A kormányzat külgazdasági stratégiájában szereplő adatok sem derűsebbek. 2006-2009 között a kkv-k mindössze 18 százaléka adott el legalább egyszer árut vagy szolgáltatást külföldön, míg az Európai Unió tagországainak átlaga 25 százalék. Pedig a hazai növekedést az exportpiacok húzhatnák, amennyiben a magyar kkv-k tömegesen képesek lennének termékeikkel átlépni a határt. Ennek azonban jelenleg számos, de talán két alapvető akadálya van: az egyik, hogy a cégek többsége nem tudja, hogyan induljon el, a másik pedig a pénzhiány. (A legalapvetőbb feladat lealább egy angol nyevű honlap létrehozása.)
- Hiszünk abban, hogy húsz évvel a rendszerváltás után már tömegével vannak olyan magyarországi cégek, amelyek minőségi és mennyiségi szempontból is képesek olyan terméket előállítani, olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek a nemzetközi piacokon is versenyképesek, és megállják a helyüket. Ezeknek a vállalkozásoknak úgy kell tekinteniük a válságra, mint lehetőségre, hiszen a nemzetközi piacokon csődbe ment cégek vevői potenciális célpiacot jelentenek számukra - állítja Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO finanszírozási és exporttanácsadó ügyvezető-partnere, az Export Kooperáció ötletgazdája. A szeptemberben hat vállalat - a Raiffeisen Bank, a TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó, a TÜV Rheinland, az ENWC nemzetközi ügyvédi iroda, az M27 ABSOLVO, valamint a WorldCom PR Group (Próbakő Kommunikáció) - összefogásával alakult konzorcium azért jött létre, hogy segítse a kkv-kat a piaci rések feltérképezésében, és a gyakorlati problémák megoldásában. (Hogy mire figyeljenek a cégek a külpiacra lépés kapcsán, arról itt olvashat bővebben.)
Egy nyáron készült nem reprezentatív kutatás szerint a hazai cégek vezetői azonban inkább pluszfeladatnak érzik a külpiacra lépést, nem pedig lehetőségnek. A magyar kkv-szektort még mindig egyfajta piaci kishitűség uralja: a vállalkozások egy része a növekedés lehetőségeit kizárólag a határokon belül keresi, és kapcsolatok, biztonságot jelentő piaci ismeret nélkül fel sem merül bennük, hogy nyissanak az európai piacok felé. Ezért a húzóágazatnak minősülő export tényleg csak néhány hazai iparágat érint. Sokakat eltántorít a saját vagy más cégek kudarca is. Szakemberek szerint azonban a sikertelenség mögött sokszor nem a termék minősége vagy a pénzszűke áll. A külföldi piacszerzéshez ugyanis speciális marketingre is szükség van. Bizonyos színek, szlogenek, minták egészen más jelentést hordozhatnak egy másik országban, mint a mi kultúrkörünkben, és a médiafogyasztási szokások is országonként egészen eltérőek lehetnek.
A pénzügyi, jogi, munkaügyi, minőségbiztosítási és kommunikációs útbaigazítást kínáló csoportosulás szerint a sikeres termékbevezetéshez a célország kulturális sajátosságait, a célcsoport ízlését, szokásait, valamint a termék/szolgáltatás sajátságos jegyeit egyaránt szem előtt tartó marketingstratégiára van szükség, és mindenképpen türelemre. Ha a vállalkozás idő előtt türelmét veszti, a kudarc garantált. A sikeres nemzetközivé váláshoz az új piacon általában legalább két évre van szükség, állítják.
