Matolcsy szerint kétségbevonhatatlanul igazolják a forgalmi adatok, hiszen július végén már 700 ezren rendelkeztek SZÉP Kártyával, s azokra közel 50 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók.

A nemzetgazdasági miniszter leszögezte azt is, hogy az EU-s eljárás eredményétől függetlenül a kártyatulajdonosok, és az elfogadóhelyek sem kerülhetnek hátrányba.