Friss cikkeink
Az energia ára
Meglódulnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító nagyberuházások 2006-ban - ígéri a környezetvédelmi miniszter. Hozzátéve, hogy a kormány elfogadja az ezzel kapcsolatos fejlesztési stratégiát. Kérdés azonban, hogy mire jelent ez megoldást. Hiszen a hagyományos energiaszolgáltatók szerint éppen a zöldenergia magas állami támogatása fékezi az immár liberalizált gáz- és árampiacon lassan kibontakozó versenyből fakadó árcsökkenést.
I love öko
Az utóbbi időben egyre több ökotermékkel találkozhatunk, és egyre többet hallani a tudatos fogyasztás fontosságáról. Szemmel láthatóan egy új fogyasztási trend van kialakulóban, így nem árt, ha jobban megismerjük e termékek piacának fejlődését Magyarországon és Európában.
Klímavita - Kiotó után
Az éghajlatváltozás globális probléma, mindmáig mégsem sikerült globális megoldást találni a károsanyag-kibocsátás megfékezésére. Bár a 2005. február 16-án életbe lépett Kiotói Jegyzőkönyv is ezt célozta, az Amerikai Egyesült Államok és az ázsiai országok távolmaradása eleve kérdésessé tette az erőfeszítések hatékonyságát. Az egyre súlyosabbá váló környezeti károk és a jegyzőkönyv kétéves évfordulója apropóján újabb tárgyalások indultak arról, hogy hogyan tovább 2012-t követően, amikor is lejár a kiotói szerződésben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésének határideje.
Áramgyári albérlő
Tilosból indult, zöldre váltott a Mátrai Erőmű. Már betakarítják a földeken azt a repcét, amelynek magjából biodízelt állít elő az energetikai céghez beköltöző "albérlő", a Zöldolaj Zrt.
Az ember csak egy epizód?
A magunk okozta veszély talán még megállítható, a növénytakaró és az állatvilág megóvható a klímaváltozás következményeitől, de csak akkor, ha a Földet mint egységesen kezelendő rendszert nem raboljuk tovább.
Ideje váltani!
Vajon a gazdasági válság ráébreszti-e a világot, hogy a korábban korlátlannak hitt hitelforrásokra épített fejlődés helyett hosszú távú, a környezetért is felelősséget vállaló fejlődést válassza? Sokak szerint a munkanélküliség, a csökkenő piacok és profitok, az elvesztett befektetések kész helyzet elé állítanak mindenkit, a fenntartható fejlődés pedig rövid távon inkább viszi a pénzt, mintsem hozza. Ám a változás erői és velük együtt a hosszú távra tervező cégek példát mutatva kikényszeríthetik a kormányoktól és nemzetközi szervezetektől a szemlélet- és politikaváltást.
Kommunális öntisztulás
Biztos-e, hogy a meglévő szabályaink a legjobb szabályaink? Nem, nem biztos. Körülbelül hét éve, hogy törvény intézkedik a hulladékgazdálkodásról, s megannyi előírás tárgyalja a regionális hulladékkezelés finanszírozási módját, uniós támogatási gyakorlatát. Mindegyik új normának számít, s mindegyik hibádzik valahol. Például kevéssé törődnek a hulladék képződésének megelőzésével, a megelőzés finanszírozásával, a közpénzek ide történő átcsoportosításával. De idesorolódik, hogy a hulladék elviteléért, tárolásáért fizetendő összegekről lemondás nem érné-e meg össztársadalmi méretekben?
A felelős tőke divatja
A környezettudatos vállalatirányítás távolról sem csak a kötelező jogszabályok betartását jelenti. Szerencsére az uniós piacokon már jelentős piaci előnyöket jelent, ha egy vállalat aláveti magát a kötelező szabványokon messze túlmutató önkéntes felelősségvállalásnak. A környezettudatosság szabványainak való megfelelés pedig alapvető a piacon maradáshoz. S ez a hazai vállalatokra is vonatkozik.
Nagyléptékű álom
A Zsámbéki-medencében létesülő kelet- és közép-európai Szilícium-völgy megvalósulását lassítja az állami földcsereügyletek késlekedése. A megszerzett területeteken viszont már jövőre hozzákezdhetnek az első három, jelenleg az önkormányzati egyeztetés szintjénél tartó, piaci irányultságú projekt kivitelezéséhez. A Talentis szekerét jelentősen az mozdíthatná előre, ha a tervezett európai neutronkutató központ helyszíne lehetne, erre azonban más hazai központok is szóba jöhetnek. De leginkább a jóhiszemű kormányzati és médiatámogatás hiányzik a tudásvölgy megvalósulásához.
Halványzöldek
Lassan terjed a környezettudatos szemlélet a magyar kis- és közepes vállalkozások körében. A multik és a nagy magyar cégek komoly apparátust foglalkoztatnak a felelősségvállalás érdekében, és költenek is a zöldebb működésre. A kisebbek viszont tartanak a költségektől, és információhiányban is szenvednek, holott számos esetben a kevesebb energia- vagy vízfogyasztás azonnali költségmegtakarítást eredményez. Uniós információs hálózat és támogatások is segítenek a helyzet megváltoztatásán, ám még több motivációt jelenhet az egyelőre még kihasználatlan zöldebb termékek és szolgáltatások piaca.
Klímakockázatok
Napjaink egyik legkomolyabb kihívása a klímaváltozás, amelynek következményei messze túlmutatnak a környezeti hatásain. Nem véletlen, hogy a téma viszonylag rövid időn belül beférkőzött a politikai és gazdasági életbe egyaránt. A KPMG nemrégiben publikált tanulmánya ugyan kísérletet tesz arra, hogy felmérje a probléma üzleti életre gyakorolt esetleges hatásait, de kérdései és következtetései elsősorban a figyelem felkeltését célozzák.
Hiányzó kereslet
Sokat tehetnek a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében a beruházók, tervezők és építészek. Tőlünk nyugatabbra egyre több lakó- és irodaház használja a nap, a föld, a szél energiáját, vagy éppen az épület tájolása és szigetelése révén spórolnak a fűtési, hűtési energiával. Magyarországon azonban ez a tendencia még nem érezhető.
Példájuk követendő
Kilencedik éve rendezi meg a Piac & Profit üzleti magazin az üzleti élet egyik rangos eseményét, az Üzleti Etikai Díj átadását. A 2000-ben, a Budapest Klub és alapítója, László Ervin professzor, valamint a Piac & Profit üzleti magazin és főszerkesztője, Demcsák Mária által alapított díj kilencedszer kerül olyan hazai bejegyzésű vállalatok dicsőségtáblájára, amelyek méltók az "etikus üzleti magatartás" jelzőjének viselésére. A díjátadás estélyén öt kategóriában bővült az etikus vállalatok köre.
Egy mondat a jövőről
Mottó: ….itt jár köztünk (N.N.)
Egy mondat a pénzről
Mottó: Sok kicsi sokra… (közm.hu.)
EGY MONDAT A PÉNZRŐL
Székely Zoltánnak, a zsarolással gyanúsított országgyűlési képviselőnek köszönheti (?) az ország a millió forint új szinonimáját: a „dokumentumot”.