Az egészségbiztosítást akár cafeteriában is választhatják az alkalmazottak: a juttatás száz százaléka megmarad a jogosultak zsebében. Az új rendelkezés nyomán a szolgáltatást akkor sem terheli semmilyen további költségnövelő tétel, amennyiben az egyszerűbb juttatási rendszerekben jelenik meg.

– Az egészségbiztosítás mint béren kívüli juttatás most valóban előnyös konstrukcióként jelenik meg az ezt igénybe vevő munkáltatók számára, hiszen lehetőség adódik teljesen adó- és járulékmentesen igénybe venni a szolgáltatást. A törvénymódosítás eredményeként azonban nem csak a vállalatok járnak jól, hiszen a szolgáltatás megbízható és minőségi egészségügyi szolgáltatást nyújt betegség esetén a jogosultak számára. A gyors és szervezett orvosi ellátás és annak finanszírozása a biztosító felelőssége, így az alkalmazottak hamarabb térhetnek vissza munkahelyükre egy-egy betegség után – véli Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A biztosító nem csak megszervezi az egészségügyi szolgáltatásokat, hanem finanszírozza a privát vizsgálatokat, kezeléseket. A legtöbb termék része az orvosi call center szolgáltatás, amely garantálja a vizsgálatokkal kapcsolatos szervezési feladatok kényelmes és hatékony elvégzését annak érdekében, hogy a beteg hamarabb jusson el a szakorvoshoz. Járóbeteg szakellátásra vonatkozó biztosítási csomagokkal nagy értékű diagnosztikai vizsgálatokat, egynapos sebészeti beavatkozásokat és akár a nemzetközi orvosi másodvéleményt is igénybe vehetnek az ügyfelek, olvasható az Union sajtóközleményében.

Win-win helyzet

A szolgáltatással mindenki jól jár. A betegség esetén adódó egészségügyi folyamatok optimalizálásával csökken a betegszabadságok ideje kevesebb munkahelyi nehézséget okozva ezzel a munkavállalónak, a vállalatok pedig növelhetik alkalmazottaik lojalitását a juttatással.

Mivel a munkáltatói egészségbiztosítás nem jelenti a munkabérek csökkentését, így az egészségbiztosítási alapba befolyó pénzek járulék alapja nem csökken (Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből), mutat rá Dr. Juhos András, az UNIQA Biztosító igazgatósági tagja arra, hogy miért nem jár rosszul az állam a privát betegségbiztosítás terjedésével.

– Ebben az esetben semmiképpen sem lehet az egészségügyi ellátás kettéválásáról beszélni, még akkor sem, ha lesznek olyanok, akik részesülnek a juttatásban, míg mások nem – mutat rá a szakember.

Amennyiben az egészségügy bizonyos területein csökken az állami szolgáltatást igénybevevők száma, kevésbé lesz a rendszer túlterhelt. Ezáltal javulhat az ellátás színvonala, csökkenhet a sorban állás ideje. Egyrészt rövidül a várólista, másrészt az állam egészségügyi ellátásra fordított kiadása csökken, ami javítja a pénzügyi egyensúlyt. A jelen gazdasági és társadalmi körülmények között a betegségbiztosítás elterjedésének pozitív hatása lehet az orvosokra is, akik az állami egészségügyben megkeresett fizetésük mellett a növekvő privát betegellátás révén legális másodjövedelemhez juthatnak Magyarországon, sorolja az UNIQA szakembere. A biztosítási szolgáltatások terjedése a hálapénz-rendszer mérséklődését is magával hozhatja párhuzamosan a tudatos fogyasztók számának bővülésével. Oláh Attila, a MABISZ Egészség, Baleset és Kockázatelbírálói tagozatának elnöke szerint ha a kormányzat valóban hosszú távon eldöntötte a privát betegellátás terjedésének támogatását, a jelenleg 80-100 milliárd forintosra becsült hálapénzpiac 15, vagy akár 30 százaléka beterelhető a biztosítókon keresztül az egészségügy finanszírozásába.